Szlovák vezeték lehet az adu az ukrán gázháborúban

Jogi akadályokba ütközik a földgáz fordított irányú áramlása Szlovákiából Ukrajnába, mivel a Gazprom leánycége ellenőrzi a kulcsfontosságú infrastruktúrát. A Naftogaz szerint technikailag akár már heteken belül megoldható lenne évi 30 milliárd köbméter földgáz visszaterelése Ukrajnába, ami lényegében kiiktatná az orosz zsarolási potenciált.

Pozsonyba utazik április 28-án az Európai Bizottság elnöke, hivatalosan azért, hogy átvegyen egy magas kitüntetést. Jól értesült források szerint azonban José Manuel Barroso útjának van egy másik, ennél is fontosabb oka. Jelesül az, hogy rábeszélje Robert Fico szlovák miniszterelnököt egy olyan megoldásra, ami egyes vélemények szerint nagy mértékben meggyengítené Oroszország zsaroló potenciálját Ukrajnával szemben a gázellátás kritikus kérdésében.

Az ukrán állami energiavállalat, a Naftogaz szerint ugyanis technikailag megoldható lenne, hogy Kijev egy nagy kapacitású szlovák gázvezetéken keresztül éves szinten 30 milliárd köbméter gázhoz jusson. Ehhez az ukránok szerint lényegében nem kell más, mint a Szlovákián keresztül Európába földgázt szállító négy, jelenleg nem teljes kapacitással üzemelő vezeték egyikében a gáz áramlását visszafordítani Ukrajna irányába. Így akár már heteken belül is elindulhatna Szlovákia felől a gáz Ukrajnába. 

A lépés egyes megfigyelők szerint gyökeres fordulatot idézhetne elő a Moszkva és Kijev között zajló energiaháborúban, hiszen Ukrajna lényegében nem lenne ráutalva többé az orosz földgáz-szállításokra, amelyek árát április óta 80 százalékkal megemelte a Gazprom. Ukrajna éves földgázfogyasztását 50 milliárd köbméterre becsülik. Ebből 20 milliárdot belső forrásból fedez, és nagyjából 30 milliárd köbmétert importál Oroszországból. Éppen annyit, amennyit a Naftogaz számításai szerint Szlovákiából is beszerezhetne.

Bármennyire is vonzónak tűnik a terv, végrehajtása jogi akadályokba ütközhet. A szlovák vezetékes infrastruktúra a kiszemelt gázvezetéket is ideértve ugyanis a Gazprom leányvállalatának, a Gazpromexportnak az ellenőrzése alatt van, bár az nem egészen világos, hogy milyen alapon. Az ukrán igény teljesítésével a szlovák kormány nagy valószínűséggel szerződést szegne, és ujjat húzna Moszkvával. Másfelől a Naftogaz érvelése szerint a Gazprom leánycég az uniós energiapiaci szabályok megszegésével akadályozhatná csak meg a kiszemelt gázvezeték használatát. Ezen érvelés szerint tehát jogilag átvágható lenne a gordiuszi csomó.

Pozsony ugyan tett egy hivatalos alternatív ajánlatot, de ez a Naftogaz szerint olyan kis mennyiségű földgázt (évente mindössze 2,9 milliárd köbmétert) pumpálna be a rendszerbe, ráadásul egy 0,4 kilométeres szakasz megépítése miatt csak októbertől állna készen, hogy nem lenne elég kapacitás a télre tartalékok képzésére.

Kijev ugyanis azzal próbálja érdekeltté tenni az EU-t az ügylet minél gyorsabb lebonyolításában, hogy október közepétől 20 milliárd köbméter földalatti tároló kapacitást ajánl fel az európai cégeknek, amihez ellátási szükséghelyzetben télen hozzáférhetnének. Ehhez azonban ukrán érvelés szerint már minimum júniustól meg kellene indulnia Szlovákia felől a gáznak Ukrajnába. A földalatti tárolás költségeit az EU-nak kellene finanszíroznia.

Ha Pozsony ráállna a teljes opcióra, akkor a magyar és a lengyel kapacitással együtt egy év alatt 37 milliárd köbméternyi földgázt szállíthatna az EU Ukrajnába. Ebből 30 milliárd köbméter a szlovák, 5,5 milliárd köbméter a magyar, 1,5 milliárd pedig a lengyel rendszeren keresztül kerülhetne Ukrajnába.