Hajszálon függ Sarkozy karrierje

Alig ocsúdott fel a francia közvélemény Francois Hollande elnök félrelépéséből, a július nyitányát egy minden eddiginél nagyobb botrány adta: Nicolas Sarkozy exelnököt őrizetbe vették. Mennyi esélye lehet így az őszre tervezett politikai visszatérésének és hogyan befolyásolja mindez Franciaország politikáját?

Nem számít rendkívülinek, hogy politikusokat korrupciós vádakkal illetnek, Nyugat-Európában szokatlan viszont, hogy egy exállamfőt 15 órás rendőrségi őrizetnek tegyenek ki.  Aktív korrupció miatt egyébként akár 10 év börtönbüntetéssel is sújthatják a magyar származású exelnököt. A múlt szerdán egy korrupciós ügyben őrizetbe vett, majd megvádolt volt elnökkel szemben az utóbbi két évben ez már a hetedik ügyészi vizsgálat. Az előzetes eljárás célja kideríteni, hogy Sarkozy pártja, a jobbközép Népi Mozgalom Uniója (UMP) jogosan fizette-e ki az exelnök helyett a választási kampány túlköltekezése miatt kiszabott bírságot. 

Sarkozy úgy fogalmazott: „a vádak groteszkek, a bírák elfogultak”, szerinte csak be akarják szennyezni őt, hogy ezzel csökkentsék esélyeit a 2017-ben esedékes elnökválasztáson. A vizsgálódás ugyanis nagy mértékben alááshatja Sarkozy esetleges visszatérését. Az őrizetbevételének napján a média előtt arról igyekezett számot adni, hogy soha nem árulta el népe bizalmát.

A korábban mindig napbarnított, és jól ápolt politikus most meghurcolt, borostás, középkorú férfi látszatát keltette. „Mélységesen megdöbbentettek a történtek. Nem kérek semmilyen privilégiumot. Ha bebizonyosodik, hogy hibáztam, vállalni fogom a következményeket. Nem olyan ember vagyok, aki elmenekül a felelősség elől”- nyilatkozta. „Nincs mit szégyellnem. Semmit” – tette hozzá, utalva earra, hogy 35 évnyi közéleti tevékenysége során nem volt olyan, hogy egy politikust ilyen vádakkal illessenek, azonban ne találjanak ellene semmilyen bizonyítékot. Az ügyet vizsgáló bírák is úgy látták, nem volt elég bizonyíték a felhozott vádak alátámasztására. Sarkozy egyébként  – aki 2012-ben a jobboldal elnökjelöltje volt – az ellene folyó eljárásokat a baloldal felé elkötelezett vizsgálóbírók politikai összeesküvéseként aposztrofálta.

A Les Echos francia pénzügyi lap „látványos intézkedésnek” titulálta a történteket, ami a politikai visszatérés felvezetéseként szolgál. Manuel Valls, jelenlegi miniszterelnök pedig űúgy fogalmazott: „Komoly az ügy, tiszteletben kell tartani az ártatlanság vélelmét és az igazságszolgáltatás függetlenségét, ez pedig miniszterekre, bírákra, ügyvédekre, és az összes tisztségviselőre egyaránt vonatkozik”. 

François Fillon, aki a Sarkozy kormány idején töltött be miniszterelnöki posztot azt mondta: „egy ilyen fájdalmas megpróbáltatás nem csupán a vádlottnak árt, hanem az ország is bizalmi válságba süllyed általa.” A másik oldalról azonban olyan képet is festhet az ügy, amelyben az igazságszolgáltatás végzi a dolgát, megmutatva, hogy még egy egykori elnök sem hághatja át a törvényt következmények nélkül.

Az események politikai hatása kettős lehet: egyrészt akár jó mederbe is terelhetik a csökkent népszerűségnek örvendő Francois Hollande jövőjét, másrészt viszont tovább erősíthetik Marine La Pen, a Nemzeti Front elnökének befolyását, aki már a hatósági és az európai parlamenti választásokon is tarolt. Rendkívül nagy a tét tehát egy olyan időszakban, ahol az Európai Unió nyugati támpillérei meginogni látszanak.

Thomas Guénolé, a Párizsi Politikaitudományi Intézet professzora szerint minden jobboldali szimpatizáns összeesküvést vél felfedezni az ügyben. Guénolé azt is megjegyezte: valójában nem érdemes Sarkozy visszatéréséről beszélni, hiszen valójában sosem távozott a politikából. Ebből kiindulva tényleg csak az állhat az útjába, csak ha az ellene felhozott vádak kellőképpen bebizonyosodnak és a bíróság elítéli.