A kelet-ukrajnai béke megteremtését szorgalmazta éves közgyűlésén a KMKSZ

A kelet-ukrajnai háborús konfliktus békés rendezését, a súlyos gazdasági válság mielőbbi megoldását, az Ukrajnában élő nemzetiségek jogai európai normáknak megfelelő biztosítását szorgalmazta a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) a szombaton Beregszászon tartott XXVI. közgyűlésén, amelyen az ukrán válság kárpátaljai magyarokra gyakorolt hatásának és a magyarság közösségként való megtartásának kérdései szerepeltek.

A közgyűlésen elfogadott nyilatkozatában a KMKSZ üdvözölte a minszki megállapodást, és meggyőződését fejezte ki, hogy a kelet-ukrajnai háborús konfliktus csak békés úton rendezhető.

A KMKSZ mihamarabbi megoldást sürget a rendkívül súlyos gazdasági helyzetre, olyan intézkedéseket vár el az ukrán állam vezetőitől, amelyek kivezethetik az országot a válságból. A nemzetiségeket is érintő felgyorsult kivándorlásra való tekintettel a szövetség az Ukrajnában élő nemzetiségek, közte a kárpátaljai magyarság helyzetének mielőbbi rendezésére, a kisebbségek jogai európai normáknak megfelelő biztosítására szólítja fel Kijevet.

A közgyűlésen tartott helyzetértékelő beszámolójában Brenzovics László, a KMKSZ egy évvel ezelőtt megválasztott elnöke, az ukrán parlament képviselője hangsúlyozta: „A kárpátaljai magyarság rendkívül sikeres esztendőt tudhatna maga mögött, ha elért eredményeit, erőfeszítéseit nem húzta volna keresztül az Ukrajnában dúló háború és a rendkívül súlyos gazdasági helyzet”. Kiemelte, a KMKSZ véleménye szerint a kelet-ukrajnai konfliktusnak nincs fegyveres megoldása, s a helyzet csak tárgyalásos úton, kompromisszumos megoldás keresésével rendezhető.

Brenzovics rámutatott, hogy Ukrajnában az elmúlt egy évben – a nagyszabású átalakítások beharangozása ellenére – szinte semmi nem változott, a reformok ugyanis nem szisztematikusak, fennmaradt az oligarcharendszer, és nehezen halad a jogállamiság megteremtése. Szerinte a válsághelyzet ellenére sem szabad szőnyeg alá söpörni a kisebbségi jogok kérdését. „Az ukrán vezetésnek tudomásul kell vennie, hogy Ukrajna soknemzetiségű állam, s az országban tervezett közigazgatási és közoktatási reform megvalósítása során figyelembe kell venni a nemzetiségi kisebbségek érdekeit” – fogalmazott.

A KMKSZ elnöke köszönetet mondott a magyar kormánynak, a magyar társadalomnak és a külhoni magyar közösségeknek a kárpátaljai magyarságnak eddig nyújtott segítségért. Kifejtette, a kárpátaljai magyaroknak elhúzódó válságra kell felkészülniük, így továbbra is szükségük lesz a támogatásra. Annak érdekében, hogy a segélyek a megfelelő helyekre és megfelelő módon jussanak el, a KMKSZ a történelmi egyházakkal és a segélyszervezetekkel közösen koordinációs bizottságot hozott létre.

„A KMKSZ legfőbb célja a jelenlegi válsághelyzetben, hogy közösségként tartsa meg a kárpátaljai magyarságot” – zárta beszédét Brenzovics László.

A közgyűlést köszöntő beszédében Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke hangsúlyozta, hogy a magyarság szolidáris az ukrán nemzettel, elkötelezetten támogatja az ukrán nép forradalmát és szabadságharcát, valamint Ukrajna területi integritásának és szuverenitásának helyreállítását is.

„Ukrajna jövőjét mi, az ukrán nép többségével összhangban, Európában látjuk, nem az eurázsiai szövetségben” – fejtette ki a politikus, hozzátéve, hogy az Európai Unió májusban esedékes rigai keleti partnerségi csúcstalálkozójának egyértelművé és világossá kell tennie, hogy az unió nyitva áll Ukrajna és azon kelet-európai nemzetek előtt, amelyek felkészültek a csatlakozásra.

Németh Zsolt szerint Ukrajnát a Marshall-segélyhez hasonló – Magyarország tevőleges hozzájárulásával összeállított – támogatási programmal lehetne megmenteni a gazdasági összeomlástól.

A politikus kiemelte: Kárpátalja vérrel, több tucat kárpátaljai halálos áldozattal, köztük kárpátaljai magyarokkal, pecsételte meg az összetartozását, sorsközösségét Ukrajnával. „Aki ezt el akarja tagadni, és aki ezzel manipulálni akarja a közvéleményt, az nemcsak hazudik, hanem drámai módon veszélyezteti ennek az országnak a jövőjét” – mondta.

„Ebből adódóan fontos, hogy Magyarország folytassa az együttműködést Kárpátaljával, még akkor is, ha vannak, akik kifogásolják ezt az együttműködést, hiszen itt nem jogászkodásról, hanem a Keleti Partnerség Programjának folytatásáról, a magyar oktatási, kulturális és szociális intézmények fejlesztésének támogatásáról, a határ átjárhatóságának biztosításáról, a határtérségek közös fejlesztéséről, a humanitárius segélyek célba juttatásáról van szó” – emlékeztetett Németh Zsolt.

A magyar politikus elismeréssel szólt Brenzovics László KMKSZ-elnök elmúlt egy évben kifejtett tevékenységéről. Kifejtette: a KMKSZ-nek és vezetésének példája azt mutatja, hogy „Kárpátalján egyfelől el kell kerülni a pánikot, a kétségbeesést, másfelől el kell kerülni a demagógoknak és a hagymázas álmokat megfogalmazóknak a veszélyes politikáját is, mert csak a KMKSZ és a kárpátaljai történelmi egyházak által képviselt felelősségteljes politizálás és magatartás jelenti a járható utat”.

Úgy vélte, Magyarországnak – minden támadás ellenére – folytatnia kell a honosítást, mert az biztonságot és garanciát jelent a kárpátaljai magyar közösség számára.

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, európai parlamenti képviselő, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke és Köteles László, a Csemadok alelnöke a közgyűlésen tartott felszólalásaikban az általuk képviselt határon túli magyar közösségek szolidaritásáról biztosították a kárpátaljai magyarságot, és bejelentették, hogy gyűjtést indítottak a kárpátaljai magyarok megsegítésére.