Erdogan harca a közösségi médiával

Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök az elmúlt hónapokban támadást indított a szólásszabadság ellen. Egyes szakértők szerint az augusztusi elnökválasztás előtti kampányfogásról van szó. Ha a trend nem törik meg, cenzúra ide vagy oda, Erdogan az augusztusban tartandó elnökválasztáson ismét győzhet.

Keserédes nap volt május 3-a, a nemzetközi sajtószabadság világnapja a török újságíróknak. Pár nappal korábban az amerikai Freedom House nevű agytröszt 2014-es jelentésében leminősítette Törökországot, ami a világ 117. helyéről a 134-re csúszott vissza, ezzel a „Részben Szabad”-ról a „Nem Szabad” kategóriába kerülve. Az országban nem ritka az újságírók lehallgatása, elbocsátása, öncenzúrára kényszerítése vagy akár bebörtönzése, ha a kormánynak nem tetsző véleményüknek adnak hangot. Az International Press Institute törökországi szerve listát állított össze azoknak az újságíróknak a nevével, akik börtönbüntetésüket töltik csupán azért, mert munkájukat végezték. Jelenleg 43 újságíró van rács mögött. A kormány a hírhedt Twitter- és Youtube-tiltások mellett rendre újabb és újabb rendeletekkel nehezíti meg a tudósítók dolgát.

Noha a közösségi médiás tiltásokat több ezres tüntetések követték, a március végi helyhatósági választások egyértelmű győztese az AKP (Igazság és Fejlődés Pártja), vagyis az Erdogan-vezette kormánypárt. A március óta terítéken lévő közösségi médiával kapcsolatos botrányok miatt Törökországon a világ szeme. Az Erdogan-kormány bírálói szerint az iszlám vallást és a nyugati típusú demokráciát eddig látszólag sikeresen ötvöző Török Köztársaság letért a helyes útról.

A közösségi médiával kapcsolatos ügy 2013 decemberében kapott lángra, amikor nyilvánosságra kerültek olyan beszélgetések, amelyeken a politikai elit több tagja korrupciós ügyeken volt tetten érhető. Erdogan sokáig tagadta a vádakat, hangsúlyozta, hogy kizárólag lejárató kampányról van szó. Az AKP több mint tíz évvel ezelőtt korrupcióellenes kampánystratégiával került hatalomra, emiatt a vád különösen érzékenyen érintette a pártot. Erdogan a régi riválisát, az önkéntes amerikai száműzetésben élő befolyásos politikust, Fetullah Gülent vádolja a mai napig.

Miután a korrupciós botrány nem csitult, és a Twitteren ezrével jelentek meg az AKP uralmát bíráló bejegyzések, Erdogan nem tűrte tovább az őt érő kritikát, és letiltatta az oldalt. Cselekedetét többek között azzal magyarázta, hogy a közösségi média romboló hatást gyakorol a társadalomra, hiszen ellenőrizhetetlenül bárki bármit megoszthat a világgal. Az arab tavasz során az ellenzéki megmozdulások koordinálása is e portálokon zajlott, arról nem is beszélve, hogy az ilyen típusú szerveződések Törökországot is kényesen érintették a közelmúltban, hiszen a tavaly nyári Gezi-parki incidens is a közösségi média közvetítésével alakult tömegtüntetéssé. Ezen események után a miniszterelnök erőfitogtatás gyanánt, vagy talán a hirtelen pániknak köszönhetően március 21-én letiltatta a Twitter közösségi portált.

Egy héttel ezután ismét komoly vádak érték az AKP vezetőjét, mert a Youtube videómegosztó oldalra felkerült egy felvétel, amin Erdogan és más magas beosztású személyek Szíria provokációjával akartak háborút kicsikarni a két ország között.

A felvétel napvilágra kerülése után Erdogan nem tagadta az anyag valódiságát, csupán felháborodásának adott hangot, amiért titkos kormánytagok közötti beszélgetések arra nem hivatottak számára is elérhetővé váltak. A Youtube sorsa ezzel a Twitteréhez hasonlóan megpecsételődött.

Erdogan viselkedése heves ellenállást váltott ki, a nemzetközi közösség elítélte, és a belpolitikában is nagy port kavart. Abdullah Gül köztársasági elnök azonnal elhatárolódott a tiltástól, elfogadhatatlannak minősítve azt. Az elnök már a tiltás utáni másnap saját Twitter-felületén adott hangot nemtetszésének. Kifejtette, hogy kizárólag olyan tartalmakat szabad letiltani, amelyekről a bíróság előzetesen megállapította, hogy sértik az egyének magánélethez való jogát.

Az ellenzéki CHP párt vezetője, Kemal Kilicdaroglu és számos akadémikus a török alkotmánybírósághoz fordult jogorvoslatért, amely azonnal jogellenesnek ítélte Erdogan akcióját. Fontos kiemelni Erdogan és az alkotmánybíróság fejének, Hasim Kilicnek a párharcát. Kilic Erdogan esélyes ellenfele lehet az augusztusi elnökválasztáson, így nem meglepő a két vezető egymásnak feszülése. A bíróság döntése után Erdogan nem vonta vissza azonnal a tiltást, mi több kijelentette, hogy „a kormánynak kell tiszteletben tartania a döntést, de nem nekem”.

Kilic nyilatkozatában kifejtette, hogy Erdogan „érzelmi reflexből” cselekedett, vagyis nem racionális megfontolás vezérelte a tiltások során. Ez a kijelentés természetesen éles választ vont maga után. Erdogan egyik nyilatkozatában üzenetet küldött a jogásznak, miszerint „aki politikai hatalomra tör, annak először le kell vetnie a talárt. Ma még a posztod és a viseleted erősnek mutat, de ez árt az országnak. Akik ma ünnepelnek téged, holnap már nem fognak támogatni”. Ez a kirohanás jelzi, hogy Erdogan Kilic személyében már nem az alkotmánybíróság vezetőjét látja, hanem az elnöki posztért küzdő riválist. Kilic egyébként kemény ellenfélnek bizonyul: a jogász nemzetközi körökben komoly tiszteletnek örvend, így sajtónyilatkozataival komoly károkat tud okozni az AKP-vezérnek. A kül- és belpolitikai nyomás fokozódására Erdogannak nem volt más választása, mint alávetni magát a bírósági döntésnek: két héttel a tiltó rendelkezés hatálybalépésétől feloldotta a blokkot.

A márciusi Twitter-botrány után tartott helyhatósági választásokon az AKP elsöprő győzelmet aratott. Ha a trend nem törik meg, akkor Erdogan az augusztusban tartandó elnökválasztáson ismét győzelmet arathat.