Gyurcsány Ferenc Brüsszelben lobbizott

Magyarország versenyképességének vizsgája lesz az, hogy mennyi befektetést lesz képes megkaparintani a Juncker-féle beruházási csomagból – jelentette ki csütörtökön Brüsszelben Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke, aki szerint a kormány akkor képviselte jól a magyar érdekeket, ha a csomag körülbelül 3 százalékának megfelelő 10 milliárd euró befektetés hozzánk érkezik.

Magyarországnak az uniós költségvetésből való részesedésével arányosan, nagyjából 3 százalékkal kellene részesednie az Európai Bizottság elnöke által bejelentett befektetési csomagból ahhoz, hogy a kormány erőfeszítéseit sikeresnek lehessen minősíteni – jelentette ki csütörtökön Brüsszelben a Demokratikus Koalíció elnöke. Gyurcsány Ferenc – aki az elmúlt napokban Brüsszelben az európai intézmények képviselőivel, köztük Martin Schulz-cal, az Európai Parlament elnökével és több biztossal is tárgyalt – emlékeztetett rá, hogy a 3 ezer milliárd forint (a 315 milliárd eurós befektetési csomag 3 százaléka, azaz nagyjából 10 milliárd euró) összegű beruházás 2015 és 2017 között a bruttó nemzeti jövedelem 10 százalékával érne fel, és 3 százalékkal növelné az igen alacsony, jelenleg a GDP-arányosan 17 százalékos magyar befektetési mutatót.

A korábbi szocialista párti miniszterelnök a BruxInfo kérdésére válaszolva elismerte, hogy a tervezett befektetésekből egész Európa és nem az egyes régiók versenyképességét kell növelni. Ezzel együtt úgy vélte, hogy a tagállamok versenyt futnak a beruházásokért, és ebben az lesz a siker mércéje, hogy tudnak-e versenyképes projekteket javasolni és ajánlatokat tenni a befektetőknek. „A Juncker-csomag meg fog mérni bennünket abból a szempontból, hogy mennyire versenyképes az ország” – tette hozzá a DK elnöke.

Gyurcsány úgy vélekedett, hogy a beruházási pakkból Magyarországon főleg energetikai és a digitális programokat is beleértve kutatási- és fejlesztési projekteket kellene finanszírozni. Leszögezte, hogy az energiapolitika terén Magyarország szükségletei találkoznak az Európai Uniónak azzal az igényével, hogy csökkentsék az Oroszországtól való egyoldalú függőséget. Az észak-déli energiafolyosó létrehozását és a földgáz kétirányú áramlásának biztosítását is fontosnak nevezte, emlékeztetve rá, hogy ezek a jelenlegi kormány prioritásai közé is tartoznak. A politikus a szegedi lézerkutatót említette még név szerint, mint olyan projektet, amibe érdemes lenne még több pénzt befektetni.

A volt kormányfőnek azonban kétségei vannak afelől, hogy a magyar kormány a – szerinte – „igen gyenge európai elfogadottsága és érdekérvényesítő képessége mellett” képes lesz-e sikerrel szerepelni a befektetésekért folyó versenyben.

A DK elnöke közvetlen összefüggést lát Magyarország és az EU sikeressége között, hozzátéve, hogy „a csetlő-botló Magyarország gyengíti az Uniót”. Úgy vélte, hogy miközben folyamatosan romlik a kormány megítélése, az országról nem mondható el ugyanez. „Hiszen egy ország nem egyenlő az aktuális kormánnyal”.

Kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és az Európai Parlament is hatékonyabb megoldásokat keres az európai értékek megvédésére. „Junckert és Schulzot ismerve arra lehet számítani, hogy még kevésbé fogják szó nélkül hagyni az Orbán-kormány szabadságharcát” – fogalmazott.

Gyurcsány Ferenc élesen bírálta a kormány legutóbbi intézkedéseit, külön is megemlékezve az MO-ás és a Budapest körüli autópálya bevezető szakaszok fizetőssé tételéről, ami úgymond messze kevesebb bevételt hoz a konyhára, mint amennyi kárt okoz az üzleti vállalkozásoknak, a budapesti agglomeráció lakóinak és a túlzsúfolt utak miatt a környezetnek.

A baloldali pártvezető szerint mindez megerősíti a DK-t abban a véleményében, hogy 2016-ra előrehozott választásokat kell tartani, mivel „minden nap, amit a kormány a hivatalban tölt, többet árt az országnak, mint amennyit használ”.

Gyurcsány szerint a polgári engedetlenségnek is helye van, de kizárólag az alkotmányos keretek között, azok tiszteletben tartásával. „Az ország stabilitását meg kell őrizni. Nem lehet annyira fontos egy kormány lemondatása, hogy destabilizálják az országot” – húzta alá.

A pártelnök megjegyezte, hogy a kormány parlamenti többségének eróziója vezethet el végül oda, hogy a döntések mögül elfogy a többség. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy a KDNP az egyházügyi törvény miatt „szembefordult” a kormánnyal. Gyurcsány szerint az előrehozott választásnak és általában a változásnak két módja van. Az egyik az, hogy miként az korábban Medgyessy Péterrel és vele is előfordult, a kormányzó párt úgy dönt, hogy új miniszterelnökkel kell folytatni. A másik lehetőség szerinte az, hogy a parlamenti többség dönt a választások előrehozataláról.

A Fidesz-KDNP válasza a DK elnökének

„Három választási vereség ellenére Gyurcsány Ferenc továbbra is felelőtlen politikát folytat, a magyar választók érdekei helyett önös politikai érdekeit tartja szem előtt. A kormány megbuktatása érdekében pedig úgy tűnik, hogy semmitől sem riad vissza. A Fidesz-KDNP képviselőcsoportja emlékezteti Gyurcsány Ferencet: a magyar választók döntését nem lehet felülírni sem Strasbourgban, sem Brüsszelben” – áll a képviselőcsoport sajtóközleményében.