Ukrajna a túlélésért küzd

Ukrajna a túlélésért küzd, az Egyesült Államoknak és az Európai Unió egészének pedig ki kell állnia Kijev mellett – jelentette ki pénteken Brüsszelben Joe Biden amerikai alelnök.

Az amerikai politikus közölte: Oroszország tovább mélyíti a válságot, zsoldosokat és harckocsikat küld Ukrajnába, Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig teljes mértékben figyelmen hagy minden megállapodást, amelyet országa kötött, és amelyeket nem olyan rég ő maga is aláírt.

„Az Egyesült Államoknak és Európának most határozottan össze kell tartania. Nem szabad megengedni, hogy Oroszország átrajzolja Európa térképét” – hangoztatta Joe Biden.

Megérkezett Moszkvába a német kancellár és a francia elnök

Megérkezett Moszkvába pénteken Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök, hogy az új ukrajnai béketervről tárgyaljon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

A két politikus külön-külön érkezett repülőgéppel az orosz fővárosba. Előző nap Kijevben Petro Porosenko ukrán elnökkel vitatták meg a béketervet, amelyet már korábban támogatásáról biztosított az Egyesült Államok, az Európai Unió és a NATO is.

A mostani magas szintű megbeszélés az utolsó lehetőségnek tűnik, hogy leállítsák a tíz hónapja tartó fegyveres konfliktust, amelyben eddig már több mint 5300 ember vesztette életét.

Merkel: egyáltalán nem biztos, hogy sikerül fegyvernyugvást elérni

Egyáltalán nem biztos, hogy sikerül a kijevi és moszkvai tárgyalások révén fegyvernyugvást elérni a kelet-ukrajnai válságövezetben – mondta pénteken Berlinben a német kancellár, aki a francia államfővel előző nap Kijevben az ukrán elnökkel tárgyalt, pénteken pedig Moszkvába érkezett az orosz államfőhöz.

Angela Merkel a sajtótájékoztatón elmondta: Francois Hollande francia elnökkel együtt mindent megtesznek azért, hogy „megtöltsék élettel” a tavalyi minszki tűzszüneti megállapodást, de „teljesen nyitott kérdés, hogy ez sikerül-e nekünk”.

A „dolgok mozgásban vannak”, így nem tudni, hogy pénteken jutnak-e valamilyen eredményre Vlagyimir Putyin orosz elnöknél. Azt sem tudni, hogy milyen hosszú lesz a megbeszélés, és azt sem, hogy az „utolsó megbeszélés” lesz-e, vagy egy tárgyalássorozat első állomása.

Az viszont biztos, hogy „német kancellárként soha nem fogok más országok, jelen esetben Ukrajna területét érintő kérdésekkel foglalkozni” – mondta Angela Merkel.

Jacenyuk: Ukrajnának önvédelemből kell erősítenie katonai képességeit

Ukrajnának nem támadó, hanem védelmi célból van szüksége arra, hogy katonai és védelmi képességeit erősítse – jelentette ki Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök pénteken Kijevben, Robert Fico szlovák kormányfővel közösen tartott sajtótájékoztatóján.

Szavai szerint Kijev tisztában van azzal, hogy „klasszikus értelemben vett katonai megoldása” nincs a kelet-ukrajnai válságnak. „Teljesen világos, hogy Európának békére van szüksége. De Európa békéje Ukrajna békéjétől függ, és ahhoz, hogy elérje ezt a békét, képesnek kell lennie megvédenie magát” – hangoztatta Jacenyuk.

Fico kijelentette, hogy Szlovákia támogatja Francois Hollande francia államfő és Angela Merkel német kancellár kezdeményezését a kelet-ukrajnai konfliktus békés, diplomáciai úton történő rendezésére. Hangsúlyozta, hogy a konfliktus csakis békés eszközökkel oldható meg.

Fico szavai szerint egyetértés volt ukrán kollégájával abban, hogy a kelet-ukrajnai válság megoldásának kulcsa Ukrajna felvirágzásában, gazdasági fejlődésében van. A szlovák kormányfő kijelentette, hogy országa kész megosztani a reformok véghezvitele terén szerzett tapasztatait Ukrajnával.

Közölte, hogy Szlovákia újabb segélyszállítmányt készül Ukrajnába küldeni a Donyec-medencében élők megsegítésére. A szükséges iratokat már átadta a Nemzetközi Vöröskeresztnek, és hamarosan Ukrajnába érkezik hat teherautónyi segélyszállítmány, amely gyógyszereket, gyógykészítményeket és ruhákat tartalmaz.

A két kormányfő megbeszélésén szó volt a Szlovákiából Ukrajnába irányuló fordított irányú (reverz) gázszállításokról. Jacenyuk közölte, hogy Ukrajna januárban több földgázt vásárolt Szlovákiától, mint Oroszországtól, mert előbbitől kedvezőbb áron kapta.

Orosz szakértők: Az ukrajnai háborút Moszkvában állíthatják le

Az ukrajnai háborút Moszkvában állítják le – ezzel a címmel hívja fel a figyelmet a német kancellár és a francia államfő moszkvai útjának céljára a Vedomosztyi című orosz napilap. A Kommerszant által megkérdezett szakértők szerint Merkel és Hollande látogatása mögött a Kijevnek való fegyverszállításról szóló nyugati vita kiéleződése állhat. A Nyezaviszimaja Gazetának nyilatkozó elemző szerint Hollandék útja Moszkvába az utolsó diplomáciai esély az ukrajnai szembenállás rendezésére.

Csak minden kérdésre kiterjedő csomagtervekkel lehet az ukrajnai válságot megoldani – figyelmeztetett Borisz Smeljov, az orosz tudományos akadémia közgazdasági intézetének egyik vezető munkatársa. A Vedomosztyinak nyilatkozó külpolitikai szakértő szerint a minszki megállapodás helyébe lépő egyezségeknek tartalmazniuk kell Ukrajna föderalizációját. A Nyugatnak garanciát kell vállalnia arra, hogy Ukrajna nem lép be a NATO-ba, meg kell egyezni arról is, hogy az észak-atlanti szervezet nem terjeszkedik tovább keletre, és Oroszországnak helyet kell kapnia az európai biztonsági rendszerben.

Egy Vedomosztyinak név nélkül nyilatkozó katonai szakértő szerint kifulladt a „donyecki és luhanszki népköztársaságok” katonai erejének offenzívája. Az orosz védelmi minisztériumban korábban dolgozó, nyugállományú magas rangú katona hozzátette, hogy az ukrán kormányerők is elcsigázottak, és most nem képesek az ellentámadásra. Időre van szükség, hogy felkészüljenek, de ehhez garantálni kell azt, hogy az orosz hadsereg ne avatkozzon be. Az orosz katonai szakértő szerint ezért kellett Angela Merkel és Francois Hollande kezdeményezése.

Arkagyij Mosesz, a finn Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének orosz programját vezető kutató a Kommerszant című orosz napilapban kifejtette, hogy Európa meg akarja értetni Moszkvával, milyen új veszélyek leselkednek, ha megindul a fegyverszállítás Ukrajnába. A délkelet-ukrajnai fegyveres szembenállás új szakaszba léphet, ellenőrizhetetlenné válhat és háborúval fenyeget Európában. Mosesz feltételezése szerint a német kancellár és a francia államfő azt fogja javasolni Vlagyimir Putyinnak, hogy Moszkva váljon egy új békemegállapodás letéteményesévé. A minszki egyezmények helyébe lépő új megállapodás a délkelet-ukrajnai konfliktus befagyasztását jelentené, rögzítené a jelenlegi frontvonalat.

Arnaud Dubien, a moszkvai székhelyű L’Observatiore nevű francia-orosz elemzőközpont igazgatója a Nyezaviszimaja Gazeta című orosz napilapnak hangsúlyozta, hogy hatalmas a tétje a két nyugati állami vezető és az orosz államfő tárgyalásának. „Gyakorlatilag az utolsó esélyről van szó a konfliktus rendezésére” – mondta a szakértő, és arra figyelmeztetett, hogy a délkelet-ukrajnai helyzetet egyelőre viszonylagosan kordában tudják tartani, de könnyen kicsúszhat az ellenőrzés alól.

Alekszandr Guscsin egyetemi tanár, az orosz Nemzetközi Kapcsolatok Tanácsának szakértője egyetértett Dubiennel a francia-német rendezési kísérlet fontosságában, de hozzátette, a délkelet-ukrajnai konfliktusban érintett „egyik félnek meg kell értenie, hogy a Donyec-medence nem lesz Ukrajna része a korábbi elvek alapján, a másiknak pedig azt, hogy nem lehet folyton emelni a tétet”, a helyzetet nem lehet fegyverekkel megoldani.