Juncker tovább mélyítené az Európai Uniót

Az Európai Bizottság elnöke szerint az EU-t addig nem lehet komolyan venni, míg nem sikerül orvosolni a gazdasági és monetáris unió hiányosságait. Jean-Claude Juncker júniusra tervezi a méltányos és integrált EU-ról szóló jelentését, és bár főként gazdasági vetület jellemzi a beharangozott dokumentumot, a politikus várhatóan odaszól majd az Európai Tanácsnak is.

Jean-Claude Juncker az Európai Unió további mélyülését elképzelhetetlennek tartja a monetáris és gazdasági unió hiányosságainak javítása nélkül. Bár a jelenlegi gazdasági környezet jócskán megnehezíti az ambiciózus politikus terveit, az Európai Bizottság elnöke biztos a dolgában, ugyanis a befektetési csomagján túl, a teljes euróövezet gazdasági kormányzásának javítására törekszik. „Mi vagyunk a legkisebb kontinens. A globális GDP-hez való hozzájárulásunk fokozatosan csökken.  25 éven belül nem lesz európai ország a G7 csoportban. Egyszerűen megszűnik Európa gazdasági súlya”- hangoztatta Juncker.

A meglehetősen vészjósló érvkészlet mögött a Herman van Rompuy által 2013-ban előterjesztett jelentés felülvizsgálata áll, amelynek múlt héten esett neki a 28 tagállam, illetve az uniós intézmények. Az Európai Tanács korábbi elnöke alapvetően négy pilléren képzelte el a tényleges gazdasági és monetáris uniót: egy egységes pénzügyi keret, egy egységes költségvetési keret, az eurózónán belüli különbségek csökkentésére egy integrált gazdaságpolitikai keret, illetve egy keret a demokratikus elszámoltathatóság biztosítására. A 2013-as dokumentum elkészültekor a tagállamok állam-és kormányfői nem mutattak politikai hajlandóságot annak gyakorlati megvalósítására, így Van Rompuy jelentése egy időre feledésbe merült.

Jean-Claude Juncker megválasztása az „utolsó esély” Bizottságának élére felkavarta az állóvizet, így kerülhetett sor a dokumentum felélesztésére is. Ennek ellenére egyáltalán nem arról van szó, hogy Juncker teljesen átvenné Van Rompuy jelentését, hiszen a luxemburgi politikus elsődleges célja egy olyan dokumentum létrehozása, mely „jelzi a külvilágnak, hogy merre tart az EU”. Az elképzelés szerint amennyiben nem világos, hogy merre tart a gazdasági és monetáris unió, az eurózóna nem lehet megfelelően prezentálva a harmadik országok számára, ez pedig rengeteg kétséget vet fel. Juncker szerint a sok kérdés csak árt a gazdasági unió alakulásának, így „létfontosságú” tisztázni a jövőbeli irányokat.

Ami  a Juncker által vázoltak politikai megvalósítását illeti, maga a politikus is tisztában van azzal, hogy az EU intézményi struktúrája és a hatalommegosztás annak szervei között nem feltétlenül a Bizottság malmára hajtja a vizet. Ahogy azt korábban a válságkezelés során tapasztalhattuk, a tagállamok állam-és kormányfőit magában foglaló Európai Tanács bizonyult meghatározónak, hiába vesz részt a testület ülésein a Bizottság mindenkori elnöke is. Juncker ezen változtatna, és az EU csúcsszervével szemben tovább növelné a jogszabály-kezdeményezésért felelős Európai Bizottság politikai súlyát, mindezt pedig az Európai Parlamenttel „szövetségben” érné el.  Ennek ellenére fontos hangsúlyozni, hogy hiába hangzik szépen, hogy a Bizottságnak és a Parlamentnek fel kell lépnie a harmadik intézmények esetleges „támadásai” ellen, az alapszerződések az uniós intézmények valamennyi feladatát és hatáskörét rögzítik, így Junckernek kiskaput kellene találnia, amihez az Európai Tanács elnökének, Donald Tusknak is lesz egy-két szava.