Most úgy tűnik, összejöhet Putyinnak a Krím

A Krími Autonóm Köztársaság parlamentje ma arról döntött, hogy csatlakozni kíván Oroszországhoz, az erről szóló népszavazást pedig már a jövő hét végén megtartják. Napi összefoglalónkban ezenkívül írunk az ukrán válság horvát száláról, a szíriai polgárháborúról, mutatunk egy kis hátteret Ukrajna megosztottságáról, és latolgatjuk a szerbiai választások esélyeit is. Tartsanak ma is velünk!

Ez történt ma Ukrajnával

A mai napon – nem túl váratlanul egyébként – a krími parlament arról döntött, hogy mégis inkább Oroszországhoz tartoznának Ukrajna helyett. A határozat már csak azért sem érhetett senkit meglepetésként, mert egyrészt a jelentős orosz többségű Krímben már a kijevi tüntetések tavalyi kezdetekor élesen szembehelyezkedtek az emberek és a politikusok az akkor még ellenzéki mozgalmakkal, másrészt a múlt héten már arról volt szó, hogy a Krím a moszkvai időt használná inkább, de a legnagyobb motiváció mégis a félszigetet ellenőrzésük alatt tartó „ismeretlen” orosz katonák jelenléte lehetett.

A mai parlamenti határozat szerint a Krími Autonóm Köztársaság Vlagyimir Putyinhoz és az orosz parlamenthez fordul annak érdekében, hogy a terület az Oroszországi Föderáció része lehessen. Az indoklás szerint Ukrajnában „nacionalista erők vették át a hatalmat egy alkotmányellenes puccs keretében, ami megsértette Ukrajna alkotmányát és törvényeit, valamint az állampolgárok elidegeníthetetlen jogait is, többek között az élethez, a szabadsághoz való jogot, a gondolat- és szólásszabadságot, valamint az anyanyelv használatának jogát”.

A parlament egyben arról is döntött, hogy március 16-ra hozzák előre a Krím függetlenségéről szóló népszavazást, aminek során azt kérdezik majd az emberektől: „Akarja-e Ön, hogy a Krími Autonóm Köztársaság föderációs szubjektumként csatlakozzon az Oroszországi Föderációhoz?”. A krími tatárok vezetői máris bojkottra szólították fel a terület lakosságát, Arszenij Jacenyuk átmeneti ukrán miniszterelnök pedig alkotmányellenesnek nevezte a referendumot. Jacenyukot cserébe a krími parlament sem ismeri el Ukrajna vezetőjének, úgyhogy a nyilatkozatok terén patthelyzet állt be, Szevasztopol önkormányzata pedig úgy döntött, hogy a város nem vesz részt a május 25-re tervezett ukrán elnökválasztáson sem.

A krími parlament elnökhelyettese kijelentette, hogy a jövőben csak orosz katonák állomásozhatnak a félszigeten, mindenki mást megszállónak fognak tekinteni. Azokra a vádakra, miszerint Oroszország több ezer katonát dobott át a Krímbe Alexander Kovsar, a Fekete-tengeri Flotta korábbi parancsnokhelyettese csak annyit mondott a Lenta.ru-nak: a hatályos egyezmények szerint Oroszország 25 000 katonát állomásoztathat a Krímben, és ezt a létszámot most sem lépik túl, az erősítésre pedig azért volt szükség, hogy megvédjék a flotta fegyver- és lőszerkészleteit.

Jacenyuk eközben az EU rendkívüli állam- és kormányfői csúcstalálkozója előtt Brüsszelben tartott sajtótájékoztatót. „A Krím most is, és a jövőben is Ukrajna része lesz” – jelentette ki magabiztosan a kormányfő a sajtó képviselői előtt. Megerősítette azt is, hogy az ukrán kormány békés, tárgyalásos úton szeretné rendezni a konfliktusát Oroszországgal, de nem fogadja el az orosz diktátumokat és a megszállást. A tárgyalásos megoldást kellett volna segítenie John Kerry amerikai, és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter mai megbeszélésének is, de itt nem született áttörés. Közben az Egyesült Államok haditengerészete egy rombolót irányított a Fekete-tengerre, ami ma már át is hajózott a Boszporuszon. Az orosz külügyminisztérium kijelentette, hogy az Egyesült Államok képtelen elfogadni azt a tényt, hogy Ukrajnában nem a tervei szerint alakulnak az események. Az USA ma annyival keményített korábbi álláspontján, hogy több ukrán vezető bankszámláját is zárolták, és utazási korlátozásokat vezettek be néhány ukrán és orosz politikus és üzletember ellen, de Putyin elnök természetesen nincsen rajta a listán.

A rendkívüli EU-csúcson eközben megpróbálnak egyezséget kötni az állam- és kormányfők a krími eseményeket elítélő szöveg részleteiről. A Telegraph-hoz kiszivárgott tervezet szerint az EU egyértelműen Oroszországot teszi felelőssé a mostani helyzetért, és a tervek szerint a szövegben megemlítik majd azt is, hogy a kétoldalú kapcsolatok láthatják kárát a további orosz megszállásnak. A hírek szerint a kelet-európai országok, főleg a balti államok, Lengyelország és Magyarország akar egy oroszokat jobban elítélő szövegváltozatot elfogadtatni. Érdekesség, hogy míg korábban az EU követelte volna a félkatonai egységek feloszlatását, a legújabb hírek szerint ez mégsem kerül majd bele a szövegbe, hiszen ezzel az új kijevi kormány hatalmi bázisát és erőszakszervezetét jelentő szélsőjobbos csoportokat is fel kellene oszlatni. Az EU-csúcsról terveink szerint holnap részletes beszámolóval jelentkezünk majd.

Miért ilyen megosztott keleti szomszédunk?

Az elmúlt hónapok, illetve hetek eseményei Ukrajnában igen komoly problémákat hoztak a felszínre, olyannyira, hogy mára már az ország területi integritásának a megőrzése a legfontosabb feladat, amivel az ukrán államnak elsősorban foglalkoznia kell. Az ellentétek gyökere a Kelet- és Nyugat-Ukrajna közötti kulturális, történelmi, vallási és etnikai különbségekben rejtőzik, amire nagyon ügyesen rájátszanak az oroszok, de ami miatt alapvetően jelenleg az egész ország a nyugati világ és Oroszország közti hatalmi játék helyszínévé változott. Tudjon meg mindent Ukrajnáról itt!

Amerikai megoldás lesz a Mol-INA vitára?

Az Ukrajnában zajló események könnyen lehet, hogy hatással lesznek a MOL horvát partnerének sorsára is. Horvátországi sajtóhírek szerint ugyanis Washington máris elszánta magát arra, hogy meggátolja az oroszok további gazdasági térnyerését a Nyugat-Balkánon. Korábban több, a délszláv államból érkező beszámoló is szinte tényként közölte, hogy a magyar olajtársaságot új, orosz partner váltja majd az INA tulajdonosi székében. Most viszont az amerikai tőke érkezése is opció lehet, de elemzők azt sem zárták ki, hogy az Egyesült Államok a magyar olajtársasággal való békülésre ösztönzi majd Zágrábot.

Az utóbbi hetekben a horvát és a magyar sajtó is többször beszámolt már arról a lehetőségről, amely szerint a MOL egy orosz olajcégnek adná át horvátországi részvényeit. Sőt a délszláv államban olyan hírek is szárnyra kaptak, hogy Moszkva egy komoly stratégiai húzással egyúttal felfalná a szlovén Petrolt is, s így egy több mint 10 ezer munkavállalót foglalkoztató, ezer töltőállomást üzemeltető, ráadásul az egész térségre terjeszkedési potenciállal rendelkező mamutcéget hozna létre közvetlen szomszédságunkban. Az Ukrajnában foganatosított, s egyúttal számos nemzetközi normát felrúgó orosz lépések hatására most viszont úgy hírlik, hogy Moszkva nyugat-balkáni térnyeréséhez Washingtonnak is lesz egy-két szava.

Ez várható a szerbiai választásokon

Rasim Ljajić kormányfő-helyettes úgy nyilatkozott a Danas szerb napilapnak, hogy legkésőbb május 1-jéig meg fog alakulni az új szerb kormány, mivel Szerbiának minél hamarabb meg kell kezdenie a reformokat és folytatnia az uniós csatlakozás folyamatát. A Köztársasági Választási Bizottságnak a február 28-i határidő lejártáig húsz politikai párt, koalíció, tömörülés, illetve szervezet adta át jelentkezését. A bizottságnak március 5-ig kell véglegesítenie a szavazáson indulók névsorát.

Az indulók között van a Montenegrói Párt, Emir Elfić Nemzeti Közösségek Listája, a Riza Halimi nevével fémjelzett Demokratikus Cselekvés Párt, a Szlovák Demokrata Párt és a Ruszin Demokrata Párt polgárainak, népének és nemzetiségeinek koalíciója, az Orosz Párt, Saša Radulović egykori gazdasági miniszter „Elég volt” néven bejegyzett pártja, illetve a Borislav Pelević vezette Hazafias Front is.

Minden külföldi harcos hagyja el Szíriát

Szaúd-Arábia kormánya a Szíriában harcoló összes külföldi visszavonására szólított fel hétfőn. Az Arab-félsziget legnagyobb országa egyúttal azt is követelte, hogy állítsák a harcosokat nemzetközi bíróság elé, ha háborús bűnöket követtek el.

Az AP amerikai hírügynökség megjegyezte: a sivatagi királyság attól tart, hogy a Szíriában harcoló szaúdiak a fegyvereiket hazájuk hatalmi rendje ellen fordíthatják.