Törökország: Tiszta vizet Ciprusnak

Befejeződtek a Törökországot és Észak-Ciprust összekötő vízvezeték építési munkálatai. A remények szerint a török víz megoldhatja Ciprus vízhiányból adódó problémáit. Dél-Ciprus azonban aggályait fejezte ki a projekttel szemben.

Augusztus hetedikén befejeződtek a Törökországból Észak-Ciprusra tartó, részben tenger alatti vízvezetékcsövek építési munkálatai. A 2002-ben indított projekt keretein belül Ankara friss vizet fog juttatni a gyakori szárazságtól szenvedő szigetnek. A százhét kilométer hosszú csővezeték a dél-törökországi Mersinből az észak-ciprusi Kyrenia városába vezeti majd a vizet. A munkálatok befejezésénél Veysel Eroglu török erdészeti és vízügyi miniszter is jelen volt.

Ciprus mindennapjainak meghatározó problémája a vízhiány a sziget mindkét felén. A mediterrán éghajlat hatására a sziget vízkészlete egyszerűen nem elégíti ki annak szükségleteit, így korábban is előfordult, hogy például Görögországból kellett tankhajókkal vizet szállítani a károk enyhítésére. A vízhiány nemcsak a szigeten élők ivóvíz-ellátását gátolja, de természeti károkat is okoz, illetve ellehetetleníti a szigeten való gazdálkodást.

Törökország szerint a „Baris Suyu”, azaz „Békevíz” elnevezésű projekt megoldhatja Észak-Ciprus vízellátási problémáját. A szigetre szállított víz felét öntözésre, míg másik felét az ivóvízkészletek feltöltésére szánják.

Bár a program a békével fémjelzett, mégis Ciprus déli része aggályait fejezte ki. Dél attól tart, hogy az amúgy tartósan energiahiánytól szenvedő Törökország előbb-utóbb ciprusi energiahordozókat kér majd cserébe. További kérdés, hogy észak hajlandó lesz-e megosztani a vizet déli társával. Amennyiben a török víz kizárólag az északi farmerek gazdaságainak vízproblémáit oldja meg, úgy félő, hogy túl nagy versenyelőnyhöz jutnak a déli farmerekkel szemben. Dél aggodalmát fejezte ki, hogy olcsó északi termékek áraszthatják el a déli piacokat, ezzel megfojtva az ottani gazdákat.

Dél-Ciprus továbbá attól is tart, hogy Ankara burkolt célja az északi szigetrész függőségének növelése, illetve a status quo fenntartása.

A sziget 1974 óta kettéosztott. Ekkor az akkoriban Görögország élén álló katonai vezetés Ciprus bekebelezését tűzte ki célul, véres támadásokat hajtva végre a török etnikumú ciprusi kisebbség ellen. Ennek hatására Törökország katonai intervenciót hajtott végre, amelynek során leválasztotta a sziget északi részét, kikiáltva az Észak-Ciprusi Török Köztársaságot. E területre települhettek a török gyökerű ciprusiak Törökország oltalma alatt.

A sziget ettől fogva területileg és etnikailag egyaránt kettéosztott. Törökország a mai napig nem hajlandó kivonulni a szigetről, arra hivatkozva, hogy szükség van a katonai jelenlétre a török ciprusiak védelmében, ezzel megakadályozva a sziget egyesülését. A sziget egyesítésére irányuló tárgyalások hosszas patthelyzet után 2014-ben indultak újra az ENSZ égisze alatt. Déli félelmek szerint Ankara igyekezni fog a sziget föderatív egyesülését gátolni, és fenntartani domináns szerepét a térségben.

Schranz Katalin

Friss hírek