Diplomáciai krízis az Öbölben

Bahrein, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek visszavonták nagyköveteiket Dohából, mert szerintük Katar nem tartotta be megállapodásukat, miszerint nem avatkoznak be egymás belügyeibe, valamint nem hajlandó megszüntetni kapcsolatát különböző iszlamista szervezetekkel, köztük az egyiptomi Muszlim Testvérekkel. Katar pedig ezzel a pánarab biztonságot veszélyezteti a három Öböl-menti állam szerint.

Bahrein, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek visszavonták nagyköveteiket Dohából, mert szerintük Katar nem tartotta be megállapodásukat, miszerint nem avatkoznak be egymás belügyeibe. Doha kritizálta a lépést, kijelentve, hogy a nézeteltérés olyan alapokon nyugszik, amelyek kívül állnak az Öböl-menti Együttműködési Tanácson (Gulf Cooperation Council, GCC), ezért Katar nem hívja vissza delegációit a szóban forgó államokból. 

A nagykövetek visszahívásának esetében nem csupán arról van szó, hogy Szaúd-Arábia, Bahrein és az Emirátusok megszakították diplomáciai kapcsolataikat egy másik állammal, hiszen a négy érintett ország, Kuvaittal és Ománnal kiegészülve, tagjai a GCC-nek; ez lépés pedig precedens nélküli a szervezet közel harminchárom éves történelmében. 

A szóban forgó megállapodást előző év november 23-án írták alá a GCC tagjai, kimondva, hogy nem támogatnak semmilyen olyan egyént vagy csoportot, ami vagy aki fenyegetést jelenthet a GCC stabilitására és biztonságára. A támogatásba nemcsak a közvetlen biztonsági tevékenységet, hanem a politikai befolyást és az ellenséges média támogatását is beleértették. Az egyezmény továbbá kimondta, hogy a GCC államoknak el kell határolódniuk a Muszlim Testvérektől és tevékenységétől az egész arab világban; korlátozniuk kell az egyiptomi imám, Juszuf al-Qaradavi adásait; valamint szigorúan korlátozniuk kell iráni szövetkezetek GCC államaiban történő mozgását. Szaúd-Arábia március elején terrorszervezetté nyilvánította a Muszlim Testvéreket, és börtönbüntetést ígért mindenkinek, aki kapcsolatba hozható velük.

Kedden a szervezet tagállamainak külügyminiszterei egy „viharos” rijádi találkozón igyekeztek meggyőzni Katart arról, hogy hajtsa végre a megállapodásban foglaltakat, „a miniszterek erőfeszítései azonban elbuktak, amely arra indította a három országot, hogy biztonságuk és stabilitásuk megőrzése érdekében március 5-én visszahívják nagyköveteiket Katarból”, olvasható a három ország által kiadott közös közleményben. Azt is kiemelték, hogy felkérték Katart, hogy ne támogasson semmilyen szervezetet sem, amely valamely GCC tagország biztonságát vagy stabilitását fenyegetheti, és bár novemberben az új katari emír, Tamim bin Hamad al-Thani sejk kötelezettséget vállalt ezen elvek betartására, ennek mégsem tettek eleget.

Katar még novemberben ultimátumot kapott Rijádtól, amely kimondta, hogy Dohának változtatnia kell a politikáján, hogy összhangba hozza azt a közös GCC nézetekkel. A szervezet aggodalommal figyelte Katar szoros kapcsolatát Törökországgal, támogatását a Muszlim Testvérek felé, ellentétét az új egyiptomi kormánnyal, valamint támogatását a jemeni al-Huthi lázadók felé.

Tamim sejk aláírta az ultimátumot, és hat hónap türelmi időt kért Rijádtól a kötelezettségek implementálására, hiszen szerinte legalább ennyi időt vesz idénybe az akadályok elhárítása, amelyet elődje és édesapja, Hamad bin Khalifa sejk, valamint annak miniszterelnöke és külügyminisztere, Hamad bin Dzsasszem al-Thani állítottak fel.

Katari nézőpont

Egy, a katari kormányhoz közel álló forrás szerint Doha nem fog meghajolni a három Öböl-ország igényei előtt, akármilyen nyomást is gyakorolnak rá. „Ez egy elvi kérdés, amihez ragaszkodni fogunk, attól függetlenül, hogy milyen árat fizetünk érte”, nyilatkozta a neve elhallgatását kérő forrás. Minden államnak megvan a joga, hogy saját külpolitikáját irányítsa; a GCC-t érintő kérdésekben pedig nincs nézeteltérés a tagországok között.

Doha továbbra is vendégül fogja látni a vitatott imámot, Juszuf al-Qaradavit. „Katar megalapításakor amellett döntöttünk, hogy ha valaki menedéket keres, azt hazánkban megtalálja, és nincs az a nyomás, amely arra sarkallna bennünket, hogy kitegyük ezeket az embereket.” 

Nasszer bin Hamad al-Khalifa, Katar korábbi ENSZ-hez és az Egyesült Államokba delegált nagykövete a Jazeerának adott interjújában „nagy hibának” nevezte a három ország lépését. „Sajnálatos, hogy néhányan bizonyos politikák követésére próbálják kényszeríteni Katart olyan kérdésekben, amelyeknek semmi köze nincs az Öbölhöz, Szaúd-Arábiához, az Emirátusokhoz vagy Bahreinhez”, tette hozzá. 

Khalifa szerint az egész ügy Egyiptomról és a Murszit megdöntő Szisziről szól. „Ezek az országok egy puccsot támogatnak, ahol egyiptomiak ezrei gyilkoltatnak meg a világ előtt. És ők azt akartják, hogy Katar is ezt a politikát támogassa”, nyilatkozta a volt nagykövet Egyiptomra vonatkozóan. „Mi azonban sosem fogunk olyan rezsimet támogatni, amely saját embereit gyilkolja.”

Mit mondanak a szakértők?

Anvat Asqi, egy szaúdi agytröszt vezetője szerint a három állam közleményét illetve nagyköveteik visszahívását komolyan kell venni, hiszen ez már több egy szóbeli fenyítésnél, ugyanakkor még van visszaút. Kuvait pont azért nem követte Manama, Abu Dhabi és Rijád példáját, hogy közvetítőként megmaradhasson köztük és Katar között. Ugyanakkor Katar valóban olyan tevékenységeket követett el, amelyek veszélyeztetik a pánarab biztonságot. Jemenben például két egymással ellenálló csoportot is pénzügyi támogatásban részesített. Ha Katar nem változtat politikáján, „elviselhetetlen elszigeteltség” várhat rá.

Dr. Abdul Khaleq Abdullah politikai elemző szerint igen komolyan kell venni a három ország lépését. „Katar szankciókkal nézhet szembe, köztük határainak és légi útvonalainak lezárásával, amennyiben nem vet véget a Muszlim Testvérek támogatásának.”

Dr. Ebtisam al-Katbi, az Emirat Policy Center elnöke szerint Katar nem veszi észre, hogy a Muszlim Testvérek mozgalom leáldozóban van. „Sem Katar, sem szövetségesei nem képesek visszafordítani az időt.” Sem Törökország, sem pedig a Muszlim Testvérek nem tesz jót Dohával; az ország egyetlen igazi támogatói az Öböl testvéri államai, ezt pedig Katarnak is el kell fogadnia.

Katar és az Egyesült Arab Emírségek

Február elején Katar és az Emirátusok között éleződött ki a feszültség, amikor is utóbbi behívatta Katar Abu Dhabiban tevékenykedő nagykövetét, és számon kérte rajta a vitatott klerikus, Juszuf al-Qaradavi egyik beszédét, amelyben az aktuális egyiptomi kormány támogatása miatt kritizálta az Emirátusokat. A beszédet a katari állami televízió élőben közvetítette egy dohai mecsetből. Qaradavi egyébként egyiptomi származású, jelenleg azonban Katarban él. A történtek ellenére a két ország közötti kapcsolatok erősek maradtak, állította Mohamed bin Zajed al-Nahajan tábornok, Abu Dhabi koronahercege.

Katar vitatott kapcsolatai

Katar valamennyire mindig is a „fekete bárány” volt a GCC hat országa között, hiszen iszlamista csoportokat támogatott Egyiptomban, Szíriában és másutt a Közel-Keleten, amelyet a többi tagország gyanakvóan, sőt, ellenségesen figyelt. Egyiptomban erős támogatója volt Mohamed Murszinak és a Muszlim Testvéreknek, a Sziszi által vezetett kormányt pedig ellenezte. A libanoni Hezbollahhal is jó kapcsolatokat ápolt, sőt, Nasszan Naszrallah, a Hezbollah vezetője szerint decemberben Katar követet is küldött a szervezethez. 

Egyiptom már február elején visszahívta nagykövetét Dohából, mert „Katar folyamatosan beleavatkozott Egyiptom belügyeibe, valamint nem adta ki az egyiptomi körözött személyeket”, írta egy sajtóközleményben Badr Abdul Atti, az egyiptomi külügyminisztérium szóvivője. Rijád, Manama és Abu Dhabi mellett Kairó is azzal vádolja Dohát és a Jazeerát, hogy erős szálakkal kötődnek a Muszlim Testvérekhez és a megbuktatott egyiptomi elnökhöz, Mohamed Murszihoz.

Decemberben egyiptomi hatóságok a Jazeera több újságíróját, köztük a korábban BBC-nek dolgozó Peter Greste-t is letartóztatták hamis hírek terjesztésének és az Egyiptomban már terrorszervezetnek minősített Muszlim Testvérek segítésének vádjával.