Holnap beszél Putyin a Krímről

A krími parlament ma hivatalosan is bejelentette, hogy a vasárnapi népszavazás értelmében kikiáltja a függetlenséget, és egyben kéri felvételét az Oroszországi Föderációba. A deklarációt Moszkván kívül természetesen senki sem ismeri el. Az EU és az Egyesült Államok bejelentette a szankciók első lépését, így például Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes egyhamar nem fog a francia Riviérán napozni, mert beutazási tilalmat rendeltek el ellene. Ezen kívül írunk a szerbiai választásokról, Bosznia jövőjéről és a következő EP választásokról is.

Ukrajna első napja a Krím nélkül

Nem túl nagy meglepetésre a szavazók több mint 96 százaléka támogatta vasárnap, hogy a Krím-félsziget ezen túl Oroszországhoz, és ne Ukrajnához tartozzon. A kampány rövid volt és heves, szinte csak az orosz álláspontot támogatók jutottak szóhoz, és az ukrán tévék helyett is csak az orosz adókat lehetett fogni a múlt héten. Ezt követően a mai napon összeült a krími parlament is, ami nyilatkozatában független állammá nyilvánította a területet, majd pár perccel később kérték is felvételüket az Oroszországi Föderációba. Az orosz álláspont most még nem ismert, de Vlagyimir Putyin holnap tart beszédet az orosz parlament két házának egyesített ülésén, diplomáciai forrásokból pedig az derült ki, Moszkva tiszteletben tartja a tegnapi referendum eredményét. Az orosz külügy ezen kívül egy olyan kezdeményezéssel is előállt, miszerint egy nemzetközi tárgyalócsoportot kellene létrehozni az ukrán helyzet rendezésének ügyében, ami a február 21-én a Viktor Janukovics és az ellenzéki tüntetők által aláírt, valamint több EU-s külügyminiszter által is ellenjegyzett megállapodást próbálná meg a gyakorlatba átültetni. Ez egyelőre váratlan húzás az oroszok részéről, hiszen korábban az összes közvetítési javaslatot elutasították, ugyanis Moszkva továbbra sem ismeri el az új kijevi kormányt.

A nyugati hatalmak vezetői már nem ennyire nyugodtak és kimértek. Az Európai Unió külügyminisztereinek tanácsa ma elfogadta a szankciók első lépcsőjéről szóló határozatot, aminek értelmében több orosz politikai és katonai vezető, illetve krími politikus ellen rendeltek el beutazási tilalmat, és zárolják a bankszámláikat is. Az EU az érintettek listáját csak este teszi közzé. Eközben Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke szintén döntött az egyes orosz vezetők elleni lépésekről, így ezentúl nem léphet amerikai földre például Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes, Valentyina Matvijenko, az orosz felsőház elnöke, vagy éppen Szergej Akszjonov, a Krím jelenlegi vezetője, illetve az amerikai állampolgároknak is tilos lesz ezen túl üzletelni velük. A szankciók itt valószínűleg még nem állnak meg, Linas Linkevicius litván külügyminiszter Twitterén például további intézkedéseket ígért néhány napon belül. Erről azonban már nem biztos, hogy egyetértés lesz az EU vezetőségében, figyelmeztet a Reuters: mivel a Külügyminiszterek Tanácsának egyhangú döntést kell hoznia, ezért ha csupán egyetlen ország nem ért egyet az újabb szigorításokkal, akkor borulhat az egész terv. Erre pedig minden esély megvan, ugyanis Görögország, Ciprus, Olaszország vagy éppen Spanyolország nem igazán támogatja, hogy ilyen gyorsan szülessenek döntések az Oroszország ellen bevezetendő újabb szankciókról.

Kijevben eközben igyekeznek mindent megtenni annak érdekében, hogy az ország további feldarabolásának elejét vegyék. A Verhovna Rada ma törvényt fogadott el negyvenezer tartalékos mozgósításáról: húszezren a hadseregben fognak szolgálni, míg másik húszezer tartalékos az újonnan felállítandó Nemzeti Gárda kötelékébe fog tartozni. Andrej Parubij, a Nemzetbiztonsági és -védelmi Tanács elnöke a szavazás előtt így beszélt a törvényhozásban: „ami történt az megszállás, kőkemény agresszió, Oroszország megszállta a Krím és Szevasztopol egyes részeit”. Parubijnak elsősorban a keleti megyék, főleg Harkov és Donyeck miatt fájhat a feje, itt voltak ugyanis a hétvégén újabb tüntetések, aminek során több középületet is elfoglaltak az oroszbarát tüntetők.

Szerb választások: jó magyar eredmények

A Szerb Haladó Párt rajt-cél győzelme után egyértelműen kijelenthető, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) az előrehozott szerbiai parlamenti választások második nagy nyertese. Ezelőtt huszonkettő évvel volt hasonló eredménye magyar pártnak országos választáson. A kisebb vajdasági magyar pártok közül viszont egyiknek sem sikerült mandátumot szereznie.

Március 16-án, vasárnap voksoltak a szerbiai polgárok és döntöttek 250 képviselői mandátumról. Az előzetes eredmények szerint a Szerb Haladó Párt (SNS) 157 mandátumot szerzett, a szocialisták koalíciója 45-öt, a Demokrata Párt 19-et, az Új Demokrata Párt vezette koalíció 18-at, a Vajdasági Magyar Szövetség 7-et, a Sandzaki Demokratikus Akciópárt hármat, a Demokratikus Tevékenység Pártja pedig egyet. A polgárok 19 lista közül választhattak, ezek közül hét kisebbségi lista volt.

Ashton megvédi Boszniát – mitől is?

Az Ukrajnában zajló eseményekre tekintettel némi csúszással ugyan, de csak megérkezett Bosznia-Hercegovinába Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Lady Ashton nem titkoltan azért érkezett Szarajevóba, hogy szimbolikusan is felajánlja Brüsszel segítségét a délszláv államnak, ahol a Krím árnyékában is szakadatlanul folytatódnak a most már február eleje óta tartó kisebb-nagyobb tüntetések. Azt most még nehéz lenne megítélni, hogy az Unió segítsége valójában mennyire lesz kézzelfogható a társadalmi és gazdasági nehézségekkel küzdő Bosznia-Hercegovinában, de komoly reformtervekkel nem csupán Brüsszelből érkeztek a délszláv államba.

Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője március 12-én tartózkodott Bosznia-Hercegovina fővárosában, ahol amellett, hogy megbeszéléseket folytatott az ország legfőbb politikai vezetőivel, kívánsága szerint tanácskozott a nem kormányzati szervezetek képviselőivel is. Lady Ashton Szarajevóban kiemelte, hogy Brüsszel kész a délszláv állam számára pénzügyi vagy akár más jellegű segítséget is nyújtani. Hiszen az Unióban megvan a szándék arra, hogy minden lehetséges eszközzel támogassák Bosznia integrációját, ám egyúttal azt is világossá tette; mindehhez Szarajevónak is meg kell tennie a maga reformlépéseit.

EP választások: ezért lesz most minden más

Május 22-25, 28 ország, 400 millió európai polgár, 751 képviselői hely, köztük 21 magyar, öt év. A tét: Európa jövője. Miben lesz ez a választás más mint az eddigiek?

Az európai parlamenti pártok közül a többség megszerzésére a két legesélyesebbnek az Európai Néppártot és az Európai Szocialisták Pártját tartják. Szakértők szerint a 2014-es választásokon a szocialisták fognak győzni, amire az elmúlt 20 év alatt nem volt példa. Erre azért is lehet esély, mert nem mindenki ért egyet az eurozóna válságának kezelésére eddig tett intézkedésekkel. Sokan nem a megszorításokat tartják az egyetlen járható útnak.