Ígéretek és célok: választási körkép Szerbiából

Rasim Ljajić kormányfő-helyettes úgy nyilatkozott a Danas szerb napilapnak, hogy legkésőbb május 1-jéig meg fog alakulni az új szerb kormány, mivel Szerbiának minél hamarabb meg kell kezdenie a reformokat  és folytatnia kell az uniós csatlakozás folyamatát. A Köztársasági Választási Bizottságnak a február 28-i határidő lejártáig húsz politikai párt, koalíció, tömörülés, illetve szervezet adta át jelentkezését. A bizottságnak március 5-ig kell véglegesítenie a szavazáson indulók névsorát.

Az indulók között van a Montenegrói Párt, Emir Elfić Nemzeti Közösségek Listája, a Riza Halimi nevével fémjelzett Demokratikus Cselekvés Párt, a Szlovák Demokrata Párt és a Ruszin Demokrata Párt polgárainak, népének és nemzetiségeinek koalíciója, az Orosz Párt, Saša Radulović egykori gazdasági miniszter “Elég volt” néven bejegyzett pártja, illetve a Borislav Pelević vezette Hazafias Front is.

A nép koalíciója „emberarcú” politikát ígér.

A szocialisták választási koalíciója a nép koalíciója – jelentette ki Ivica Dačić leköszönő miniszterelnök. A Szerbiai Szocialista Párt, az Egyesült Nyugdíjasok Pártja és az Egységes Szerbia együttesen garantálják az integráció és a felzárkózás folytatását, az „emberarcú” reformok továbbvitelét, valamint a munkások jogait védő törvények további kidolgozását. A szociális igazságosság a mi legfőbb célunk – fogalmazott Dačić. A Vajdasággal kapcsolatban úgy nyilatkozott a politikus, hogy pártja, az SZSZP nem szorgalmazta az autonómia megszüntetését. Azonban hangsúlyozta, hogy a tartományi önrendelkezésnek Szerbián belül kell megmaradnia a közös fejlődésért.

„Egy vagyok közületek. Egy vagyok a nép fiai közül”- jelentette ki a kormányfő, aki azt is kifejtette, hogy szeretné ha Szerbia az Európai Unió felé haladna és nem Afganisztán vagy Pakisztán irányába. Utalt ezzel a haladók által szorgalmazott közel keleti kapcsolatokra.

Reformok és külföldi befektetők

Aleksandar Vučić, a Szerb Haladó Párt elnöke kijelentette, ha megnyeri a pártja a választásokat minél gyorsabban fogják megalapítani a kormányt. Azt is bejelentette, hogy körülbelül 21 törvényt kell módosítani ahhoz, hogy a szerb gazdaság fellendülhessen, illetve hogy ezt a hétköznapi emberek is megérezhessék. Pártja egyik fő célja ezért a munkahelyteremtés. Az SZHP elnöke a kormányalakítás után a Szerbiába érkező befektetőket különösen kedvező adózási feltételekkel szeretné országába csalogatni.

Voždovac községben tartott kampánybeszédében a Szerb Haladó Párt elnökségi tagja, Marko Đurić úgy fogalmazott, hogy a párt célja a korrupció és a drogkereskedelem visszaszorítása. Így a haladókra leadott március 16-i szavazat nem más, mint a drogkartellek ellen leadott voks. „Az elmúlt két évtizedben szembesültünk a kábítószerek borzasztóan gyors terjedésével a szerbiai piacon, így ezzel a problémával ily módon is foglalkoznunk kell, figyelnünk kell a megelőzésre és meg kell akadályoznunk a kábítószerek további elterjedését.”

Mlađan Dinkić másképp látja

Az új kormánynak a beruházásokat és a foglalkoztatást kell majd ösztönöznie mindenáron, nem pedig megszorításokkal sanyargatni – mondta Mlađan Dinkić. A Szerbia Egyesült Régióinak elnöke úgy véli, ezt úgy kell elérni, hogy példának okáért az ország minden régiójában nyíljon a Fiatnak, a Gorenjenek vagy a Panasonicnak is egy-egy üzeme.

A nagy visszatérő

Boris Tadić úgy fogalmazott a szerb Tanjungnak, hogy a mostani választáson azok vesznek részt, akik már tettek valamit, és azok, akik azt mondják, tenni fognak. Az Új Demokrata Párt vezetője koalícióban indul többek között Dušan Petrović egykori mezőgazdasági miniszter pártjával, valamint a Vajdasági Szociáldemokrata Ligával és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségével. Az egykori államfő azt mondta: azért tértek vissza a politikai arénába, hogy befejezzék azt amit elkezdtek. Elmondásuk szerint azért küzdenek, hogy az egyértelmű, felismerhető politika nyerjen teret és hogy a nemzeti közösségek helyzetén javíthassanak Szerbiában.

A többségi nemzettel akarnak egyenrangúak lenni

A listavezető Emir Elfić mellett a szintén Novi Pazar-i Šerif Marukić, valamint az MRM-es Gazdik Erzsébet szenttamási nyugdíjas lehet a Nemzeti Közösségek Listájának köztársasági parlamenti képviselője. A tömörülés három mandátumra számít.

Saša Radulović: Elég volt

A volt gazdasági miniszter vezette Elég volt nevű csoportosulás valamivel több mint tízezer aláírást gyűjtött össze. Az elsődleges céljukként az Aleksandar Vučić vezette, s parazitának nevezett rendszer elleni harcot jelölték meg. A szakember szerint az ország vezetése módszeresen teszi tönkre a  szerb gazdaságot, ennek pedig véget kell vetni.

Csupán egy önálló magyar párt indul

Az előre hozott parlamenti választásokon egyetlen magyar párt indul önállóan, a Vajdasági Magyar Szövetség. Az öt kisebb vajdasági magyar párt közül három (Magyar Remény Mozgalom, Magyar Polgári Szövetség, Magyar Egység Párt) egy bosnyák-horvát kisebbségi listához csatlakozott, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége pedig Boris Tadić volt köztársasági elnök új pártjával, az Új Demokrata Párttal indul koalícióban. Míg a Vajdasági Magyar Demokrata Párt végül el sem indul a választásokon.

A lista

A Szerb Haladó Párt (SNS) köré tömörült koalíció lesz az első a szavazólapon, a második pedig az SPS-PUPS-JS koalíció. A Szerbiai Demokrata Párt (DSS) a hármas sorszámot kapta, a Liberális Demokrata Párt (LDP) a negyedik, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) az ötödik, a Szerb Radikális Párt (SRS) a hatodik, a Szerbiai Egyesült Régiók (URS) pedig a hetedik helyen lesz megtalálható. Nyolcasként szerepel majd a Demokrata Párttal a demokratikus Szerbiáért (Sa Demokratskom strankom za demokratsku Srbiju) lista, a kilencedik helyen a Boško Obradović vezette Dveri, a tizediken pedig a Sulejman Ugljanin-féle szandzsáki Demokratikus Akció Pártja (SDA). Boris Tadić Új Demokrata Pártja (NDS), a Zöldek (Zeleni), a Szociáldemokrata Liga (LSV), az Együtt Szerbiáért (Zajedno za Srbiju), a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK), az Együtt Vajdaságért (Zajedno za Vojvodinu) és a Roma Demokratikus Baloldal koalíciós listája a tizenegyedik, a Treća Srbija pedig a tizenkettedik.

A március 16-i választás a többpártrendszer szerbiai bevezetése óta a tizedik parlamenti választás lesz a délszláv államban, ahol egyúttal most tartják majd a hetedik rendkívüli voksolást. A körülbelül 6,7 millió szavazó a parlament 250 képviselői helyéről dönt. A szerb alkotmány értelmében a választási eredmények kihirdetését követően 30 napon belül meg kell tartani az első parlamenti ülést. Szerbiának gyors váltásra van szüksége, már csak az európai uniós csatlakozási folyamat miatt is.