Keresik az orosz embargó ellenszerét

A KAP-on kívüli pénzügyi eszközök bevonását sürgette több tagállam pénteken az orosz embargó által sújtott mezőgazdasági szektorok és termelők kompenzálására. Az EU agrárbiztosa ugyanakkor nem karolta fel az exporttámogatások bevezetését és az intervenciós árak felemelését, két olyan intézkedést, amit a magyar földművelésügyi miniszter is szorgalmazott.

Az orosz embargó európai agrárszektorra gyakorolt hatását és a termelők által elszenvedett veszteségek kompenzálásának további lehetőségeit vitatták meg pénteki rendkívüli tanácsülésükön a tagállamok mezőgazdasági miniszterei.

Több ország tárcavezetője is felvetette, hogy a közös agrárpolitikán (KAP-on) kívüli költségvetési forrásokat kellene az orosz intézkedések által sújtott szektorok és termelők kártalanítására előteremteni, hiszen az agráriumon kívül álló okok miatt került sor az embargó bevezetésére.

Az Európai Bizottság eddig kizárólag a KAP piaci támogatásra rendelkezésre álló eszközeivel – például a gyorsan romló zöldségek- és gyümölcsök piacról való kivonásával és bizonyos tejtermékek magánraktározásával – sietett a gazdák segítségére és a piaci egyensúly fenntartására.

Dacian Ciolos, az EU agrárbiztosa ugyanakkor a kis- és közepes méretű gazdaságoknak is célzott támogatást javasol, ehhez azonban szakértők szerint már a költségvetésen belül el nem költött és egyéb forrásokhoz is hozzá kellene nyúlni, mivel a csak a 2015-ös büdzsébe betervezett évi 400 millió eurós válságtartalék nem elegendő a problémák orvoslására.

Néhány tagállam, köztük Magyarország azonban további piaci eszközök bevetését is szükségesnek tartaná. Fazekas Sándor és néhány más kollégája az ülésen az exporttámogatás bevezetését és az intervenciós árak felemelését is sürgette, ám ezt a kezdeményezést a piaci beavatkozást hagyományosan nem támogató tagállamok és Dacian Ciolos agrárbiztos sem karolta fel. Az ötlet ellenzői azzal érvelnek, hogy nem piaci probléma kezeléséről van szó, hanem egy exportpiac bezárulásáról, ezért az exporttámogatásokat nem tekintik a megfelelő eszköznek.

Fazekas Sándor tudósítókkal találkozva emlékeztetett rá, hogy az orosz tilalom napi 70 millió forint veszteséget okoz a hazai agráriumnak, és az Oroszországba irányuló agrárkivitel 30-35 százalékát érinti. Ezzel a miniszter szerint hazánk az embargó által közepesen érintett országok közé tartozik. Arra is felhívta a figyelmet, hogy noha éves szinten nem túl jelentős, 80 millió euró körüli a magyar agrárexport, az elmúlt öt évben a kivitel közel a duplájára nőtt, és ezt a bővülést akasztják meg most a korlátozások.

Fazekas arról is beszámolt, hogy pénteken megjelent Magyarországon a zöldség- és gyümölcsszektor megsegítésére vonatkozó rendelet, aminek keretében az embargó miatt feleslegessé vált paradicsomot, sárgarépát, paprikát, almát, körtét és szilvát kivonják a piacról és iskoláknak, kórházaknak, valamint karitatív szervezeteknek ajánlják fel.