Az első lépés a délkelet-európai gázpiac integrációja felé

A 15 közép- és délkelet-európai ország által pénteken Dubrovnikban aláírt egyetértési megállapodás célja, hogy megnyissa az utat az EU és az Energiaközösség gázpiacainak szorosabb integrációja előtt. A cselekvési tervben kiemelt hét prioritási projekt egyike a horvátországi LNG-gáz Magyarországra történő szállításához szükséges infrastruktúra létrehozása. A Török Áramlatra rácsatlakozó görög-macedón-szerb-magyar gázvezeték (TESLA) egyelőre nem része a gázpiaci integrációs tervnek.

Az EU egészében legsebezhetőbbnek tartott közép- és délkelet-európai gázpiac integrációját célozza az az egyetértési megállapodás, amit pénteken írt alá a horvátországi Dubrovnikban 15 ország, köztük 9 uniós tagállam.

A kezdeményezésben résztvevő tizenöt állam, köztük Magyarország megállapodott, hogy együtt fognak törekedni a még hiányzó, földgáz-infrastruktúrák közötti kapcsolódási pontok kiépítésének felgyorsítására, valamint azon meglévő technikai és szabályozási akadályok leküzdésére, amelyek az ellátás biztonságát, valamint a teljes mértékben integrált és versenyképes energiapiac kialakulását hátráltatják a térségben.

Az egyetértési megállapodásban a közép- és délkelet-európai térség országai leszögezik, hogy a régió gázellátásának diverzifikálása alapvetően négy forrásból kell hogy származzon. Ezek: a kétirányú gázáramlásból a már meglévő gázvezetékeken; új saját szárazföldi és tenger alatti forrásokból; a cseppfolyósított földgázból (LNG); valamint a déli gázfolyosón keresztül elérhetővé váló új forrásokból.

„Az infrastrukturális projektek időben történő megvalósítása különösen fontos Közép- és Délkelet-Európa sebezhető helyzetének fényében, ahogy a 2014-ben elfogadott európai energiabiztonsági stratégia és a stressz tesztek is rámutattak” – húzza alá az egyetértési megállapodás.

A kezdeményezés elsődleges célja annak biztosítása, hogy a régió valamennyi országának hozzáférése legyen legalább három gázellátási forráshoz. Ezért az aláíró felek egy korlátozott számú infrastruktúra-fejlesztési projektet azonosítottak be, amelyek a megállapodás részeként elfogadott cselekvési tervben kiemelt helyet élveznek és a lehető legköltséghatékonyabb módon kell elkészülniük.

A hét kiemelt projekt kiválasztásánál az volt a fő szempont, hogy a lehető legnagyobb előnyökkel járjon az egész térség gázellátása számára.

A prioritási listára felvett hét beruházás mindegyike szerepel az európai hálózatfinanszírozási eszköz (CEF) által finanszírozandó kiemelt projektek listáján (PCI). Ezek: a Kaszpi-tenger környékéről származó földgázt Európába juttató transz-adriai csővezeték (TAP), a horvátországi LNG terminál, a horvát cseppfolyós gáz Magyarországra történő szállítását lehetővé tévő infrastruktúra megépítése, a Görögország és Bulgária, valamint a Szerbia és Bulgária közötti rendszerösszekötők, a bulgáriai és romániai evakuálási rendszerek kiépítése, illetve megerősítése.

A második kosárba kerültek az ún. feltételes prioritási projektek. Ezek a következők: a Fekete-tenger part menti vizeiben kitermelt román földgáznak a román gázvezetékrendszerbe való bekötése (ez a kitermelő konzorcium kapacitás iránti igényétől függ); a horvát-szerb rendszerösszekötő (más néven interkonnektor), ha a bolgár-szerb rendszerösszekötő végül nem jönne létre; egy új görög LNG-terminál megépítése, ha piaci igény lenne egy újragázosítási kapacitás létrehozására Görögországban.

A harmadik kategóriába az egyéb projektek kerültek. Ezek: a Bulgária és Románia közötti rendszerösszekötő; a Románia és Moldávia közötti rendszerösszekötő kibővítése; a Románia és Ukrajna közötti kétirányú gázáramlás megteremtése, a görögországi Kipinél kompresszor-állomás megépítése; a magyar gázhálózat megerősítése, beleértve az Ausztria felé történő fordított irányú gázszállítás lehetőségét is; a Szlovénia és Magyarország közötti rendszerösszekötő; a Magyarország és Ukrajna közötti rendszerösszekötő kapacitásának megnövelése; a Szlovéniából Ausztriába történő gázszállítás előfeltételeinek a megteremtése; a Horvátország és Szlovénia, a Horvátország és Bosznia-Hercegovina, valamint a Macedónia és Bulgária és Görögország közötti rendszerösszekötő megépítése.

A szlovák érdekeltségű Eastring és a többek között a magyar kormány által is támogatott görög-macedón-szerb-magyar gázvezeték (TESLA) ebben a szakaszban legalábbis nem került rá a listára, a Bizottság magyarázata szerint azért, mert ez a két csővezeték-projekt méretében, célját és kiterjedését illetően lényegesen eltér a többi térségspecifikus projekttől.

Anna-Kaisa Itkonen, energiapolitikai szóvivő kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy nincs szó új pénzügyi támogatásról azon túl, amelyek már rendelkezésre állnak a CEF büdzséjéből a kiemelt energiaprojektek számára.

A kiemelt projektekhez tanulmányok készítésére és különböző pénzügyi eszközök (kölcsönök, garanciák, kockázati tőke, stb.) igénybevételére van lehetőség a hálózatfinanszírozási eszközből.

Bizonyos feltételek mellett a beruházások kivitelezéséhez lehetőség van vissza nem térítendő támogatások igénylésére is. Ezek elsősorban azokra a projektekre vonatkoznak, amelyek esetében kimutatható az egész régió ellátásbiztonságának javítása vagy gazdaságilag nem életképesek, mert a piacokon vagy tarifákon keresztül nincs lehetőség a finanszírozásukra.

Általánosságban véve az infrastrukturális projektek finanszírozása a piaci szereplők feladata, de amennyiben a kellő időben történő végrehajtás megköveteli, a CESEC-országok nem zárkóznak el az Európai Beruházási Bank (EBB) és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) bevonásától. Emellett a projektgazdák is ösztönzést kapnak, mindenekelőtt arra, hogy éljenek az új Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) nyújtotta lehetőségekkel.

Az egyetértési megállapodást és a kapcsolódó cselekvési tervet Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság alelnöke, Miguel Arias Cañete európai biztos, valamint Ausztria, Bulgária, Horvátország, Görögország, Magyarország, Olaszország, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Albánia, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Szerbia és Ukrajna energiaügyi miniszterei, illetve utóbbiak képviselői írták alá. (Bosznia-Hercegovina és Moldova a későbbiek során fogja aláírni a dokumentumokat).

Az aláírásra a közép- és délkelet-európai földgáz-összeköttetésekkel foglalkozó magas szintű munkacsoport kontextusában került sor, amely 2015 februárjában jött létre annak érdekében, hogy elősegítse a térség földgázellátásának diverzifikálását és piaci integrációját.