Közös érdekek felé a zavaros Közel-Keleten

WASHINGTON – Manapság, főleg itt Washingtonban, zeng a sajtó az Iszlám vallás radikális változatainak veszélyétől. Számos cikk szól az ISIS (Iszlám Állam, ISIL, Daish) előretöréséről és horrorisztikus tetteiről. Nem telik el úgy egyetlen hét sem, hogy államfők ne tartanának beszédet ezzel kapcsolatban. Jelenleg például az egyik leginkább megosztó kérdés az, hogy az iszlám vallás-e a probléma gyökere. Vannak, akik szerint igen, mások szerint viszont nem. Közben a figyelem főként a napi híreken és a gyors megoldásokon van.

Az Atlantic Council a napokban szervezett egy eseményt, ahol a szakértők nagyobb fába vágták a fejszéjüket és a Közel-Kelet problémáinak gyökereire igyekeztek rávilágítani. A meghívott három szakértő, Stephen Hadley az USA korábbi nemzetbiztonsági tanácsadója, Francis Ricciardone, volt amerikai nagykövet, aki több közel-keleti országban is szolgált, valamint Salam Fayyad, a Palesztin Nemzeti Hatóság volt miniszterelnöke, aki hármuk közül a legmélyebb regionális tapasztalattal bír. Róla sokat elmond egy 2007-es üzenete, amit a muszlim prédikátorokhoz intézett 2007-ben: “A vallásos emberek felelőssége, hogy (…) a vallást a tolerancia egyik formájaként mutassák be, ne a vérontás burkaként.”

Az ISIS eszméinek elterjedése

Fayyad a washingtoni találkozón leszögezte, hogy „Az ISIS egy többrétegű eszmerendszeren alapszik, amelynek csak a legkülső rétege az iszlám vallás. A legfontosabb rétegei a politikai status quo elutasítása és a különböző képzelt vagy valós igazságtalanságok érzete.” Vagyis az ISIS nem az egyes kormányok rossz kormányzását kérdőjelezi meg a maga brutális módszereivel, hanem a jelenlegi államberendezkedéssel és nemzetközi renddel szemben folytat harcot. (Ezzel kapcsolatban a résztvevők visszautasították a moderátor véleményét, amely szerint ez egy trend része, amiben bizonyos országok vagy szervezetek máshol is próbára teszik az általánosan elfogadott államhatárokat, nem csak az ISIS, hisz Oroszország is így jár el Ukrajna esetében vagy Kína a Kelet-kínai-tengeri szigetek kapcsán.)

Fayyad szerint: „Az ISIS eszméinek, mint ahogy az Arab Tavasz eszméinek gyökere az arab térségre jellemző államformában rejlik: egy ’erős ember’ által vezetett gyenge államstruktúrákkal rendelkező országokról beszélhetünk.” Továbbá szerepet játszik az elképesztően magas munkanélküliség a fiatalok körében, illetve az információ- és kommunikációtechnológia fejlődése, amely egyrészt összeköttetést másrészt betekintést nyújt a régió és a világ más országaiba.

A Nyugat és a régió országainak reakciója az ISIS megjelenésére és megfékezésére 

Ricciardone szerint: “Sem globális, sem pedig regionális szinten nem értették meg az eset eszmei hátterét.” Jelenleg a reakció taktikai, nem stratégián alapuló. Terrorelhárítási problémaként kezelik az ISIS-t, de ez nem jelent megoldást a probléma gyökereire. Az USA-nak (mint ahogy Magyarországnak is) fel kell tennie magának a kérdést, hogy az ISIS jelenléte érinti-e őt, és ha igen akkor hogyan kezelje ezt a helyzetet.

Fayyad kiemeli: “A régiónak felelősséget kell vállalnia a saját jövőjéért, nem várhatja Washingtontól a megoldást (…) Az arab országoknak egy hosszú távú és széleskörű vitát kellene közösen lefolytatniuk a probléma forrásának kezeléséről.” Itt ismét emlékeztet, hogy „A vallás és a szektarianizmus nem  a probléma forrása. A valós indíték az igazságtalanság érzete.” A kormányoknak egy gazdasági növekedésen alapuló, hosszú távú stratégia kidolgozására kellene törekedniük. De ez sajnos nem valószínű, mivel a belpolitikai érdekek mindig közbeszólnak.

A regionális krízis strukturált megértése céljából Hadley öt rétegre osztotta, amelyek tisztázásra és kezelésre várnak:

  1. humanitárius krízis (fizikai és pszichológiai traumák, befogadó országok, radikalizálódás a menekülttáborokban…)
  2. terroristák (támadások, mozgástér, finanszírozás…)
  3. legitimáció (kormányok, határok…)
  4. geopolitikai krízis (szunnita – síita népcsoportok, Irán – Szaúd-Arábia, ISIS)
  5. politikai iszlám (a Muszlim Testvériség formájától az erőszakos szélsőségesekig)

Hozzáteszi, „Az a gond, hogy a krízis összes szereplője máshogy látja, áll hozzá, értelmezi és súlyozza a rétegeket”.

Az az esemény rávilágított arra, hogy nem csak elképesztően komplex feladat az ISIS megfékezése és leépítése, de hogy ha a régió problémáinak gyökereire nem találunk orvoslást, akkor újra és újra a hasonló következményeivel fogunk szembesülni.

Hunya Péter

Friss hírek

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »
Volvo XC60 Recharge

Erős negyedévet zárt a Volvo

A kínai Geely többségi tulajdonában lévő Volvo Cars rekordszámú, 182.687 járművet értékesített az idei első három hónapban, 12 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. A tisztán elektromos autók aránya 21 százalékra emelkedett az egy évvel korábbi 18 százalékról.

Read More »