Adjátok vissza lányainkat! – tárgyalások Nigériában

Tűzszünet és a 2014. április 14-én Chibokból elrabolt 223 iskolás lány szabadon engedése az eredménye a Boko Haram nigériai iszlamista terrorszervezet és a nigériai kormány tárgyalásainak. Legalábbis állítólag. Az eredmények közlése ugyanis egyoldalú, csak a kormány nyilatkozott így, a Boko Haram megerősítése nélkül.

Boko Haram – út az emberrablás felé

A Boko Haram szélsőséges iszlamista terrorszervezetet 2002-ben alapította Mohammed Yusuf Nigéria észak-keleti régióiban. Az eredeti arab név szerint ők a Próféta tanításainak és a Dzsihádnak hirdetői, s céljuk a nyugati oktatási rendszer, s kultúra beszüntetése, így kapták a Boko Haram elnevezést, mely hausa nyelven annyit tesz, a nyugati oktatás tiltott. 2009-ben megtámadták Maiduguri városában a rendőrséget azzal a céllal, hogy az iszlám állam bevezetését megkezdjék, s ebben a csatában halt meg Mohammed Yusuf. Vezetői pozíciójában Abubakar Shekau követte, és a következő években a déli tartományok keresztény templomait, rendőrségi állomásokat, s olykor muszlim mecseteket támadtak meg, a fővárosban, Abujában is. A támadásokban több ezer ember halt meg. Az ENSZ 2013-ban nyilvánította a Boko Haramot terrorszervezetnek.

Működésük akkor vált világszerte ismertté, mikor 2014. április 14-én Chibok városából több mint 200 iskolás lányt raboltak el. Az emberrablást követő első napokban az eltűnt gyermekek pontos száma sem volt ismert, sőt a nigériai kormány április 16-án azt nyilatkozta, hogy a többség elmenekült, vagy kiszabadították. Ezt a „tévedést” a kormány azzal igyekezett 22-én a BBC-nek megmagyarázni, hogy úgy tudták, csak a természettudományi szakos tanulókat rabolták el, s még nem tudtak a szintén elrabolt művészeti tanulókról. Egy nappal később egy abujai ügyvéd, Ibrahim Abdullahi indította el a Twitteren a #BringBackOurGirls mozgalmát, mely kritizálta a kormányt, mely még mindig nem tett lépéseket a túszok kiszabadításáért. A mozgalomhoz később Michelle Obama és Malala Yousafzai is csatlakozott. Eközben Abujában és Nigéria más városaiban is tüntetések kezdődtek.

Május 12-én a Boko Haram közölt egy videót, melyen 130-an szerepelnek az elrabolt nők közül. A terroristák bebörtönzött társaiknak szabadon engedését követelik a nőkért cserébe. Egy másik videóban Abubakar Shekau azt mondta, hogy a nőket rabszolgaként adja majd el Csádban vagy Kamerunban.

A kormányellenes tüntetések azóta is folytatódnak, október 14-én Abujában a rendőrség azonban blokkolta a mozgalmat.

Ki az az Abubakar Shekau?

A Boko Haram jelenlegi vezetője titkokba burkolózó személyisége miatt oly félelmetes a nigériaiak és minden érintett számára. Shekau faluban született, a nigériai Yobe tartományban. Néhányan azt mondják, hogy a harmincas éveiben jár, mások szerint negyvenes éveit tapossa. Teológiahallgató volt korábban, s Darul Tawheed becenevét arról kapta, hogy a Twaheed vak követője. (A twaheed az iszlám egyik dogmája, miszerint Allah az egyetlen isten.) A Boko Haram alapítójával és előző vezetőjével, Mohammed Yusuffal együtt tanult, úgy tartják róla, ő volt a legcsendesebb, legkevesebbet szóló, de a legradikálisabban gondolkodó is. Beszéli a nigériai kanuri és hanusa nyelvet, beszél arabul, és az elmúlt fél évben angol mondatokat is tűzött videóiba.

Senki nem tudja, hol tartózkodik, az ENSZ hétmillió dollárt ígért annak, aki információt tud adni róla. A 2009-es maiduguri csata óta nem mutatkozott nyilvánosan, csak internetes videókat közöl időnként. Megtartotta a Boko Haram szinte átláthatatlan, decentralizált struktúráját, melyet az ideológiai elköteleződés és a bosszúvágy tart össze. A terrorszervezet legtöbb tagja soha nem találkozott vele, csak néhány kiválasztott vezetővel beszél közvetlenül, s a többiek másokon keresztül értesülnek vezetői óhajairól. 2012 januárjában, miután elkövette az egyik legtöbb halálos áldozatot követelő támadását Kano városában, ezt nyilatkozta egy videójában: „Élvezem megölni azokat, akiket Allah parancsol.”

A harcok folytatódnak

Nigéria Boko Haram elleni harca több szinten zajlik. Október 13-án Nigéria, Kamerun, Csád, Benin és Niger külügyminiszterei találkoztak Abujában, s megegyeztek a nemzetközi összefogásban a Boko Haram leküzdéséért, ugyanis a terrorszervezet már ezekben az országokban is megkezdte működését, támadásait.

Ez az együttműködés egyébként szeptember 3-án kezdődött, mikor az államok egymás megsegítését tűzték ki célul, és folyománya egyben annak az október 7-i megegyezésnek, ahol november 20-i határidővel parancsnoki központ felépítését rendelték el.

A nigériai seregek az elmúlt hetekben visszaszorították a Boko Haramot az észak-keleti régióban. Elfoglalták Madagalit és Michikát Adamawa régiójában, valamint néhány települést Borno tartományban, ahol a Boko Haram korábban szultánságot hirdetett ki. Eközben több katonát is letartóztattak a nigériai seregeken belül, akik információt szolgáltattak a csapatok jövendő hadműveleteiről és stratégiájáról terrorszervezetnek.

Készítette: Fricz Gergely

A támadások és a területi el- és visszafoglalások mellett azonban a nigériai kormány és a terrorszervezet tárgyalásokat folytat, s diplomáciai játékot űz.

Október 11-én például a Boko Haram szabadon engedte azt a 27 Kamerunban elrabolt túszt, akiket részben május 16-án Wazában, részben július 27-én a Kolofata támadása során ejtett. Tíz kínai munkás volt köztük, s Kamerun miniszterelnök helyettesének felesége is, jelenleg kórházi kezelés alatt állnak. A kiszabadult túszok azt nyilatkozták, hogy nem látták az elrabolt chiboki lányokat. Borzasztó körülmények között éltek május-július óta, néha napokig kellett víz és étel nélkül menetelniük.

Október 17-én pedig a kormány bejelentette, hogy tűzszünetet kötött a Boko Harammal, s hogy a terroristák kiadják az elrabolt chiboki lányokat. E bejelentés körül azonban sok a homályos részlet. A kormány állítása szerint a Boko Haramot a tárgyalások során Danladi Ahmadu képviselte. Ahmadu azonban egy aznapi rádióadásban, ahol a Boko Haram reklámért felelős vezetőjeként szerepelt, nem említette ezt a megegyezést, sőt elmondta, hogy a csoport vezetőjével, Shekauval még sohasem találkozott. Ez pedig azért érdekes, mert a terrorszervezet szakértői szerint egyedül a vezető az, akinek a szava ér bármit is, egyedül az ő megerősítése jelentené azt, hogy a megegyezés valós.

Mi több, a kormány és a Boko Hamar között egy nem publikus megegyezés is majdnem létrejött, mint ez utólag kiderült a Premium Times beszámolójából. A kormány a Nemzetközi Vöröskereszt három genfi tisztviselőjének a mediálásával egy hónapon át tárgyalt a Boko Harammal, akik a fogva tartott tagjaik szabadon engedéséért adták volna a chiboki lányokat. A kormány azonban elrontotta a megegyezést azzal, hogy katonákkal tűzdelt repülőket küldött Abujából Yolába a túszokért.

A tárgyalások kétes volta mellett az is felmerült, hogy Goodluck Jonathan elnök azért halogatja ennyit a valós eredmények elérését, mert valójában a 2015-ös választásokra készülve egyszerűen jobban megérné neki, ha a nagy sikerek már a kampányában is segítenék.