Nem kell pánikba esni a multiktól

Nyilvános konzultációt indított csütörtökön az Európai Bizottság a transzatlanti partnerségi megállapodás (TTIP) egyik kritikus részének tekintett beruházásvédelemről. A kereskedelmi biztos szerint a megállapodás garanciákat fog adni arra, hogy a multinacionális cégek ne kérdőjelezhessék meg a tagállamok környezetvédelmi vagy fogyasztóvédelmi törvényeit a bíróságokon.

Civil szervezetek, a közvélemény és egyes tagállamok növekvő aggodalmára válaszul az Európai Bizottság nyilvános konzultációt hirdetett meg csütörtökön az EU-amerikai transzatlanti partnerségi megállapodás egyik lényeges elemének számító befektetésvédelemről.

A testület a konzultációra adott 90 napos határidő letelte után dolgozza majd ki javaslatait a kereskedelmi biztos szerint egy olyan megoldásra, ami ki fogja küszöbölni a jelenlegi kétoldalú tagállami megállapodások beruházásvédelmi rendelkezéseinek visszás, visszaélésekre lehetőséget adó elemeit, és ami követendő példa lehet a jövőben más kereskedelmi megállapodások számára is.

A páratlanul ambiciózus EU-USA szabadkereskedelmi és piacszabályozói tárgyalások előrehaladtával az elmúlt hetekben egyre-másra jelennek meg olyan vélemények, melyek szerint jobb lenne egy az egyben kivenni a tárgyalási csomagból a befektetésvédelmi részt, mert az az ismert példák alapján komoly eszközt adhat majd az amerikai multinacionális cégek kezébe, hogy profitvesztés címén bíróságokon támadjanak meg európai környezetvédelmi, egészségügyi és fogyasztóvédelmi szabályokat.

A bírálók egy konkrét példával is alátámasztják aggodalmukat. Az amerikai dohánymulti, a Philip Morris nemrég egy hongkongi bíróságon támadta meg azt az ausztrál törvényt, amely a dohányzás elleni harc jegyében egységes csomagolást vezet be a cigarettamárkák számára.

Karel De Gucht, az EU kereskedelmi biztosa ugyanakkor csütörtökön hangsúlyozta, hogy éppen az egyik rossz példáról van szó, amelyet korrigálni lesz hivatott az Unió és az USA közötti megállapodás. A biztos sajtóértekezletén leszögezte, hogy az ilyen és ehhez hasonló példákra nem az a helyes válasz, hogy a szerződésből egyszer és mindenkorra eltávolítják a befektetésvédelmi rendelkezéseket, hanem az, hogy a tanulságok levonásával a hibákat kiküszöbölő új szabályokat gyártanak.

A befektetésvédelem szerves része a világszinten eddig kitárgyalt és elfogadott mintegy 3 ezer szabadkereskedelmi megállapodásnak. Ezek közül 1400 szerződés az EU valamelyik tagállamát köti egy harmadik országhoz. A legtöbb ilyen megállapodás rendelkezéseket tartalmaz arra az esetre, ha a külföldi beruházó cégnek vitái támadnának a szerződést aláíró államokkal.

Ez a vitarendezési záradék (ISDS) a Bizottság Tanácstól kapott mandátuma szerint a majdani EU-amerikai transzatlanti partnerségi megállapodásnak is része lesz. Egyes uniós tagállamok, köztük Franciaország és Németország azonban a közvélemény aggodalmával szembesülve az utóbbi hetekben mintha elbizonytalanodtak volna és olyan jelzéseket küldtek Brüsszelbe, hogy inkább töröljék a megállapodásból az ilyen záradékokat.

De Gucht biztos azonban úgy véli, hogy szilárd érvei vannak arra, miért lenne hiba a beruházásvédelem mellőzése. „Nem mi találtuk ki az ISDT-t, hiszen az már most is része a meglévő kétoldalú megállapodásoknak. Mi egy jogilag sziklaszilárd rendszert akarunk létrehozni, ami aztán más hasonló megállapodások előtt is követendő példa lehet” – jelentette ki a Bizottság belga nemzetiségű tagja. Hozzátette, meggyőződése, hogy ha nehéz tárgyalások árán is, de meg tudnak majd egyezni az amerikaiakkal.

De Gucht kérdésre válaszolva több olyan megoldást is felvázolt, amelyekkel megelőzhető, hogy multinacionális cégek a beruházásvédelmi záradékkal visszaélve bíróságok előtt megkérdőjelezzék egyes államok jogrendszereit.

Az egyik ilyen megelőző intézkedésként említette annak a kikötését a szerződésben, hogy egy cég csak abban az országban perelhetne be egy államot, ahol érdemi tevékenységet folytat. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett rá, hogy a Philip Morris egy ilyen rendelkezés híján Ausztrália helyett egy hongkongi bíróságon indított pert az általa sérelmezett törvényellen.

Egy másik lehetséges megoldás egy szűrőrendszer bevezetése, aminek segítségével korai szakaszban el tudnák különíteni az ilyen „frivol ügyeket”. De hatékony eszköz lehet annak pontosabb meghatározása is, hogy mi számít „politikai térnek”, ezek közé sorolva az egészségügyet vagy a fogyasztóvédelmet, ahol a jogalkotás jogát semmilyen módon nem lehetne elvitatni egy államtól.

További aggodalom forrását jelenti a döntőbíráskodás is. De Gucht szerint erre is van garancia, a pártatlanság előírásával és a döntőbíráskodásban résztvevő felek visszahívásának lehetőségével.

A TTIP-ről tavaly nyáron kezdődtek a tárgyalások és a felek eddig négy fordulón jutottak túl. A tárgyalások lezárása nem várható 2015 előtt.