Reformok Merkel menekültpolitikájában: Finomhangolások, vagy irányváltás?

Angela Merkel a migráns válság kapcsán újfent hangoztatja, hogy a menekültek befogadásának nem lehet számszerű felső plafonja. A Genfi Egyezmény értelmében minden menekültet be kell fogadni. „ Nekünk sikerülni fog, Németország erős ország” – hangsúlyozza beszédeiben a kancellár asszony. De mi is történik a belpolitikában a nagypolitika hangzatos beszédein túl? Lesz-e markáns irányváltás a német menekültpolitikában, vagy csupán látszatintézkedésekkel próbálja kezelni a helyzetet a népszerűségéből időközben egyértelműen vesztő német vezetés?

Miközben Angela Merkel hangsúlyozza, hogy a szolidaritás nem ismerhet korlátokat, a német belpolitikában más vélemények is megjelennek.  Amit ő nem mer, vagy nem akar, azt kimondja más. Legutóbb Joachim Gauck, szövetségi elnök emelte ki egy beszédében, hogy Németország befogadó kapacitása véges. A belügyminiszter szintén hangsúlyozta a közelmúltban több ízben is, hogy a német városok és községek pénzügyi forrásai lassan kezdenek elapadni. A legfrissebb adatok szerint csupán szeptemberben 170.000 menekültkérőt regisztráltak az országban. Egy hónap leforgása alatt közel hetvenezer fővel több ember érkezett.

A valós számok minden bizonnyal jóval e fölött vannak. A menekültáradat miatt leginkább terhelt Bajorország belügyminisztere szerint 270.000 fő fölött lehet ez a szám. Az elmúlt évben a szövetségi kormány közel 800.000 menedékkérőt regisztrált. A héten egy tévéinterjúban a kereszténydemokrata belügyminiszter Thomas de Maizière is elismerte, hogy létezik egy tényleges felső határa a befogadásnak, így a kormánynak energikusan kell azon dolgoznia, hogy a Németországba érkezők száma csökkenjen. A kereszténydemokraták és a szocialisták így a héten új, az eddigieknél valamivel szigorúbb menekültügyi szabályozásokban egyeztek meg. Ennek a csomagnak a része többek között a menekültügyi eljárás felgyorsítása, valamint a költségek egyenlőbb elosztása szövetségi, tartományi és önkormányzati szinten. A szövetségi tehervállalás a jövőben nagyobb arányú lesz, ezzel enyhítendő a tartományok között aránytalan költségvetési terheket. Szintén új tervezett intézkedés, hogy az első, ideiglenes befogadó állomásokon a jövőben pénzügyi segítségnyújtás helyett csupán természetbeni juttatásokban részesüljenek a kérelmet benyújtók.  A Bundestagban, a törvényhozás alsó házában jelenleg első olvasatban vitatták meg az intézkedéscsomagot. A módosítások előreláthatóan november 1-jei hatállyal lépnek majd életbe, miután a javaslatcsomagot mind az alsó, mind a felsőházban megvitatták.

Nagyobb hangsúly kerül a jövőben a bevándorlás és menekültügyi politika élesebb szétválasztására. Ennek megfelelően a balkáni országokból érkezettekre bevándorlási szabályozások kell, hogy vonatkozzanak. Az új intézkedéscsomag eleme a biztonságos országok listájának bővítése. További három nyugat-balkáni ország, Albánia, Koszovó és Montenegró is a biztonságos származási országok listájára kerül. Így az onnan érkezők visszaküldése egyszerűbbé válik majd. Szintén változás lesz, hogy a menekültstátuszért folyamodók státuszuk elbírálásának végéig az első befogadó állomáson kell, hogy várakozzanak. Összességében a menedékkérők hosszabb ideig lakhatnak majd ezeken a helyeken, akár hat hónapig a hatályos maximális három hónap helyett. A támogatások tekintetében fontos változás, hogy pénzügyi segély helyett ezeken a befogadó helyeken kizárólag természetbeni juttatásokban részesülhetnek a menekültek. Mintegy szankcióként kerül bevezetésre, hogy akik a kérelmük elutasítása ellenére nem tesznek eleget a kiutazási kötelezettségüknek, azok csupán korlátozott ellátást kaphatnak. Továbbá a kormányzat szövetségi szinten megteremti a feltételeit, hogy a tartományok önkéntes alapon egy egészségügyi kártyát vezethessenek be, mely segítségével a menedékkérők orvoshoz fordulhatnak. Az orvosi végzettséggel rendelkező menedékkérők engedélyt kapnak, hogy maguk is részt vehessenek menekülttársaik ellátásában a táborokon belül. Prioritásként kezeli a német kormány, hogy akik kérelme pozitív elbírálásban részesül, és így Németországban maradhatnak, lehetőleg mihamarabb integrálódjanak a társadalomba, illetve a munka világába. Akik kérelmét pozitívan bírálják el, azok számára integrációs kurzusokat szerveznek. A bürokratikus akadályokat is egyszerűsíti a jövőben német kormány annak érdekében, hogy gyorsabb ütemben épülhessenek új menekültszállások.

Ez az intézkedéscsomag jól illeszkedik Angela Merkel eddigi óvatos, a politikai kockázatot kerülő irányvonalába. Az mára már a német kormány számára is világossá vált, hogy a korlátlan befogadás politikája a nem szűnő migránskrízisben hosszú távon járhatatlan út. Az azonban még mindig nem olvasható ki a jelen reformokból, hogy várható-e éles irányváltás a nagykoalíciótól. A kancellár asszony a legtöbb verbális támadást éppen a CDU bajor testvérpártjának vezetőjétől, Horst Seehofertől kapja. Egyes szakértők szerint egy politikai stratégiaváltás történt a CSU-n belül, annak érdekében, hogy Seehofer saját pozícióját megerősítse, már készülve a 2018-as tartományi választásokra. Mások szerint mindössze arról van szó, hogy a bajor politikus csupán a menekültügyi kérdésben képvisel a kancellár asszonytól markánsan eltérő véleményt.

A menekültpolitika körüli egyre élesebb véleménykülönbségek a közvéleménykutatásokon is nyomot hagynak. Egy friss reprezentatív felmérés szerint a megkérdezettek 56 százaléka Angela Merkel politikáját támogatja, míg 41 százalék ért egyet a CSU vezetőjével. Érdekes adat, hogy a német társadalomban leginkább a háziasszonyok, 71 százalékuk ért egyet a kancellár asszony menekültpolitikájával.

Szintén meglepő talán a liberális táboron belüli megosztottság. Az FDP szavazók 50 százaléka támogatja Merkelt, míg 47 százalék a szigorúbb szabályozás mellett érvelő Seehoferrel ért inkább egyet. A német köztévé friss közvéleménykutatása szerint a kancellár asszony támogatottsága a jelenlegi 54 százalékkal 2011 óta a legalacsonyabb szinten áll. A sokat vitatott retorikája ellenére Seehofer viszont a nagy nyertes, 11 százalékponttal 39 százalékra tudta növelni népszerűségét. Bár a kereszténydemokraták még mindig a szavazatok 40 százalékát, a szocialisták a 24 százalékát tudhatnák magukénak, ha most lennének szövetségi választások. A nagykoalíció pártjainak népszerűsége azonban érezhetően csökkent. Ezzel szemben a kis pártok szinte mindegyike erősödött. A Zöldeket követve a negyedik legerősebb támogatottságot így a Linke, baloldali párt tudhatja magáénak 10 százalékkal. Az euroszkeptikus Alternatíva Németországnak (Alternative für Deutschland) 6, míg a liberális FDP ismét 5 százalékon áll.