Az államcsődmentőket szídják

Gazdasági rehabilitációs programot sürget a programországoknak az a határozati javaslat, amit a trojka tevékenységéről szavazott meg múlt héten az Európai Parlament foglalkoztatási és szociális bizottsága. Az EKB igazgatótanácsának egyik tagja ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy „a tűzkárokért ne a tűzoltókat hibáztassák”.

Negatív mérleget von a nemzetközi hitelező trojka által képviselt fiskális kiigazítási programoknak a válságországokban kifejtett szociális és foglalkoztatási hatásairól az a határozattervezet, amit legutóbbi ülésén szavazott meg nagy többséggel az Európai Parlament illetékes szakbizottsága.

A saját kezdeményezésű jelentés megállapítja, hogy a gazdasági válság és a nemzetközi trojka által javasolt kiigazító intézkedések, különösen a fiatalok körében növekvő munkanélküliséget, kis- és középvállalkozások tömeges csődjét és még a középosztályt sem kímélő elszegényedést idéztek elő Görögországban, Cipruson, Portugáliában és Írországban. A képviselők ezért egy, a munkahelyek teremtését és a szociális helyzet stabilizálását célzó „rehabilitációs” programot szorgalmaznak ezeknek a tagállamoknak, hogy kiheverjék a súlyos traumát.

„A szóban forgó országokon szociális cunami söpört végig. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) konvenciói és az európai szociális charta egyes cikkei közül számosat figyelmen kívül hagytak. Teljesen félresöpörték Európa szociális dimenzióját. A trojka úgy tett, mint ha bankárok klubja lenne. Európának most meg kell mutatnia, hogy nem csak tagállamainak pénzügyi egészsége, hanem polgárainak mindennapi megélhetése is érdekli. Európa nem csak egy hitelező klub, hanem értékek közössége” – bírálta éles szavakkal a trojka tevékenységét Alejandro Cercas, spanyol szocialista, a jelentés szerzője.

Az Európai Központi Bank igazgatótanácsának legújabb tagja, a francia Benoit Coeuré ugyanakkor múlt heti parlamenti meghallgatásán arra szólította fel a képviselőket, hogy ne a tűzoltót hibáztassák a tűzkárokért. Coeuré szerint bár le kell vonni a megfelelő következtetéseket a trojka működéséből, de nélküle sokkal rosszabb lett volna a helyzet.

Az EP foglalkoztatási és szociális szakbizottságának most megszavazott jelentése rámutat, hogy különösen a fiatalok foglalkoztatási helyzetét befolyásolta hátrányosan a gazdasági és pénzügyi válság, ami miatt rengetegen elhagyták hazájukat. Görögországban 2012-ben a fiatalok több mint 50 százalékának, Portugáliában és Írországban több mint 30 százalékánal, Cipruson pedig 26 százalékának nem volt munkája.

A legnagyobb csapást a kis- és közepes méretű vállalkozások tömeges tönkremenetele mérte a foglalkoztatási helyzetre, ami a képviselők szerint a talpra állásnak is komoly akadályát képezheti. A szakbizottság tagjai úgy látják, hogy a trojka által ezekre az országokra rákényszerített programok a stratégiai ágazatokat sem kímélték.

A képviselők hangsúlyozzák, hogy az alapvető munkavállalói jogok is jelentősen sérültek a programok ideje alatt, aminek jeleként Görögországban például 22 százalékkal csökkentek a minimálbérek (más kérdés, hogy egyes elemzőnk szerint a görög munkabérek még így is magasak a görög gazdaság teljesítőképességéhez képest – a szerk.) A jelentés rámutat, hogy a szegénység új, eddig ismeretlen formái bukkantak fel a közép- és a dolgozó osztályok körében, akik gyakran nem képesek visszafizetni a felvett jelzáloghiteleket, és a magas energiaárak nyomorba döntöttek háztartásokat, energiaszegénységet okozva.

A határozati javaslat megállapítja, hogy a pénzügyi támogatásért (hitelekért) cserébe támasztott feltételek veszélybe sodorták az EU szociális céljait, egyebek mellett azzal, hogy kevés időt hagytak az intézkedések végrehajtására és nem mérték fel megfelelően ezeknek a különböző társadalmi rétegekre gyakorolt hatásait.

A Parlament tagjai nehezményezik, hogy a kiigazítási programok a kiadások csökkentését írták elő olyan kulcsfontosságú területeken, mint a nyugdíjak és az alapszolgáltatások, ahelyett, hogy a tagállamok kormányai nagyobb rugalmasságot kaptak volna annak eldöntésében, hogy mely területeken takarítsanak meg. Ugyancsak bírálatként fogalmazódik meg, hogy a programok paramétereinek meghatározásakor nem konzultáltak a munkaadókkal és a munkavállalók képviselőivel. Ennek tudják be azt is, hogy a portugál alkotmánybíróság utólag visszavonatott néhány megszorító jogszabályt.

A szakbizottság szorgalmazza, hogy mihelyt a válság legnehezebb szakaszán túllendültek ezek az országok, a tagállamok és az EU egy rehabilitációs tervet fogadjon el, ami többek között a kis- és középvállalkozások működési feltételeinek és finanszírozásának a javítására fókuszáljon.

A képviselők felszólítják a trojkát alkotó intézményeket, hogy minél előbb vizsgálják felül az érvényben lévő intézkedéseket, és az EU jelentős pénzügyi forrásokkal támogassa a szociális védőháló helyreállítását és a szegénység elleni küzdelmet a programországokban.

A saját kezdeményezésű, jogi kötőerővel tehát nem bíró határozatról márciusi ülésén szavazhat a Parlament plenárisa. Emlékezetes, hogy ezzel párhuzamosan egy másik jelentés is készül az EP-ben, amely gazdasági és intézményi szempontból vizsgálja a hitelező trojka tevékenységét.

Elvileg erről a jelentésről is márciusban lenne végszavazás. Sajtóhírek szerint ugyanakkor az Európai Néppárt és a baloldali pártok között nagy taktikai csata dúl a háttérben. A szocialisták ugyanis politikai fegyverként szeretnék bevetni a trojka tevékenységét pellengérre állító jelentést a választási kampányban, és időhúzással vádolják a jobbközép pártokat.

Erről a jelentésről tervek szerint február végén szavazhat az EP gazdasági és pénzügyi szakbizottsága.