Mekkora mozgásteret remélhet Skócia?

A brit és a skót miniszterelnök tárgyal arról a megszövegezett tervről, mely további jogköröket adna át a helyi törvényhozásnak az új parlamenti ciklust követően.

Mint ismeretes, a tavalyi évi szeptember 18-i (a függetlenségellenes tábor ötvenöt százalékos győzelmét eredményező) népszavazást megelőző kampány utolsó napjaiban a konzervatív-liberális- munkáspárti Nem-kampány közös nyilatkozatot adott ki, melyben ígéretet tettek arra, hogy további fontos döntési jogköröket adnak át Skóciának – amennyiben az országrész a brit unió része marad.

Január 22-én, csütörtökön David Cameron látogatott el skót kollégájához, a referendum után lemondott Alex Salmond miniszterelnök utódjához, Nicola Sturgeonhöz, hogy ismertesse azt a törvénytervezetet, mely Skócia kiszélesedő devolúciójáról szól. A májusi választások előtt esélytelen, hogy Westminster és Holyrood (a skót parlament) ratifikálja az egyezményt, amely a szigetország északi nemzetének enged nagyrészt széles pénzügyi és gazdasági függetlenséget.

Míg London sikerként éli meg a tervezetet, addig Edinburgh csalódásként fogadta a Lord Smith of Kelvin által elnökölt bizottság ajánlásait. Sturgeon egyik legnagyobb problémának azt tartja, hogy a tervezetben nem szerepel konkrétan a brit parlament vétójának tiltása; azaz, bármely, a skót nemzetgyűlés által foganatosított törvényt a központi kormányzat továbbra is felülírhat, visszavonathat. Cameron sietett a sajtó előtt is kijelenteni, hogy ígéretéhez híven Westminster nem fog a jövőben vétójogával élni.

A megállapodást a nagy parlamenti pártok hozták tető alá, így semmi kétség afelől, hogy a következő kormányzati ciklusban életbe fog lépni. Természetesen, mint a BBC is megjegyzi; nem szabad elfelejteni, hogy a nyilvánosságra került tervezet része a tavasz végi választási kampánynak is. A jelenlegi konzervatív miniszterelnök ígéretet tett újbóli megválasztása esetén arra, hogy sor kerül a tervezet ratifikálására, azonban meggondolatlanság lenne kijelenteni, hogy biztosan David Cameronnak fogják-e hívni a szigetország miniszterelnökét nyár elején.

Kattintson az infografika megtekintéséhez!

Noha a tervezeten még lehetőség van módosítani, a legnagyobb változás abból fakadhat majd, hogy Skócia szinte teljes egészében rendelkezik az adóbevételei felett, s nem kell átutalnia a jelenleg körülbelül évi 47.6 milliárd GBP-re rúgó összeg nagy részét a központi kasszába. Ebben az összegben nem szerepelnek a skót partok melletti, úgynevezett offshoreolajtermelésből származó bevételek – azok továbbra is központi költségvetési források maradnak. Éppen ezek azok az elemek, melyek a függetlenségpártiak egyik központi témájaként szerepeltek az önálló Skócia gazdasági erejének megszilárdítására.

A szociális támogatások felett is önállóan rendelkezhet az edinburghi parlament, ám, s ezt Nicola Sturgeon is kifogásolta, új jogcímeket nem alkothat a jóléti rendszerben. Összességében a skót miniszterelnök-asszony úgy fogalmazott, hogy bár a javaslatok nem felelnek meg Skócia érdekeinek, valamennyi előrelépést sikerült elérni az ügyben. Hogy mekkora érdeklődés kísérte a helyiek körében a találkozót, azt jól jelzi, hogy csütörtök este a holyroodi kormányfő Facebook-oldalán egy két órás „Kérdések és válaszok” – chatbeszélgetés során több mint 1300-an érdeklődtek.

A tervezet legérdekesebb része talán az, hogy, hasonlóan a függetlenségi népszavazáshoz, a jövőben a tizenhat-tizenhét éves korukat betöltött állampolgárok is az urnák elé járulhatnak a mindenkori skót parlamenti választásokon.

.A törvénytervezetnek az előzetes elképzelések szerint már szerepelnie kell az új parlament királynő által megnyitott nyitóbeszédében, vagyis a ciklus programjának része. Noha Skócia ma-holnap a négy országrész közül a legnagyobb önállósággal fog bírni az Egyesült Királyságban, továbbra is kérdés, hogy miként működik majd tovább a több mint háromszáz éves múltra visszatekintő Westminster. George Osborne brit pénzügyminiszter épp a héten beszélt arról, hogy a skóciai parlamenti képviselőktől egész egyszerűen meg kellene vonni a szavazati jogot akkor, amikor olyan költségvetési tételek és törvények kerülnek sorra a Temze-parti palotában, melyek csak Angliát érintik.