Olajozottan folytatódik az Északi-sark készleteinek feltárása

Lassan egy éve, hogy az első szankciókat életbe léptették Oroszország ellen. A szankciók kezdetben a Krím bekebelezésére adott válaszok voltak, majd a kelet-ukrajnai helyzet durvulásával bővült a korlátozások köre. Ebben élen jár az Egyesült Államok, aki – miután tetemes energiatartalékkal rendelkezik – kiterjesztette a szankcióit az orosz energiaiparra is. Ez számos olyan projektet érzékenyen érintett, melynek célja a sarkvidéki olaj- és gázkészletek feltárása. Oroszország azonban a világ tudtára adta, ha kell, egyedül fejezi be a projekteket.

Oroszország a nyugati szankciók, valamint a csökkenő olajárak ellenére is folytatja a sarkvidéki olaj- és gázlelőhelyek felkutatását és kiaknázását – mondta az orosz energiaügyi miniszter, Alekszander Novak a Rossziszkaja Gazetában megjelent interjúban január végén.

Novak véleménye szerint a cégeknek a csökkenő olajárak ellenére is fenn kell tartaniuk a beruházási terveiket, hogy az eddig elértek ne vesszenek kárba.

„Továbbra is folytatni fogjuk az arktiszi self fejlesztését, miképp az orosz stratégiai erőforrásnak minősül. A cégeknek folytatniuk kell a fúrást augusztusban és szeptemberben, valamint október első felében, hogy kiderüljön, találhatóak-e energiatartalékok az adott földtani szerkezetben”- jelentette ki az orosz energiaügyi miniszter.

Nehéz helyzetben vannak azonban az orosz energiacégek, mivel számos olyan partneri együttműködés ellehetetlenül, mely korábban jól működött. Az ukrán helyzet következményeként az USA a szankciók egy hullámával megtiltotta az amerikai cégeknek, hogy azok együttműködhessenek orosz energetikai vállalatokkal. Ennek következtében a Rosznyefty partnere az ExxonMobil sem vehet részt a közös sarkvidéki projektekben. A külföldi partnerek sok esetben a felszerelések nagy részét biztosították az olajprojektek számára.

Nem véletlen, hogy az oroszok a szankciók okozta esetleges nehézségek ellenére is folytatják a sarkvidék (többek között) energetikai meghódítását. A Rosznyefty energetikai óriás a decemberi adatok alapján négyszáz milliárd dollárt tervez befektetni a sarkvidéki projektbe, azonban a program végrehajtásától ennek az összegnek körülbelül a hétszeresére számít bevételi oldalon. A cég véleménye szerint az orosz sarkvidék energiatartalékai 2050-re elérhetik Oroszország teljes olajkitermelésének a húsz-harminc százalékát is.

Az orosz természeti erőforrások minisztere Szergej Donszkoj és minisztériumának adatai alapján az orosz sarkvidéken található olajtartalékok nagysága megközelítőleg 7,7 milliárd tonnára rúg, ebből körülbelül ötszáz millió tonna a sarkvidéki self területén helyezkedik el.

Oroszország megkezdte a sarkvidék aktív, gazdasági feltárását, decemberben Moszkva megerősítette, hogy felfedezett egy új olaj- és gáznyerő helyet a Kara-tengeri selfen. Az orosz Rosznyefty energetikai vállalat szakértői szerint a mezőn található kitermelhető készlet körülbelül 130 millió tonna olaj és 499 millió köbméter gáz.

Mára az oroszok a saját északi-sarki területeiken 594 olaj- és 159 gázlelőhelyet fedeztek fel, illetve két nagy nikkel, valamint 350 aranymezőt.

A hatalmas készleteknek eddig a szakértők úgy saccolják, hogy mintegy tíz százalékát sikerült feltárni, tehát az olvadó jég még rejthet meglepetéseket. Napjaink energiaszegény világában kiemelten fontos, hogy egy ország mennyi energiatartalékkal rendelkezik, mennyire tudja saját magát energetikailag ellátni.

Az Északi-sark helyzete a globális felmelegedéssel párhuzamosan bonyolódott, nyolc ország jelentkezett be, hogy igény tart sarkvidéki területeire és az ott található energiahordozókra. Az 1996-os Ottawai Nyilatkozat hozta létre közös fórumukat, az Északi-sarki Tanácsot, mely a sarkvidékkel kapcsolatos kérdések fóruma. E mellett az ENSZ egy bizottsága, a Kontinentális Talapzat Bizottság hivatott rendezni az olyan problémákat, hogy melyik országot milyen nagyságú terület illeti meg.

Egy másik fórum az Arctic Frontiers (Sarkvidéki Határok) konferencia, mely az Északi-sark fenntartható fejlődését helyezi a középpontba. A konferenciákon azzal foglalkoznak, hogy megbeszéljék a lehetőségeket és kihívásokat az életképes gazdasági növekedés és a társadalmi és környezeti fenntarthatósággal kapcsolatosan.

A legutóbbi, kilencedik konferencia január 18-23-a között zajlott le Norvégiában, Tromsoben, ahol harmincnégy ország ezernégyszáz küldöttje gyűlt össze. Természetesen Oroszország is képviseltette magát az eseményen, Artur Csilingarov elnöki különmegbízott személyében. Ő felelős az Északi-sarkot, valamint az Antarktiszt érintő nemzetközi együttműködésekért.

„A politikai szempontok helyett tudományos kutatások alapján kell, hogy megállapítsák, kinek van joga az arktiszi selfhez” – adott hangot az orosz álláspontnak Csilingarov.

A különmegbízott hozzátette, hogy csak és kizárólag tudományos bizonyítékokat lehet relevánsnak tekinteni a vitás kérdésben, valamint elmondta, hogy ezen bizonyítékok alapján mind Oroszország, mind Dánia geológiailag csatlakozik az érintett területhez. Csilingarov azon reményének adott hangot, hogy a politika nem fog beleavatkozni a folyamatba.

„Oroszország mindent megtett annak bizonyítása érdekében, hogy a kontinentális talapzata csatlakozik a sarkvidéki talapzathoz.”

Oroszország ezen a jogon kérelmet tervez benyújtani az ENSZ szakosított bizottságának, melyben igényt tart további 1,2 millió négyzetkilométernyi területre a Jeges-tengeren. A kérelmet, melyhez hasonlót Dánia és Kanada is benyújtott 2014-ben az ENSZ Kontinentális  Talapzat Bizottsága fogja elbírálni, várhatóan ez év tavaszán.

Az Arctic Frontiers konferencián felszólalt Norvégia külügyminisztere Borge Brende, aki bejelentette, hogy bővíteni kívánják a nemzetközi partnerséget Oroszországgal az északi-sarki kutatóprogramokat illetően.

„Elismerem, és hangsúlyozom, hogy Oroszország az egyik legfontosabb tagja az Északi-sarki Tanácsnak és ennek így is kell maradnia. Ez Norvégia hivatalos álláspontja”- mondta Brende külügyminiszter.

Brende elmondta, reméli, hogy az ukrán válság nem lesz semmilyen súlyos következménnyel az Oroszországgal való együttműködésre a sarkvidéken.

„Norvégia mindent megtesz annak érdekében, hogy az együttműködés a sarkvidéki hatalmak között továbbra is a megszokott módon folyjék”- tette hozzá a külügyminiszter.