Bulgária: megsemmisítő vereséget szenvedtek a szocialisták

Bizonytalan jövő elé néz Bulgária az október 5-i előrehozott parlamenti választásokat követően. Megsemmisítő vereséget szenvedett a Bolgár Szocialista Párt (BSZP), viszont a jobboldali Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) sem tudott erősíteni 2013-as eredményéhez képest. Két szélsőjobboldali párt, egy szélsőséges kisebbségi párt, valamint egy oligarcha párt is bekerült az új parlamentbe. Nehéz tárgyalásokra kell számítani a kormánykoalíció összeállítása során.

A 2013-as előrehozott parlamenti választások után megalakuló Oresarszki-kormány bukását követően ismét időközi választásokra kényszerült a bolgár lakosság. A BSZP, a török Mozgalom a Jogokért és Szabadságért (DPSz) és a szélsőjobboldali Ataka által támogatott szakértőinek titulált kormány 2014 nyarán belebukott a számtalan korrupciós botrányba, valamint az elégtelen parlamenti támogatásba. Az október 5-re kitűzött parlamenti választások fő esélyese ezáltal a 2009 és 2013 között kormányzó GERB volt, viszont a Bojko Boriszov vezette erő a közvélemény-kutatások egyöntetű véleménye szerint nem lesz képes egymaga 121 fős támogatást szerezni a 240 fős bolgár országgyűlésben.

Az új parlamentbe 8 párt jutott be, a külföldön leadott szavazatok nélkül úgy tűnik a GERB-nek 85, a szocialistáknak 40, a török pártnak 35, a jobbközép Reformerek Blokkjának 23, a nacionalista Patrióta Frontnak 19, az egyes oligarcha körökhöz közeli Bulgária Cenzúra Nélkül (BBC) 16, a szocialista pártból kivált Alternatíva Bulgária Újjászületésére (ABV) 11 és az Ataka is 11 képviselővel rendelkezik majd a következő ciklusban.

Az eredmények alapján a legnagyobb veszteséget a szocialisták szenvedték el, a külföldi szavazatok beérkezését követően akár visszaeshetnek a harmadik helyre is, amennyiben a korrupciós botrányairól elhíresült DPSz-nek sikerül megelőznie őket. A BSZP azzal, hogy csak 15 százalékot ért el a választásokon elveszítette baloldali monopóliumát és soha nem látott mélypontra esett vissza, amennyiben komoly belső reformok nem születnek a párton belül, a szakértők szerint ez az eredmény, akár Bulgária legrégebbi politikai szervezetének a széteséséhez is vezethet. Győzelme ellenére a GERB sem jött ki jól a megmérettetésből, nem gyengült parlamenti jelenlétük, viszont kellően erős politikai szövetségesek hiányában csak nagyon kockázatos és bizonytalan szövetségek árán lennének képesek a kormányalakításra.

A szakértők szerint leginkább egy három párti kormány létrejöttére lehet számítani, a GERB leginkább a Reformerek Blokkjával és a Patrióta Fronttal tudna kormányt alakítani, viszont ez korántsem lesz egy egyszerűen kivitelezhető folyamat. A Reformerek Blokkja (RB) egy rendkívül laza szövetségen alapuló formáció, amelynek egyes résztvevői koránt sincsenek elragadtatva attól, hogy a GERB-bel kell szoros politikai együttműködést kötniük. Az RB reálisan tart attól, hogy korábbi gyakorlatához hasonlóan a GERB arra törekedne, hogy megossza őket és idővel felszalámizza az amúgy is rendkívül bizonytalannak tűnő, ám a nem túl nagy társadalmi réteget képező polgári lakosság számára vonzó politikai szövetséget. A Patrióta Frontot viszonylag könnyebben tudná rávenni Boriszovéknak az együttműködésre, hiszen Valeri Szimeonov és Kraszimir Karakacsanov pártelnökök korábban megerősítették, hogy szívesen támogatnák a jobboldali kormányt. A PF nagy valószínűséggel kisebbségi, főleg török és macedón kérdéskörökben fogja hangoztatni szélsőséges álláspontját. Két kevésbé valószínű forgatókönyv is született a kormányzást illetően – a GERB és a DPSZ érdekkoalíciót köthet, e mellett szól a két pártvezetés közötti látszólagos szimpátia, valamint a viszonylagos parlamenti stabilitás érve is, viszont politikai öngyilkossággal is felérhet a GERB számára ez a döntés. A török párt kizárólag a török és (a minden bizonnyal rendesen lefizetett) roma kisebbség szavazataira hagyatkozik a választások során, viszont ez a tény, valamint az hogy a legnagyobb korrupciós és oligarcha visszaélések (pl. a Peevszki-Vaszilev affér) is az ő nevükhöz kötődik, kiváltja a bolgárok rendkívül nagy ellenszenvét. A másik lehetőség egy széleskörű szakértőkből álló kormánynak a támogatása lenne, viszont a GERB okulva az Oresarszki-kormány látványos hibáiból aligha vállalná el ezt a kételyes hírnevet hozó feladatot.

Több meglepetés is született a választásokon, minden bizonnyal a proteszt szavazatok a kis pártok erősödtek meg, ez leginkább azzal magyarázható, hogy a bolgár lakosságnak elege lett a nagy pártok (BSZP és GERB) látszólagos politizálásából. A bolgár gazdaság közel 2 éve stagnál, a munkanélküliség tartósan 10 százalék fölött van, az életkörülmények látványosan romlottak 2011 óta, az egészségügyre és az oktatásra szinte semmilyen pluszforrás nem áll rendelkezésre. A bolgár pénzügyi rendszer egyik főszereplőjét, a Korporatív Kereskedelmi Bankot (KTB) oligarcha érdekektől vezérelve a tulajdonosai csődbe vitték, számtalan kis befektető nem jut hozzá tőkéjéhez – nagy valószínűséggel az új kormánynak ez lesz az egyik legégetőbb teendője, amit még ebben az évben rendeznie kell. A 2014-es esztendő sok természeti katasztrófával is sújtotta a bolgár lakosságot, a kormánynak mindenképpen forrásokat kell elkülönítenie árvízvédelemre és gyári robbanások károsultjainak kártérítésére is.

A választásokat megelőzően Bojko Boriszov kijelentette, hogy nem hajlandó kormányt alakítani, amennyiben 100 mandátumnál kevesebb támogatást kap pártja, viszont az esetleg decemberben megismételt választásokra azért sem fog sor kerülni, mert azzal még inkább megerősödnének a kis pártok a nagyok rovására. A 85 fős támogatás rendkívül alacsony, és Boriszov is tisztában lehet azzal, hogy ez nagy lehetőségeket adhat a leendő koalíciós partnereinek, különösképpen a RB-nek (vagy kevésbé valószínűbb esetben a DPSZ-nek) a politikai zsarolásra.

Az eredmények tükrében kiszámíthatatlan helyzet alakult Bulgáriában, az új kormány rendkívül instabil lesz, nagy a valószínűsége, hogy még ha meg is alakul, 1-2 éven belül ismételten előrehozott voksra fog sor kerülni.