Moszkva: Oroszország nem fog háborúzni Ukrajnával

Oroszország semmilyen körülmények között sem fog háborúzni Ukrajnával – jelentette ki Anatolij Antonov orosz védelmiminiszter-helyettes a Komszomolszkaja Pravda című orosz napilapban csütörtökön megjelent interjúban.

A nemzetközi katonai együttműködést irányító miniszterhelyettes hozzátette: „Ukrajna nem ellenségünk! Még elméletileg sem tartok ilyet lehetségesnek. Úgy gondolom, Kijevnek van annyi esze, hogy ne provokáljon bennünket”.

Antonov arra számít, hogy Németország és Franciaország felhasználja befolyását az ukrán vezetésre annak érdekében, hogy az ne újítsa fel a harcokat Délkelet-Ukrajnában. „Ebben (a harcok felújításának megakadályozásában) Oroszország Európa segítségére lesz” – tette hozzá.

Az orosz védelmi tárca helyettes vezetője szerint az Egyesült Államok szándékosan „dobta be” azt az információt, miszerint az oroszok hátországi csapatokat vonultatnak fel, és hadvezetési stábot alakítanak ki Délkelet-Ukrajnában. Emlékeztetett a francia katonai felderítés vezetőjének nyilatkozatára, miszerint a NATO-nak nincs tudomása Ukrajna ellen készülő orosz katonai invázióról, és hogy az Egyesült Államok nem helytálló információkat hozott szövetségesei tudomására.

Elmondta, hogy az orosz vezérkar 70 tisztje tavaly szeptember óta Délkelet-Ukrajnában tevékenykedik. Az orosz tisztek az ukrán vezérkarral és hadsereggel kötött megállapodás értelmében az ukránokkal közösen végzik munkájukat a tűzszüneti megállapodást és az ütközőzóna megszilárdítását ellenőrző központban, ahol a szakadár donyecki és luhanszki „népköztársaságok” is képviseltetik magukat.

Antonov hangsúlyozta, hogy az orosz tisztek az ukrán fél kérésére tevékenykednek Délkelet-Ukrajnában, annak ellenére, hogy Kijev ezt nem akarja a nyilvánosság előtt elismerni.

Moszkvának „nem áll érdekében”, hogy atomfegyverek jelenjenek meg a vele szomszédos országokban, „új kihívásokra és veszélyekre nincs szükségünk” – mondta. Azt is leszögezte, hogy a nemzetközi közösség, beleértve a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget, nem fogja megengedni, hogy az ukrán vezetés úgynevezett piszkos atombombát állítson elő.

A lenta.ru orosz hírportál emlékeztetett: három hete Olekszandr Turcsinov, az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács titkára Kijevben arról beszélt, hogy Ukrajna titkos katonai atomprogram megvalósítására készül, amely piszkos bomba vagy atomfegyver előállítását is jelentheti. Szerdán azonban Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter bejelentette, hogy Kijev betartja az atomfegyverek korlátozásáról szóló nemzetközi (atomsorompó) egyezményt.

Az Egyesült Államok orosz irányításúként emlegeti az ukrajnai szakadárok haderejét

Az Egyesült Államok már orosz haderőként emlegeti a kelet-ukrajnai szeparatisták seregét, vagy legalábbis orosz irányítású haderőként – írta az AP amerikai hírügynökség csütörtökön.

Kelet-Ukrajnából származó amerikai értesülések szerint Oroszország az utóbbi hónapokban szorosabban ellenőrzi és irányítja a szakadárokat, és ennek nyomán Washington csendben bevezette az „egyesített orosz-szeparatista haderők” szóhasználatot. Az amerikai külügyminisztérium a kifejezést a múlt héten háromszor is használta egyetlen közleményben, amelyben egyébként a szakadárokat bírálta a tűzszünet sorozatos megsértése miatt.

A retorikai változtatással Washington nagyobb felelősséget tol Moszkvára a folytatódó harcok miatt, ami megnehezíti Oroszországnak, hogy rávegye az Egyesült Államokat és Európát a nemzetgazdaságát sújtó nemzetközi büntetőintézkedések enyhítésére. Az amerikai szóhasználat „szigorodása” emellett nehezíti, hogy Washington és Moszkva partnerként viszonyuljon egymáshoz egyéb kérdésekben, a hasadóanyagok nemzetközi forgalmának ellenőrzésétől kezdve a terrorizmus elleni harcig.

Ami a szakadárok feletti orosz irányítás erősödéséről szóló amerikai értesüléseket illeti, ezek közül a legmeggyőzőbb az, mely szerint a szeparatisták kiképzésében felgyorsult az orosz drónok használatának oktatása. Az AP emlékeztet Marie Harfnak, az amerikai védelmi minisztérium szóvivőjének múlt héten elhangzott szavaira a dróntanfolyamról.

„Ez az orosz jelenlét félreérthetetlen jele” – mondta Harf.

Kitekintő / MTI

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »