Az EP leverte a cölöpöket a TTIP kitárgyalásához

A transzatlanti szabadkereskedelmi és befektetési megállapodásnak (TTIP) nagyobb hozzáférést kell biztosítania az európai cégek számára az amerikai piachoz, de nem áshatja alá az EU sztenderdjeit – szögezi le az Európai Bizottsághoz intézett ajánlásában az Európai Parlament.

Második nekifutásra és hosszas belső viták után az Európai Parlament szerdán megszavazta azt a jelentést, ami egyértelművé teszi a képviselőtestület EU-USA szabadkereskedelmi egyezményre vonatkozó prioritásait. A jelentésnek nincs jogi kötőereje, politikailag mégis meghatározza azokat a paramétereket, amelyek nélkül az EP a későbbiekben jó eséllyel elkaszálhatja majd a leendő megállapodást.

A ház végül 436 igen, 241 nem szavazattal és 32 tartózkodással fogadta el a Bizottsághoz intézett ajánlásait.

A Bernd Lange, német szociáldemokrata képviselő által kidolgozott jelentés apropóján a legélesebb vita a cégek és az államok közötti vitás ügyekben dönteni hivatott választott bíróságokról folyt.

A befektetők és államok közötti viták rendezése során az Európai Parlament szerint egy államilag kinevezett bírókból álló és a nyilvánosság szabályaihoz igazodó „új igazságügyi rendszernek” kellene felváltania a választott bíráskodást az ISDS-rendszeren belül.

A képviselőtestület szerint „a rendszernek a demokratikus elvek és elszámoltatás alapján kell működnie úgy, hogy az ügyeket államilag kinevezett, független hivatásos bíráknak a transzparencia szabályainak figyelembe vételével nyilvános tárgyalásokon kell tárgyalniuk. A képviselők azt szeretnék, ha az új igazságügyi rendszer egy fellebbezési mechanizmust is magába foglalna, tiszteletben tartaná az uniós jogot és a tagállami bíróságokat, továbbá biztosítaná azt, hogy a magánérdekek ne áshassák alá a közpolitikai célokat”.

Szájer József, az Európai Néppárt frakciójának alelnöke szerint az Európai Parlament leszavazta a sokat vitatott ISDS vitarendezési mechanizmust.

A Transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségről (TTIP) elfogadott EP-határozat a magyar képviselő közleménye szerint áttörés, mert a sokat vitatott ISDS mechanizmus elvetését kéri az unió nevében tárgyaló Európai Bizottságtól. E helyett egy olyan vitarendezési rendszert támogat az EP, amelynek tiszteletben kell tartania a nemzeti joghatóságok döntéseit, és a viták nem akadályozhatnák a tagállamok közpolitikai célkitűzéseit.

„Sokakban keltett kétséget és félelmet, hogy egyes multinacionális vállalatok perelhetnék az államokat egyes közérdekű politikai döntések, jogszabályok számukra kedvezőtlen hatásai miatt. Ilyen perek például ma is folynak Magyarország ellen francia cégek részéről amerikai bíróságok előtt az Erzsébet utalványok ügyében. A határozat szerint ha a megállapodás végső szövege ilyet tartalmazna, az EP nem támogatná azt. Véleményem szerint az európai és amerikai rendes bírósági rendszer a leginkább fejlett a világon, képes lesz megbirkózni a vitákkal anélkül, hogy kétségbe vonná a nemzeti parlamentek és kormányok jogát a szuverén jogalkotásra” – jelentette ki a fideszes politikus.

A Fidesz-KDNP EP-képviselői üdvözölték, hogy ebben a kérdésben a néppárt – amely a szocialistákkal közös alternatív javaslatot terjesztett elő – „elmozdult a helyes irányba és támogatta a kompromisszumot”. Az EP-ben a szélsőbaloldali, a szélsőjobboldali és a zöld képviselők szavaztak a kompromisszum ellen.

Reinhard Bütikofer és Monica Frassoni, az európai zöld párt társelnökei nyilatkozatban közölték, hogy a zöldek elutasítják „a megbízhatatlan kompromisszumot az ISDS kérdésében”. A két politikus figyelemreméltónak nevezte, hogy maga Martin Schulz, az EP elnöke javasolt egy félrevezető nyelvezetet. „Bár a kompromisszumos szöveg a választott döntőbíróságok valamilyen meghatározatlan új rendszerrel való felváltásáról szól, ameddig egy ilyen vitarendezési mechanizmus létezik, amelyben a befektetők beperelhetik az államokat, az semmivel sem különb, mint az ISDS. Az, hogy Schulz elnök azzal manipulál, hogy más nevet ad neki, még semmin sem változtat” – szögezték le a politikusok, aki valószínűbbnek tartják, hogy az amerikai fél inkább az ISDS nélkül tartaná elfogadhatónak a TTIP-et, mintsem belemenjen egy az EP által megszavazott hibrid modellbe.

Egy átláthatóbb folyamatot sürgetünk, markáns munkavállalói jogokkal, és a személyes adatok és a közszolgáltatások védelmével. Ragaszkodunk hozzá, hogy a törvényhozóknak a jogait az Atlanti-óceán mindkét partján ne áshassák alá magán választott bíróságok vagy más testületek. Világos iránymutatásokat adtunk a Bizottságnak arra nézve, hogy milyen alkut akarunk. És amennyiben a végén rossz eredmény születik, el fogjuk utasítani azt. Ha jó lesz, akkor pedig meg fogjuk szavazni” – jelentette ki a jelentéstevő, aki egyúttal a kereskedelmi szakbizottság elnöke.