Orosz tapogatózás a Balti-tengeren?

A múlt héten Svédországnak akadt egy nem szívesen látott, váratlan vendége. A svéd katonaság ugyanis feltehetően egy orosz tengeralattjárót fedezett fel a stockholmi szigetcsoport külső részén. Bár Oroszország tagadta bármilyen tengeralattjáró jelenlétét a Stockholm környékén, a svéd hadsereg gyorsan reagált. Egy nagy hadihajóval és jó néhány helikopterrel kezdtek kutatni a tengeralattjáró után – számolt be a Newsweek.

Miközben a világ Ukrajnára figyel, Oroszország egy sokkal fontosabb hatalmi játszmával van elfoglalva a balti-tengeri régióban. A számok ijesztőek. Míg 2010-ben csak egy orosz hadihajó merészkedett közel a lettországi vizekhez, addig ebben az évben ez a szám a lett védelmi miniszter szerint már meghaladta a negyvenet. Ugyanezen időszakban pedig az orosz katonai közeledés a lettországi légtér felé ötről több mint száznyolcvanra emelkedett. Mindeközben Észtország nem csupán a légteréhez és a vizeihez való kellemetlen közeledést érzékeli, hanem azt is, hogy Oroszországba szöktették egy hírszerző tisztjüket.

Mit (t)akarhat Oroszország?

Ugyanakkor Oroszország információs háborút is folytat a kisebb nyugati szomszédjaival. Lettország külügyminisztere szerint Oroszországhoz köthető források azt állítják, hogy Lettország nyugati integrációja geopolitikai hiba volt. Az ország ugyanis mindig Oroszország részét képezte és most hátrányosan megkülönbözteti az etnikai kisebbségeit, köztük a huszonhat százaléknyi orosz kisebbséget; és nem utolsó sorban „támogatja a nácizmust” – ez a vád Ukrajna esetén is visszaköszönt az orosz médiában.

Oroszország kis szomszédai egyetértenek abban, hogy az egykori tekintélyes keleti szuperhatalom vagy próbálja megfélemlíteni őket, vagy éppen teszteli a védelmi szintjüket, vagy mindkettő. Jan Mörtberg svéd ezredes szerint ez az egész felfogható a nagyhatalmi arrogancia részeként, de az is lehet, hogy Oroszország azt szeretné, ha kisebb szomszédai minél több pénzt költenének a készültségi szintjük növelésére, s így kevesebb pénzük maradna egyéb katonai dolgokra.

A szomszédok reakciói

„Finnországban jelenleg az emberek hatvan százaléka tekinti Oroszországot veszélynek, míg ez a szám az év elején még csak harminc százalék volt” – nyilatkozta Mörtberg a Newsweek-nek. A svéd ezredes szerint Putyin célja biztosítani, hogy sem Svédország, sem Finnország nem lép be a NATO-ba. Mindeközben három kiváló svéd diplomata az utóbbi időben amellett érvelt, hogy egy esetleges svéd NATO-tagság feleslegesen provokálná Oroszországot.

Litvánia azonban már cselekszik. „Látva a régió jelenlegi biztonsági helyzetét, a litván fegyveres erők igyekeznek összeszedni képességeiket és létrehozni egy olyan magas nemzeti készültségi szintet, mely képes 24 órán belül reagálni, és elegendő harcképességgel rendelkezik a Litvánia területén belüli ellenséges hadműveletek megakadályozásához, békeidőben” –  számolt be Jonas Vytautas Zukas vezérőrnagy, a litván fegyveres erők főparancsnoka.

A kicsi Litvánia tehát felkészül visszavágni. A balti- és skandináv államok között egyre nagyobb az egyetértés abban, hogy van félnivaló Oroszországtól.