Rejtélyes rakétaszállítmányt fogtak az izraeliek

Az Izraeli Védelmi Erők szóvivője ma bejelentette, hogy a Vörös-tengeren, nemzetközi vizeken egy Gázába tartó iráni fegyverszállítmányt foglaltak le katonái. Nem csak Ukrajnában zajlik tehát az élet, napi összefoglalónkból megtudhatja a részleteket is.

Állítólagos iráni rakétaszállítmányt kapcsoltak le az izraeliek

Egy Szíriában gyártott rakétákat iráni megbízásból Gázába szállító hajót állítottak meg ma az Izraeli Védelmi Erők katonái a Vörös-tengeren – közölték a zsidó állam hadseregének képviselői. A panamai zászló alatt hajózó teherszállítóra ellenállás nélkül jutottak fel az izraeli katonák, a lefoglalt szállítmányt pedig még a héten Eilatba szállítják, de mivel a hajót Szudán partjaihoz közel állították meg, ezért a manőver több napig fog tartani. Azt, hogy a szállítmány valójában Iránból származik az izraeli hírszerzés tudta meg, legalábbis a hivatalos közlések szerint.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, aki éppen Kaliforniában tartózkodik munkalátogatáson természetesen azonnal nekiesett Iránnak: miközben Irán a nagyhatalmakkal tárgyal, szép szavakkal kedveskedik nekik és mosolyoffenzívát folytat, addig titokban rakétákat küld a terroristáknak, hogy azokkal ártatlan civileket gyilkolhassanak meg – jelentette ki Netanjahu. „Ez az igazi Irán” – mondta a kormányfő, és hozzátette azt is, hogy a perzsa ország kifinomult csempészhálózatot üzemeltet az egész világon. „Irán nem juthat atomfegyverhez, mindent megteszünk azért, hogy megvédjük az izraeli polgárokat” – folytatta kirohanását Netanjahu. Eközben azt is bejelentették, hogy Izrael hivatalosan is panaszt tesz az ügy miatt az ENSZ Biztonsági Tanácsánál.

A Hamasz, ami a mostani közlemény szerint a szállítmány átvevője lett volna természetesen azonnal tagadta a vádakat, és „buta viccnek” nevezte az egész izraeli akciót. „Ez csak egy újabb izraeli hazugság annak érdekében, hogy továbbra is fenn lehessen tartani Gáza blokádját”, jelentette ki Taher al-Nono, Iszmail Hanije gázai miniszterelnök egyik tanácsadója.

Az akció mindenesetre kapóra jön Netanjahunak, aki hónapok óta azon dolgozik, hogy hiteltelenítse Iránt a nagyhatalmak előtt, és ne jöhessen létre megállapodás az iráni atomprogram tárgyalásos rendezéséről, valamint a perzsa ország külkapcsolatainak normalizálásáról. Bármi is legyen az igazság a mostani szállítmány ügyében, a látszat egyelőre az izraeli kormánynak kedvez, különösen annak fényében, hogy Irán még nem tett közzé hivatalos nyilatkozatot az incidens kapcsán.

Ukrajna minden mennyiségben: mi legyen az ország sorsa?

Nem mondhatjuk, hogy ukrán szomszédjaink háza tájékán egyhangúan telnének a napok. Amerika, Kanada, Európa, Oroszország – diplomáciai sokszög Ukrajna körül, nem is említve a nemzetközi szervezeteket. De vajon mi lesz a kimenetele az elhúzódó ukrán, mostanra pedig már ukrán-orosz válságnak? Hol a helye Ukrajnának, az EU-ban vagy az Eurázsiai Unióban?

A nyugatbarát ukrán ideiglenes kormány megalakulását követően, még meg sem kezdődhettek igazán a tárgyalások az államcsőd szélére sodródott Ukrajna megsegítésére, máris újabb válsággal néz szembe az ország. Múlt hét szerda óta fokozatosan vonta  megszállás alá az orosz haderő a Krím-félszigetet, amely 1954 óta tartozik Ukrajnához, bár hivatalosan önálló ukrán államról csak 1991 óta beszélhetünk.

Hogyan látják az ukrán helyzetet a magyar elemzők?

Hétfő délelőtt Póti László és Rácz András Egy válság anatómiája címmel tartott előadást a kijevi eseményekről a Magyar Külügyi Intézetben. A két kutató a válság szereplőiről, azok céljairól, és a nemrég kezdődött krími konfliktus esetleges lefolyásáról beszélt.  Emellett szó volt hazánk, az EU és a környező országok szerepéről is.

Az egyszerű hírfogyasztót a hétvége eseményei után könnyen elfoghatta a hidegháborús paranoia. Póti László és Rácz András előadása szerint azonban korántsem olyan vészes a helyzet, hogy az ukrán válságból kiindulva egy regionális, vagy akár a világháború kitörjön. Bár ahogy Rácz András fogalmazott ő is csak következtetni tud, mivel hiába van rengeteg forródrótja Moszkvának egyik sem az ő hetedik kerületi lakásában végződik, és az emberi kockázatot, azaz „pestiesen szólva emberi hülyeséget” sem hanyagolhatjuk el. 

A Külügyi Intézet munkatársai egy kronológia felállítása helyett, az események különböző aspektusait mutatták be. Póti László szerint jól láthatóak a fokozatok, amik az első rendőri attaktól az anti-terrorista intézkedésekig vezettek, és Viktor Janukovicsot egy legitim vezetőből tömeggyilkossá, majd egy menekülő elnökké tették. A hatalom erőszakos fellépése volt az, ami végig mozgósította a tüntetőket, derült ki abból az ukrán szociológiai kutatásból, amit Póti László ismertetett. Az is kiderült, hogy a kijevi események fő mozgatói középkorú vidéki férfiak voltak, akik semmilyen párthoz nem tartoznak. Póti szerint a kijevi harcok és tüntetések a társadalmi egyenlőtlenségek és az elit elleni lázadás volt, ami egyben egy nemzeti alapú szakítás volt a szovjet múlttal.

Törvényen kívül helyezték a Hamaszt Egyiptomban

Törvényen kívülivé nyilvánították a Hamászt Egyiptomban, valamint elrendelték az összes egyiptomi irodájuk bezárását. A Hamász szóvivője szerint ez ellentmond Egyiptom szerepének Palesztina Izraellel szembeni ellenállásában. Egyiptomban a volt elnök, Mohamed Morszi megbuktatása óta folyik szisztematikus elnyomás a Muszlim Testvérek és a Hamász ellen.

Kedden az egyik egyiptomi bíróság törvényen kívülinek minősítette a Gázai övezetet irányító iszlamista Hamász összes tevékenységét Egyiptomban, közölte egy neve elhallgatását kérő bíró a Reuters hírügynökséggel. A szervezetet ahhoz az egyiptomi Muszlim Testvérekhez kötik, amelyet a hatóságok terrorista szervezetnek nyilvánítottak, és amelyet a Muszlim Testvérek egyik vezetője, Mohamed Murszi volt elnök megbuktatása óta szisztematikusan elnyomnak.

Gondok lesznek Boszniában is

Miközben Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke egy belgrádi interjúban gyakorlatilag működésképtelennek, egyúttal életképtelennek nevezte Bosznia-Hercegovinát, addig Vesna Pusić, Horvátország külügyminisztere azért kilincselt a múlt héten, hogy Washington és Brüsszel európai alternatívát nyújtson a társadalmi feszültségek sokkhatása alá került délszláv államnak.

Az elmúlt hét eseményei újfent bebizonyították, hogy a Bosznia-Hercegovinában máig tartó tüntetéssorozatra a nyugat-balkáni térség vezető politikusai egymástól merőben eltérő válaszokkal reagálnának. Míg a boszniai Szerb Köztársaság elnöke működésképtelennek nevezte, s gyakorlatilag az általa egyébként nem először említett konföderációs gondolattal végleg megsemmisítené az egységes Bosznia-Hercegovina létének még a lehetőségét is, addig Vesna Pusić, Horvátország külügyminisztere azért lobbizott a nyugati világban, hogy rövid időn belül európai alternatívát találjon Szarajevó számára.