Törökország tehet keresztbe az EU szankcióinak

Terítékre került a Déli Áramlat gázvezeték esetleges törökországi szakaszának lehetősége. Amennyiben Törökország lehetséges alternatívát kínál a Gazpromnak, azzal az Unió Moszkva elleni szankcióit gyengítheti.

A török-orosz gazdasági kapcsolatok erősítésén fáradozott Alexander Medvegyev Gazprom-alelnök, és Taner Yildiz török energiaügyi miniszter. Törökország energiafogyasztása az utóbbi évtizedben rohamosan nőtt, szakértők szerint az elkövetkezendő évtizedben a jelenlegi duplájára fog emelkedni, a tárgyalás során a török fél megemelkedett energiaigényére vonatkozó problémákra keresték a válaszokat. Megállapodás született a Kék Áramlat gázvezeték kapacitásának kibővítéséről, egy új nukleáris erőmű építéséről, amit a hazánkban, az utóbbi időben sokat emlegetett orosz Roszatom vállalat kivitelezne. Az előbb említetteken túl terítékre került a Déli Áramlat gázvezeték esetleges törökországi szakaszának lehetősége is.

Oroszország a török gazdaság második legnagyobb kereskedelmi forgalommal rendelkező partnere Németország után. Ankara összimportjának legnagyobb része, több mint 13 százaléka származik Moszkvától, ezzel az oroszok negyedik legfőbb exportfelvevő piaca.

Április 15-én Recep Tayyip Erdogan 25 perces telefonbeszélgetést kezdeményezett Vlagyimir Putyinnal, amelynek a krími helyzet értékelésén túl kiemelt témája volt az energiabiztonság. Egy nappal a beszélgetés után Yildiz nyilatkozatában kiemelte, hogy Ankara nyitott a régóta tervezett Déli Áramlat gázvezeték törökországi szakaszának engedélyezésére. A vezeték eredetileg Oroszországból a Fekete-tenger alatt Bulgárián keresztül biztosítaná a gázellátást az Európai Unió számára, ám az utóbbi idők feszültségei miatt a vezeték sorsa veszélybe került.

Mivel az Unió az oroszok ellen tervezett szankciók jegyében felfüggesztette a Déli Áramlat megvalósítását célzó tárgyalásokat, így a Gazpromnak megérné Bulgáriát helyettesíteni Törökországgal, így a vezeték közvetlenül nem egy uniós tagállamba vezetne. Törökországnak kihagyhatatlan lehetőséget biztosít az EU-s halogatás. Az ország energiaszükségletét szinte kizárólag importtal képes fedezni, melynek 58 százalékát Oroszország biztosítja. Törökországot különösen rosszul érinti a feszült ukrán helyzet, hiszen az importált gáz 12 százaléka Ukrajnán keresztül érkezik az országba. A Déli Áramlat mielőbbi megépítése, és ezzel Ukrajna gáztranzitból való kizárása egyre sürgetőbb érdeke Ankarának is.

Egy másik Törökországot érintő terv szerint a vezeték továbbra is a Fekete-tengerből Bulgáriába jutna, ám ezután nem Olaszország területén végződne, hanem Törökországban. Orosz szakértők szerint ennek több valószínűsége van, mint Bulgária kihagyásának, mivel a már megtervezett vezeték útvonalának teljes módosítása óriási összegeket emésztene fel. Emellett Olaszország gázigénye csökkent az utóbbi időben, ezzel szemben Törökországé jelentős mértékben megnőtt. A Gazprom számára világos, hogy Ankara nagyobb felvevőpiacot fog biztosítani a közeljövőben, mint a gazdasági és politikai válság terheitől sújtott Olaszország. 

A kérdés csupán az, hogy mit szól az EU Ankara lelkesedéséhez. Amennyiben Törökország lehetséges alternatívát kínál a Gazpromnak, az Unió szankciói nem érhetnek célt. Az orosz-török összefogás hatására az EU komoly gazdasági- és presztízsveszteséget szenvedhet, arról nem is beszélve, hogy mindez további feszültséget eredményezhet az egyébként sem felhőtlen török-EU viszonyban.