Bekeményít az EU Oroszországgal szemben

Meghozta az első válaszlépéseket csütörtökön az Európai Unió Oroszország ellen. Első körben felfüggesztenek folyamatban lévő tárgyalásokat, és készek konkrét személyeket is célzó szankciókat elrendelni, ha Moszkva néhány napon belül nem ül tárgyalóasztalhoz és záros határidőn belül nem vezetnek eredményre a tárgyalások. A társulási megállapodást is aláírják Ukrajnával még a májusi választások előtt.

Háromlépcsős akciótervet fogadtak el csütörtökön Brüsszelben az EU-tagállamok vezetői, a válság kezdete óta első ízben válaszlépéseket hozva az Ukrajna területi épségét megsértő Orosz Föderációval szemben. Az EU álláspontjának keményebbé válása az állam- és kormányfőknek azt a következtetését tükrözi, hogy a figyelmeztetés ellenére Moszkva az elmúlt 72 órában nem hozott a feszültség csökkentését szolgáló érdemi lépéseket.

Az EU28-ak, akik külön is találkoztak Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnökkel (erről lásd külön anyagunkat) külügyminisztereik hétfői fenyegetését beváltva úgy döntöttek, hogy felfüggesztik a tárgyalásokat Oroszországgal a vízumliberalizációról és az átfogó együttműködési megállapodásról. Egyúttal megerősítették, hogy meghatározatlan időre felfüggesztik részvételüket a G8-as csúcstalálkozó előkészítésében, amit a tervek szerint Szocsiban tartanának június elején.

Az állam- és kormányfők második szakaszban újabb, immár személyek ellen irányuló szankciókat is készek elrendelni, ha Moszkva néhány napon belül nem hajlandó bilaterális és multilaterális keretek között tárgyalni a válság megoldásáról, és ha ezek a tárgyalások záros határidőn belül nem vezetnek eredményre. Ha így történne, az EU beutazási tilalommal, bankszámlák befagyasztásával sújtana az agresszióért felelősséget viselő személyeket, és a júniusra tervezett EU-orosz csúcsot is lemondaná. Mint az Európai Tanács elnöke megerősítette, ezeknek a szankcióknak az előkészítését azonnal megkezdi a Bizottság és az európai külügyi szolgálat.

Herman Van Rompuy korainak tartotta még konkrét nevekről spekulálni, így arról is, hogy vajon Vlagyimir Putyin orosz elnök is felkerülne-e egy ilyen feketelistára. Az EiT elnöke nem értett egyet azzal az állítással, hogy az EU válasza Amerikához képest puhább lenne az orosz kihívásra. Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy Obama elnök csak egy általános felhatalmazást kapott az oroszellenes szankciókra, anélkül, hogy megjelölték volna, mely személyek ellen irányulnak azok. Ezzel szemben az Európai Unió szerinte konkrét intézkedéseket helyezett kilátásba arra az esetre, ha a tárgyalások eredmény nélkül zárulnak.

Amennyiben Moszkva további lépéseket tenne az ukrán helyzet destabilizálására, „annak súlyos és messzemenő következményei lennének kapcsolataira az EU-val és annak tagállamaival”, amelyek „a gazdaság területeinek széles skáláját érintenék” – szögezték le közleményükben a tagállamok vezetői.

A „harmadik (makrogazdasági következményekkel járó) szakasz” kapcsán a csúcsot követően a magyar miniszterelnök megjegyezte: „Ez jól mutatja, hogy az EU a végsőkig kitart azon álláspontja mellett, hogy nem szabad a politikai jellegű kérdéseket a gazdaságiakkal összekötni. Ameddig lehetséges, el kell különíteni a gazdasági együttműködést a politikai konfliktusoktól.”

Orbán hozzátette: egyelőre nem mentek el odáig, hogy megnevezzék, milyen konkrét területek jöhetnek szóba majdani, gazdasági területet érintő szankciók esetében. „Mindenkinek különböző gazdasági területek másként esnek súlyba” – jegyezte meg ennek kapcsán, és emlékeztetett, hogy „van, akinek az energiakereskedelem, van, akinek a fegyvereladás, van, akinek a tőkeforgalom a fontos”.

Az állam- és kormányfők némi habozás után úgy döntöttek, hogy még a május 25-re kiírt ukrajnai választások előtt aláírják Kijevvel a korábban kitárgyalt megállapodások „politikai fejezeteit”, lényegében a társulási megállapodást. A mély és átfogó szabadkereskedelmi megállapodást már a választások után hivatalba lépő, és így megkérdőjelezhetetlen felhatalmazással rendelkező ukrán kormánnyal írnák alá.

Erre a kétütemű megközelítésre állítólag az ukrán miniszterelnök tett javaslatot. Előnye lehet, hogy egyfelől nyomás alá helyezi Moszkvát, másfelől mézesmadzagot is elhúz előtte azzal, hogy az általa leginkább kifogásolt szabadkereskedelmi megállapodás aláírását későbbre halasztja, időt hagyva a konzultációkra.

„A különválasztást az ukrán miniszterelnök kérte és mi elfogadtuk ezt.” Amikor ez a kérdés napirendre került, a „Bizottság elnöke jelezte, hogy miután az ukránok ezt kérik, a Bizottság kész megfontolni egy-két elem különválasztásának lehetőségét” – jegyezte meg Orbán Viktor a csúcsot követően.

Orbán Viktor szerint voltak olyan tagországok, amelyek eredetileg jobb szerették volna, ha a szerződés aláírásával megvárják a május 25-i elnökválasztást. De az ülés végére ők is elfogadták a politikai megállapodás mielőbbi aláírását. „Menetrend egyelőre még nincs, Herman Van Rompuyt bíztuk meg mindennek az előkészítésével „ – tette hozzá a kormányfő.

Az EU ugyanakkor az Európai Bizottság szerdai javaslatára kész még a megállapodás aláírása és hatályba lépése előtt egyoldalúan alkalmazni annak az ipari és agrárvámok csökkentésére, és vámmentes kvóták megnyitására vonatkozó részeit, becslések szerint mintegy 500 millió euró gyors kedvezményt biztosítva ezzel Ukrajnának. A vezetők üdvözölték a Bizottság előző nap bejelentett 11 milliárd euró összegűre becsült átfogó támogatási csomagját, hangsúlyozva, hogy az IMF-hitelről történő megállapodás kulcsfontosságú lesz az uniós támogatás végrehajtásában.

Herman Van Rompuy sajtótájékoztatóján úgy vélte, hogy az uniós vezetők rendkívül eltökéltek voltak. „Valamennyi vezető megerősítette, hogy különleges felelősségünk van a kontinens stabilitásának megőrzésében. Az agresszió nem maradhat következmények nélkül” – jelentette ki az Európai Tanács elnöke, aki úgy vélte, hogy az ukránok civilizációs döntést hoztak, amikor megelégelték a Janukovics-éra korrupt, zsaroló és az embereket szegénységbe döntő rendszerét.

Az EU az ukrán alkotmánnyal ellentétesnek és törvénytelennek nevezte a Krími autonóm köztársaság legfelső tanácsának döntését a félsziget jövőbeni státuszáról szóló népszavazás megtartására.

Orbán Viktor szerint olyan országról van szó, amely csatlakozási szándékot fejezett ki az EU felé, és amelyik az Unió egyik „keleti partnere”. Ha most agresszió érte, akkor értelemszerűen az Európai Uniónak is reagálnia kell erre.” „Demokratikus, független, saját lábon álló Ukrajnát szeretnénk látni, ahol a magyarok is otthon érezhetik magukat” – jelentette ki. Ennek kapcsán „ismét elmondtam, hogy a nyelvhasználati törvény visszavonását nem tartjuk elfogadhatónak”

A miniszterelnök szerint a diplomáciai akciókon kívül képesnek kell lenni kézzel fogható dolgokat is felajánlani az ukrán polgároknak.” Éppen ezért „felvetettük többen is, magam is közöttük voltam, hogy lépéseket kell tenni a vízummentesség gyors megoldásáért” – közölte. Elismerte, hogy nem könnyű kérdés, ugyanis számos technikai kérdést vet fel. De közvetlenül az állampolgárok szintjén hozhat érezhető változást.

Arra is emlékeztetett, hogy az Egyesült Államokban jelenleg gázkiviteli tilalom van érvényben. „Azt javasoltuk, hogy vessük fel az amerikaiaknak e tilalom feloldását, ami hozzájárulhatna az orosz gáztól való függőség csökkentéséhez” – jegyezte meg Orbán.