Az EP még tájékozódik Kovács Béla ügyében

Egyelőre döntés nélkül zajlott le az EP jogi bizottságának ülése Kovács Béla, jobbikos magyar EP-képviselő ügyében, akit egyébként szintén meghallgattak. Szakértők megjegyzik, hogy a mentelmi jog megvonásáról általában 3-4 ülés után döntenek, és Kovács ügyében ez még csak a második alkalom volt.

Tovább kíván tájékozódni az EP jogi szakbizottsága a Kovács-ügy „jogi körülményeiről”, amiről egyelőre csak a magyar ügyészség jelentése áll az európai képviselők rendelkezésére. „Nem politikai megfontolások alapján tárgyaljuk az ügyet” – hangsúlyozta a testületben zajló munka kapcsán Niedermüller Péter (DK) a napirendi pont lezárulta után.

Ez egyébként annál is inkább természetes, mivel a szakbizottság egyik feladata éppen azt eldönteni, vajon állhat-e politikai megfontolás a magyar EP-képviselő ellen kilátásba helyezett eljárás megindítása mögött.

Niedermüller szerint még akár több fordulót is szánhatnak a kérdésre, de leghamarabb is csak a szakbizottság júniusi ülésén tűzhetik napirendre újra, amely alapján a döntés júliusban, de az is lehet, hogy csak ősszel valószínű. A magyar baloldali képviselő egyébként úgy vélte, hogy Kovács Béla mintegy 10 perces szereplése nem igazán győzte meg hallgatóságát, amely amúgy utóbbi – „benyomása szerint” – nem tűnt úgy, hogy megosztott lenne.

A bizottsági meghallgatásról kijövő Kovács Béla néhány perccel korábban még arról beszélt, hogy szerinte korántsem egységes a jogi bizottság tagjai között ügyének megítélése. Egyébként ő is arra számít, hogy több forduló lesz még, és azt sem zárta ki, hogy esetleg újból meghallgatják majd, aminek szavai szerint szívesen áll elébe, úgymond nem óhajt „a mentelmi jog mögé bújni”.

Nem hivatalos forrásokból úgy tudni, hogy a jogi bizottság tagjai szívesen találkoznának magával Polt Péter főügyésszel is, arról azonban egyelőre nincs hivatalos információ, hogy máris formálisan meghívták volna a következő ülésükre. Azt mindenesetre Niedermüller is elismerte, hogy „éppen, mivel nem egy gyorshajtási ügyről van szó”, a képviselők igyekeznek „különösen körültekintően” eljárni.

A kémkedés „vélelmezése” pedig önmagában ingoványos terület is lehet, amire egyébként szerdai meghallgatása előtt maga Kovács Béla is utalt, amikor a jelenlévő magyar újságírókkal találkozva emlékeztetett rá: „Az, hogy valaki sok diplomatával találkozik, még nem jelenti azt, hogy kémkedik is”.

A gyakorlat azt mutatja, hogy az Európai Parlament az esetek túlnyomó többségében pozitív választ ad a tagállami hatóságok mentelmi jog felfüggesztésére vonatkozó kérvényére. 2009 óta az EP jogi bizottsága összesen 46 esetben hozott döntést. Ebből 14 kérés a mentelmi jog fenntartására irányult a képviselő részéről (9 esetben fenntartották a mentelmi jogot, 5 esetben nem). Kémkedési ügy azonban egy sem volt közöttük.

A magyar ügyészség 2014. május 12-i dátummal küldte meg az Európai Parlamentbe kérelmét, arra hivatkozva, hogy Kovács az európai intézmények ellen kémkedett. Ezután az ügy több hónapig „elaludt”, mivel az ezt követő európai választás, majd az EP újjáalakulása hosszú ideig lehetetlenné tette az érdemi munkát.

A magyar Legfelsőbb Ügyészség idén január elején közölte az MTI-vel, hogy az EP jogi bizottsága a magyar ügyészség által benyújtott bizonyítékok alapján elegendő okot lát arra, hogy az EP érintett testülete tárgyaljon Kovács Béla mentelmi jogának felfüggesztéséről. Bár az EP részéről nem született hivatalos nyilatkozat, azt utóbb parlamenti források is elismerték, hogy az EP jogi bizottságának elnöke valóban küldött ilyen értelmű levelet a magyar főügyésznek.

A jogi bizottság hasonló megkeresésekkor kijelöl egy jelentéstevőt, aki felveszi a kapcsolatot az illetékes tagállami hatósággal és zárt ajtók mögött meghallgatja az érintett képviselőt is, mielőtt ajánlással fordulna a jogi bizottsághoz. A raportőri jelentés az eljárást ismerők szerint lényegében egy kérdésre szorítkozik, jelesül arra, hogy kiadják-e vagy sem a képviselőt a bírósági eljárás lefolytatása céljából. Az esetek többségében a jogi bizottság 3-4 ülést is tart az ajánlás elfogadása előtt, és a bizottsági procedúra időtartama 3-4 hónap.

A bizottsági szavazás után az ajánlás a plenáris ülés elé kerül, amelynek szavaznia kell a mentelmi jog felfüggesztéséről vagy az erre vonatkozó kérelem elutasításáról.