Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Pristinában a Belgráddal való brüsszeli tárgyalások következő fordulóját megelőzően a tavaly tavasszal aláírt megállapodás került mérlegre, amely során az ellenzék élesen bírálta a kormány hozzáállását és eddig elért eredményeit.
A 2013 áprilisában aláírt megállapodás a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolatok normalizálását határozta meg, beleértve a Koszovó északi részén élő szerb kisebbség ügyét is. A koszovói konfliktust követően az északi rész a pristinai kormány irányítása alatt működött, miközben mégis Szerbia finanszírozta a helyi biztonsági, jogi, oktatási és egészségügyi intézményeket.
A tavaly született egyezmény kihangsúlyozta, hogy 2013 végéig az igazságügyi hatóságok integrációjának be kell fejeződnie, valamint széles hatáskörrel rendelkező szerb önkormányzatok felállításáról rendelkezett, beleértve az északi négy szerb vezetésű önkormányzatot, Észak-Mitrovicát, Leposavicot, Zvecant és Zubin Potok-ot. Ezen kívül kikötötte az úgynevezett párhuzamos struktúrák megszüntetését az egészségügy, az oktatás, a rendőrség, a bíróságok és a helyi kormány terén.
Glauk Konjufca az ellenzéki nacionalista Vetevendosje jogalkotója azzal vádolta a kormányt, hogy elbukta a szerb többségű északi rész ügyét. Hasonló véleményen van Daut Haradinaj a Szövetség Koszovó Jövőjéért (AKK) ellenzéki tagja, aki szerint a helyzet az északi régióban tavaly tavaszhoz képest kifejezetten romlott, ahelyett hogy javult volna.
A kormány miniszterei azonban határozottan kiállnak az eddig elértek sikeressége mellett. Edita Tahiri, a delegáció egykori vezetője szerint a „félkatonai szerkezetek problémáját már megoldották, az igazságszolgáltatás párhuzamos struktúrájának megszüntetése folyamatban van, és az illegális önkormányzatokat már leállították”.
Konjufca erre azzal vádolta Tahirit, hogy „nem mond igazat” a párhuzamos struktúrák ügyében, a kormánypártiak azonban Szerbiát vádolják a megállapodás ezen előírásainak megkésett végrehajtásáért. Bekim Collaku, Hashim Thaci miniszterelnök tanácsadója szerint Szerbia volt a kérdéses észak-koszovói igazságügyi hatóságok késedelmes integrálásának az oka.
A hétfői brüsszeli tárgyalásnak köszönhetően az igazságügyi kérdéseket nagyjából sikerült lezárni.
A jelek szerint tehát egy kritikus ponttal kevesebb lett a Szerbia és Koszovó közötti megoldandó problémák sora, magát a párbeszédet azonban előreláthatóan novemberig le kellene zárni, ekkor jár le ugyanis Catherine Ashton mandátuma – véli a Deutsche Welle német hírügynökség.
Suhajda Edina
