Jemen: tárgyalások kezdődtek a válság rendezésére

A politikai-hatalmi vákuum betöltését megoldani kívánó tárgyalások kezdődtek Jemenben az ország legfőbb politikai erői között. A legfőbb cél valamilyen ideiglenes hatalmi intézmény felállítása, amely kormányozhatná az országot. A huszik ultimátumot adtak a feleknek: vagy kidolgoznak egy tervet három napon belül, vagy ők oldják meg a problémát.

A huszi lázadók háromnapos ultimátumot adtak a jemeni politikai élet szereplőinek, hogy jussanak konszenzusra a válság megoldását érintő legfontosabb kérdésekben, máskülönben a síita csoport saját eszközivel fogja megoldani azt, olvasható a Reuters portálján.

Jemen az összeomlás szélére került, miután a huszik szeptember óta tartó előrenyomulásuk csúcspontjaként elfoglalták az elnöki palotát, majd a tárgyalások sikertelenésének hatására Manszúr Hadi államfő, Khaled Bahah miniszterelnök és a teljes kabinet is lemondott. A helyzetet tovább súlyosbítja az al-Kaida aktív jelenléte az országban, amely ellen az Egyesült Államok dróntámadásokkal veszi fel a küzdelmet. 

Egyelőre úgy tűnik, hogy a huszik nem akarják önkényesen, egyedül megragadni a hatalmat, ennek megfelelően a síita csoport a főbb politikai erőkkel tárgyalásokat kezdeményezett, amelynek célja a jelenlegi válság mielőbbi rendezése.

A tárgyalások középpontjában többek között Manszúr Hadi, nemrég lemondott államfő meggyőzésének szándéka áll, hogy érvénytelenítse lemondását, és üljön vissza mielőbb az államfői székbe, vagy nevezzen ki egy elnöki tanácsot, amely ideiglenesen vezetné az országot. Egyelőre azonban nem történt áttörés.

A huszik egyik javaslata szerint azonnal fel kell állítani egy elnöki tanácsot, egy nemzeti tanácsot és egy kormányt, tudta meg a Reuters a konferencián résztvevő személyektől.

„A politikai erők három napot kaptak egy megoldás kidolgozására, amely megszünteti a hatalmi vákuumot. Máskülönben a forradalmi bizottság fogja megoldani a helyzetet és az átmeneti időszakot”, áll a tárgyalások után kiadott közleményükben.

Jemen stabilitása több államnak is rendkívül fontos. Az Egyesült Államok számára Manszúr Hadi szövetséges és partner volt az al-Kaida jemeni szárnya elleni harcban, amely a szervezet egyik legaktívabb szárnya. 

Szaúd-Arábia számára több szempontból sem éppen kedvező, hogy déli szomszédjánál egyre csak nőnek a feszültségek. Egyfelől az Irán támogatta huszik megerősödése, esetleges hatalomra kerülésük az iráni-szaúdi regionális versengésben azt jelentené, hogy Teherán egy újabb országban jutna jelentős befolyáshoz. Másfelől a jemeni síita kisebbség ilyen mértékű előretörése mobilizálhatja a szaúdi, illetve más Öböl-menti arab államok síita lakosságát is, amely a szektariánus ellentétek kiéleződését, és ismételten Irán megerősödését eredményezné.

Harmadrészt a gazdag olajmonarchiára komoly kihívást jelent az al-Kaida. Egy meggyengült jemeni vezetés, valamint a szunnita lakosság kiábrándultsága könnyen együtt járhat a terrorszervezet jemeni szárnyának jelentős megerősödésével.

Mindeközben pedig Abdullah szaúdi király néhány napja elhunyt. Egyelőre úgy tűnik, hogy különösebb „palotaforradalom” nélkül sikerül biztosítani az átmenetet, de semmiképpen sem „jött jókor” az esemény Szaúd-Arábia jelenlegi bel- és külpolitikai helyzetét tekintve.