Biztonság nincs, választások lesznek Nigériában

Bár Goodluck Jonathan nigériai elnök a Boko Haram iszlamista terrorszervezet minden csapása után ígéretet tett a közbiztonság növelésére és a nép védelmére, úgy tűnik, a szó elszállt, a terror megmaradt. Február 14-én a mindennapos terrortámadások ellenére választásokra kerül sor, 28-án pedig a nigériai nép elnököt választ – a kérdés csak az, hogy kit.

Növekvő terror a választások előtt

Az elmúlt évben a Boko Haram látványosan megerősödött Nigériában, ezt mutatja a 2014 áprilisában Chibokból elrabolt kétszáz iskolás lány megrázó története, s az ősz folyamán sikerrel bekebelezett falvak, települések mennyisége, a megszerzett területek nagysága is: mára Belgium méretű területet birtokol Észak-Nigériában. Január folyamán, talán hogy a közelgő nemzeti választásokat ellehetetlenítsék, egyre több és erőszakosabb csapást mért Nigéria északi régióiban, melyet kalifátusuknak tekintenek, s ahol a Saríát, az iszlám radikalista jogot kívánják bevezetni a nagyrészt muszlim lakosság körében. Stratégiájuk része az, hogy először gyalogos katonákkal mérnek meglepetésszerű csapást egy településre. Kifosztják a házakat, gondolkodás nélkül gyilkolnak, majd a vérengzés éjszakáját az adott településen töltik, és csak másnap állnak tovább.

Január végén, több öngyilkos merénylet után a kameruni határ közelében fekvő Michika kerületére esett választásuk, két hétig fosztogattak a terroristák folyamatosan, módszeresen járva végig házról házra a településeken, s ölve meg mindenkit, akit találtak. A csapásoknak áldozatul esett Murva, Bororo, Ghumci, Garta-Kasa, Kamale, Boka, Futu és Kwabaride település is. A kerület lakosságának 70 százaléka a hegyekbe menekült, vagy egyenesen Kamerunba. Az ENSZ adatai alapján csak januárban 14 ezer nigériai menekült érkezett az országba, számukra Bagasolában építettek menekülttábort. A kifosztott településeken felégetett házak és elszállítatlan holttestek tömegei maradtak.

Egyértelmű, hogy a terrorcsapások számának és hatékonyságának növekedése a február 14-i választásokat nehezíti, melyre jelenleg huszonnyolc párt van bejegyezve. A február 28-án esedékes elnökválasztáson pedig tizennégy elnökjelölt indul majd, köztük Goodluck Jonathan és legnagyobb ellenfele, Muhammadu Buhari generális.

Nigéria Független Nemzeti Választási Bizottságának szóvivője azonban bejelentette, hogy a választásokat nem halasztják el, s a Boko Haram sújtotta területeken is megrendezésre kerülnek. A Bizottság magas, közepes és alacsony kockázatú területekre osztotta fel az országot, és a magas kockázatú területekről a kisebb kockázatot jelentő területekre kell majd átutazni szavazni. Felmerül a kérdés, s erről nem szól a fáma, hogy a Boko Haram által folyamatos rettegéstől szenvedő települések lakói, akiknek élelme is alig van, először is hogyan jutnak majd el a több száz kilométerre fekvő területekre, másodszor, hogy vajon hogy szavaznak azok az embertömegek, akik most a hegyekben, vagy egy ENSZ menekülttáborban igyekeznek túlélni.

A helyzet válságosságát mutatja az is, hogy az EU kilencven küldöttet helyez ki Nigériába a választások monitorozására, azonban az északi régióba senkit sem küld.

A terror felemelkedése

Felmerül a kérdés, hogy honnan az a hatalmas erő, amellyel a Boko Haram jelenleg pusztít. A terrorszervezet, melynek neve azt jelenti, hogy a nyugati oktatás bűn, 2009-ben jelent meg Nigériában, s az International Crisis Group (ICG) szerint hat alegységgel rendelkezik az országban – már ez a lentről fölfelé történő irányítás is nagy előnyt jelent, hiszen az egyik erejének csökkenése nem jelenti bármely másikét is. 2009-ben a kormány még visszaverte a szervezetet, azonban tagjainak jó része Algériába, Szomáliába és Afganisztánba ment kiképzésre, s újult erővel tért vissza. A radikalista iszlám vallás mellett származásuk is köti őket a csoporthoz – ahogy a vezető, Abubuakar Shekau is, többségük a Kanuri törzs tagja. Szervezetük egyre bővül a zsarolással, fenyegetéssel toborzott emberekkel, akiknek egy-egy csapásért fizetnek is, ha mással nem, a település javainak megosztásával. Éves bevételüket tízmillió dollárra becslik. Fegyvereiket a Száhelen keresztüli csempészettel, valamint hadiközpontok elfoglalásával és kifosztásával szerzik.

A támadások mellett a Boko Haram másik eszköze a megfélemlítés és információk szivárogtatása videók és tweetek formájában. Január végén a terrorszervezet egy olyan képet tett közzé a Twitteren, amely gyerekek harci kiképzését ábrázolja, s dicsekszik is gyermekkiképző táboraival.

A terror következményei

Nigéria északi régióinak súlyos helyzete nem egyedülálló, a Boko Haram ugyanis már a kameruni határt is fenyegeti, januárban nyolcvan embert raboltak el. A támadásokon kívül közvetett következményei is vannak a terrornak. A kameruni-nigériai határon, s annak közelében élő gazdák 54 százaléka az éhínség küszöbén él az ENSZ szerint. Az elmúlt hat hónapban nem tudtak vetni, aratni, s a gazdák 70 százaléka legalább egy időre el is hagyta területét. A régió bevételeinek 60 százalékát adta egykor a nigériai-kameruni kereskedelem, termék híján azonban nincs mit eladni, az ételárak megkétszereződtek. Mindehhez adódik hozzá a nigériai menekültek tömeges érkezése. Kamerun kormánya 126 millió dolláros segélyt kér az USA-tól a helyzet megoldására.

Akkor miért nem lép a nigériai hadsereg?

Goodluck Jonathan és a nigériai hadsereg már a chiboki emberrablás óta a kérdések kereszttüzében áll: miért nem tesz semmit, miért nem ér el semmilyen komoly sikert a Boko Haram ellen? A januári megerősödött csapások fényében az Amnesty International (AI) a nigériai kormányt ismét azzal támadja, hogy szándékosan nem tesz semmit a nép védelme érdekében, ahogy azt tette Chibok esetében is. Az AI értesülései szerint a január 3-án Bagában elkövetett kétezer emberéletet követelő támadás előtt a városban állomásozó helyi nemzeti csapatok észlelték néhány terrorista harcos érkezését, s értesítették is a hatóságokat, s így történt ez január végén, Monugo támadásakor is – segítség az állam és a hadsereg részéről mégsem érkezett. Az AI vádjaira Chris Olukolade kormányszóvivő azzal válaszolt, hogy minden állítás hamis és félrevezető, s csak politikai lejáratást szolgál a választások előtt.

Ugyanakkor Adamu Kamale, Adamawa állam egyik főtisztviselőjének álláspontja az AI állításait erősíti meg. Baga támadása előtt ő maga is értesítette a hatóságokat, ám választ ő sem kapott.

Mi állhat a nigériai kormány és sereg tehetetlensége mögött? Csak találgatni tudunk, ugyanakkor a korrupció, a katonák alulfizetettségének magas foka, az érdektelenség emberi jogi ügyekben mind közrejátszhat. Meg kell még említeni azt is, hogy decemberben Nigéria félbeszakította az USA katonai kiképzőprogramját minden indoklás nélkül. Ezóta az amerikai kormány már nem szállít több fegyvert és járművet, katonai helikoptert az országnak.

A helyiek pedig maguk kezdték megszervezni saját védelmüket, s ez a védelem ma már a Civilek Egyesült Serege nevet viseli. Kilencven perces, halottak nélküli összeütközésben megvédték Maidigurit és Kondugát is. A sereg vezetői, mint Abba Aji Kalli civil munkájukat dobják félre a védelem szervezéséért és a csapatok vezetéséért.

Mindezt látva nyilvánvaló, hogy a Boko Haram visszaszorítására egyértelmű utak mutatkoznak meg a nigériai hadsereg számára. Érdemes volna rajtaütésszerűen kihasználni a terroristák eltöltött éjszakáját a terrorcselekmény helyszínén, s az is látványos, hogy a civil sereg összefogása, s a fiatalok meggyőzése az ellenállásra olyan erő, amivel a Boko Haram (még) nem tud mit kezdeni.

És amit mások lépnek

James Ngilari Yolában, Adamawa központjában már január végén kérte a környező államok segítségét a súlyos élelmezési problémák megoldásában, de ugyanúgy katonai intervencióban is. Január 23-án elkezdődött az Afrikai Unió féléves ülése. Még a gyűlés megkezdése előtt Nosiviwe Mapisa-Nqakula a Dél-afrikai Köztársaság védelmi miniszternője segítségét ajánlotta Nigériának a Boko Haram ellen. Az Afrikai Unió ülésén több fontos téma mellett, mint a nemi egyenlőség kérdése Afrikában, az Unió súlyos pénzügyi válsága és egy egységes Ebola-ellenes összefogás megszervezése a Boko Haram elleni küzdelem is téma volt.

Február elején a csádi hadsereg érkezett Nigéria segítségére kétezer katonával és négyszáz járművel. A csapatokhoz a kameruni sereg és a Francia Légierő is csatlakozott, amely légi információt szolgáltat a települések és a Boko Haram helyzetéről.

A választások előtt Goodluck Jonathan nem áll jól. A Boko Haram terror alatt tartja az ország egy komoly területét, ezzel a közbiztonságot teljesen megsemmisítve, s az országot abba a helyzetbe hozva, hogy fejlődés helyett a háborúra és a létfenntartásra kell koncentrálnia.