Egyelőre várni kell az eurómilliárdokra

Két tárgyalási forduló után jottányit sem közeledett egymáshoz az Európai Parlament és a Tanács álláspontja a Juncker-terv középpontjában álló európai stratégiai befektetési alap (EFSI) fő szabályairól. A képviselők a 2014 és 2020 közötti többéves keretköltségvetésről kötött alku felrúgásával vádolják a tagállamokat.

Meglehetősen borúlátó beszámolót adtak hétfőn az Európai Parlament tárgyalódelegációjának tagjai a 315 milliárd eurós beruházási csomag egyik pillérének számító európai stratégiai befektetési alap (EFSI) szabályairól a jogalkotók, az EP és a Tanács között folyó egyeztetésekről. „Semmilyen készséget nem láttunk eddig a Tanács részéről arra, hogy érdemi tárgyalásokba bocsátkozzon a kérdésről” – panaszkodott Roberto Gualtieri, az EP gazdasági és pénzügyi bizottságának szocialista párti elnöke.

A képviselők figyelmeztetése két nappal azelőtt hangzott el, hogy szerdán harmadik alkalommal ülnének tárgyalóasztalhoz a felek, hogy gyorsított eljárás keretében megállapodjanak az EFSI pénzügyi és irányítási paramétereiről. Az első két ülés az EP tagjai szerint semmilyen elmozdulást nem hozott, magyarázatuk szerint azért, mert a Tanács nem hajlandó semmilyen engedményre az uniós költségvetésből biztosítandó 8 milliárd eurós garancia alap finanszírozásának kérdésében.

A tárgyalásokat az EP nevében folytató honatyák céloztak rá, hogy amennyiben a pénzügyminiszteri tanács keddi ülése után sem változik meg a Tanács hozzáállása, fennáll a veszély, hogy a megcélzott május végi időpontig nem sikerül dűlőre jutni a jogszabályról, ami miatt csúszhat a beruházási terv megvalósítása.

A finanszírozási vita középpontjában annak a kérdésnek az eldöntése áll, hogy egészen pontosan miből fedezzék annak a 8 milliárd eurós garancia alapnak a költségeit, ami a magánbefektetők számára kívánja vonzóvá tenni a 315 milliárd eurós beruházási tervben való részvételt. Ez az összeg a fele annak a 16 milliárd eurónak, amivel az EU költségvetése járul hozzá az EFSI induló tőkéjéhez. Ez kiegészül még az Európai Beruházási Bank (EIB) 5 milliárd eurós hozzájárulásával, összesen 21 milliárd euró közpénzt áldozva a programra, amely túlnyomórészt magántőkét szeretne mozgósítani az európai növekedést előmozdítani hivatott infrastrukturális és egyéb beruházásokra Európa-szerte.

Az Európai Parlament azonban nem ért egyet a Bizottságnak és a Tanácsnak azzal az álláspontjával, hogy a 8 milliárdos garancia alap feltöltéséhez az európai infrastrukturális fejlesztésekre létrehozott alap (CEF) és a kutatási és innovációs program, a Horizon2020 számára elkülönített költségvetési forrásoktól vegyenek el pénzeket. Az EP néhány hete elfogadott tárgyalási álláspontjában ehelyett a költségvetés éves végrehajtása során megmaradó pénzeket forgatná vissza az alapba, minimalizálva a CEF és a Horizon2020 büdzséjére gyakorolt hatást.

Erről azonban a Tanács hallani sem akar. A képviselők úgy tudják, hogy a lett soros elnökség a pénzügyminiszteri tanács keddi ülésén új, nagyobb mozgásteret biztosító mandátumot kíván kérni a kormányoktól. A parlamenti jelentéstevő, José Manuel Fernandes szerint azonban erre semmi szükség, mert a Tanács jelenlegi mandátuma is elegendő rugalmasságot biztosít az elnökségnek, hogy ráálljon az alkura az EP-vel.

Azzal, hogy a képviselők a nem felhasznált költségvetési pénzeket állítanák csatasorba az EFSI garancia alapjához, jó eséllyel egy vitát robbanthatnak ki a 2014 és 2020 közötti többéves pénzügyi tervről korábban kötött alkuról. A portugál néppárti képviselő és kollégái úgy véli, hogy a Tanács nagyon közelkerült annak a három intézmény által kötött megállapodásnak a felrúgásához, ami megnyitotta az utat a költségvetési források rugalmas felhasználása, és az egyik évben bennragadt forrásoknak a másik évre való átcsoportosítása előtt.

Miként Fernandes rámutatott, az EP éppen ennek a rugalmassági záradéknak az alkalmazásával teremtené elő a 8 milliárdos garancia alap tőkéjének egy részét, és kompromisszumkészsége jeléül azt is javasolja, hogy az eredetileg előirányzottnál két évvel tovább, 2022-ig húzzák az alap végleges feltöltését.

A képviselők hétfői sajtótájékoztatójukon azt is elárulták, hogy az Európai Bizottság egy írásos anyagot készít a következő napokban a jogalkotók számára, hogy előmozdítsa a holtpontra jutott tárgyalásokat. Ebben az alap feltöltésének különböző lehetséges módjait járja majd körbe a Bizottság.

Bár a két jogalkotó álláspontjában egyértelműen az EFSI finanszírozásának ügyében van a legnagyobb eltérés, számos más, az alap irányításának szabályaival kapcsolatos kérdésről is vannak közöttük nézeteltérések.