A kifizetések előrehozása a trükk a görög növekedési csomagban

Az Európai Bizottság szerdán bemutatta azt a tervet, amely 36 milliárd eurót mozgósít az EU-költségvetésből 2020-ig a görög növekedés és a munkahelyteremtés előmozdítására. A testület hivatalosan is javasolta, hogy az európai pénzügyi stabilitási mechanizmusból (EFSM) biztosítsanak áthidaló hitelt a következő napokban Görögország számára.

Bemutatta szerdán az Európai Bizottság azt a Jean-Claude Juncker által korábban beharangozott tervet, amelynek rételmében 2015 és 2020 között 35 milliárd eurót fordítanának az EU költségvetéséből a görög gazdasági növekedés és munkahelyteremtés előmozdítására.

Miként Corina Cretu, a regionális politikáért felelős biztos rámutatott, a terv nem szán pótlólagos forrásokat az uniós büdzséből Görögországnak, de a rendkívüli helyzetre való tekintettel több ponton is könnyít az uniós források felhasználásának feltételein.

A 36 milliárd eurós keretből 20 milliárd eurót az ország számára 2014 és 2020 között elérhető strukturális és más fejlesztési alapokból (idetartozik az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés, de például az európai tengeri és halászati alap is) folyósítanának, 15 milliárd euró pedig közvetlen jövedelemtámogatások és piaci támogatások formájában a közös agrárpolitikai (KAP) büdzséből érkezne. Fontos tudnivaló, hogy ebből az összegből 4,48 milliárd eurót már kifizettek a 2014-es és a 2015-ös büdzsé terhére Athénnak. Más uniós alapokkal együtt a teljes kifizetett keret eléri a 4,8 milliárd eurót.

A Bizottság igyekszik más eszközökkel is a görögök kedvében járni, hogy lehetőleg azonnal likviditási forrásokhoz jusson az ország költségvetése a beruházások finanszírozásához. A testület kivételt téve a görögökkel kész rövid időn belül átutalni Athénnak a 2007 és 2013 közötti felzárkóztatási keret utolsó 5 százalékát, amit normális esetben csak a programok és az időszak zárása után fizetnek ki a tagállamoknak. A még ki nem fizetett támogatásoknál az eddigi 95 százalék helyett 100 százalékos lesz az uniós társfinanszírozási ráta. A Bizottság számításai szerint ezzel azonnal 500 millió euró plusz forráshoz jut a görög költségvetés, ami ráadásul 2 milliárd eurót megspórol azon, hogy nem kell önrészt biztosítania.

Brüsszel arra is kész, hogy 7 százalékponttal növelje a 2014 és 2020 közötti görög programokra fizetendő előleget, ami további 1 milliárd eurót hozhat a görög konyhára.

A Bizottság ezenkívül nagy volumenű technikai – szakértői támogatási programot is elindít a görög állami apparátus működésének a javítása érdekében.

Valdis Dombrovskis bizottsági alelnök emlékeztetett rá, hogy a korábbi erőfeszítéseknek köszönhetően Görögország az abszorpció tekintetében a 2011-es 18.-ik helyről 2014 végére a hatodik helyre rukkolt elő a tagállamok közötti sorrendben.

A most javasolt intézkedések egyikét-másikát (például a megnövelt előleg-kifizetést) az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is jóvá kell hagynia.

Az euróért felelős bizottsági alelnök bejelentése szerint a testület egyes tagállamok ellenkezése dacára hivatalosan is javasolta szerdán, hogy az európai pénzügyi stabilitási mechanizmusból (EFSM) folyósítsanak körülbelül 7 milliárd euró áthidaló hitelt Görögországnak, amelynek július 20-ig többmilliárd euró adósságot kell törlesztenie az Európai Központi Banknak és az IMF-fel szemben fennálló lejárt tartozását is rendeznie kell.

Dombrovskis szerint a Bizottság azt követően döntött az elvileg nem az euróövezeti, hanem az azon kívüli országok pénzügyi támogatására szolgáló alap felhasználásáról, hogy alternatív megoldások – például kétoldalú kölcsön nyújtása – reálisan nem jöhettek szóba.

Az euróért felelős alelnök ugyanakkor hozzátette, hogy keresik a módját annak, hogy biztosítékokat adjanak az eurózónán kívüli országoknak a garanciavállalás számukra esetleges negatív következményeinek az elkerüléséről. „Gondolkozunk azon, hogyan lehet fedezethez, garanciákhoz kötni számukra az ilyenfajta kötelezettségvállalást, elkerülendő mindenféle negatív következményt számukra” – közölte kérdésre válaszolva a lett biztos, aki példaként említette az uniós büdzséből való jövőbeni készpénz-kifizetések lehetőségét.

Több eurózónán kívüli ország is felemelte szavát a tervezett garancianyújtással szemben, így Nagy-Britannia, Svédország, Dánia és Csehország is. Magyarország, amely 2008 és 2010 között több milliárd euró pénzügyi egyenlegjavító támogatást kapott az alapból az államcsőd elkerülésére, nem szólalt meg az ügyben.