Egyedül a svédek emlegetnek szankciókat Ukrajna ellen

Közös nyilatkozatban fejezték ki az EU külügyminiszterei a tagországok „mélységes aggodalmát” az ukrajnai helyzet miatt, és a legutóbbi törvények visszavonására szólították fel Kijevet. Szankciókról azonban csak egyes résztvevők magánvéleményeként esett szó, a hivatalos álláspont továbbra is nyitottnak mondja az EU-t a társulásra.

„Határozottan fogalmaz, de megőrzi a nyitottságot is” – kommentálta az EU-álláspontot a külügyminiszterek hétfői brüsszeli ülése után Németh Zsolt államtitkár, aki a tanácskozáson a magyar delegációt vezette. Az alig féloldalas szöveg első bekezdése aggasztónak minősíti a kijevi parlamentben múlt pénteken „kétséges körülmények között” elfogadott törvényt, amely a Huszonnyolcak szerint „jelentős mértékben korlátozza” az ukrán polgárok gyülekezési és sajtószabadságát, és súlyosan behatárolja a civil szervezetek tevékenységét.

Az utóbbi kapcsán Németh Zsolt brüsszeli magyar tudósítókkal találkozva különösen problematikusnak minősítette azt a kitételt, amelyik – orosz mintára – ezután Ukrajnában is „külföldi ügynököknek” minősíti a külföldi támogatást elfogadó civil szervezeteket. Németh szerint a kilátásba helyezett intézkedés magyar érdekeket is sérthet, amennyiben hátrányosan érintheti a kárpátaljai magyar szervezeteket.

Éppen ezért is a mostani uniós nyilatkozat – ami az elfogadott intézkedések visszavonására szólítja fel az ukrán hatóságokat, „annak érdekében, hogy a törvénykezés összhangban álljon Ukrajna európai és nemzetközi kötelezettségeivel” – a magyar diplomácia „legteljesebb támogatását” élvezi – hangsúlyozta a magyar külügyi államtitkár.

A továbbiakban a külügyminiszteri tanács állásfoglalása egyfelől „minden érintettet” azonnali párbeszédre és önmérsékletre szólít fel, másfelől leszögezi: az EU változatlanul „elkötelezett Ukrajna politikai társulása és gazdasági integrációja” mellett, és kész aláírni a tervbe vett társulási szerződést.

Németh Zsolt utóbb a BruxInfo kérdésére azzal indokolta e kitétel megőrzését, hogy a tagállami többség szerint elviekben még mindig nem lehet kizárni azt, hogy az EU-ukrán viszony fokozatosan visszaterelődhet a korábbi mederbe, miközben a jelen helyzetben mindenképpen célszerűnek látszik kerülni mindent, ami „eszkalálhatná” helyzetet, úgy a kapcsolatok alakulásában, mint az ukrán belpolitikában.

E „többségi véleményhez” képest vállalta fel Carl Bildt, svéd külügyminiszter, hogy szóbeli és „twitteres” megnyilatkozásaiban utaljon arra, hogy „korrupt szereplők manőverei ellen” az EU-nak fel kell mérnie „hatékony eszközök” igénybevételének a lehetőségét is. Erről, a sokak szerint egyes ukrán „oligarchákra” utaló megjegyzésről nyilatkozta utóbb egy – az EUObservernek névtelenül beszélő – jól értesült EU-forrás, hogy a miniszterek munkaebédjén (most először) egyes delegációk felvetették a szankciók megvizsgálásának a lehetőségét is.

A dolog egyébként nem előzmény nélküli: Berlinben már múlt héten elhangzottak kormányzati forrásokból olyan jelzések, hogy ha a helyzet nem javul, akkor megfontolandó lehet bizonyos folyamatok – például a vízummentességet célzó tárgyalások – befagyasztása is. Sajtójelentések egyúttal emlékeztetnek arra, hogy értesülések szerint az Egyesült Államokban is létezik már olyan szankciótervezet, amely húsz ukrán személyiséget – köztük a belügyminisztert – érinthetné.

Frank-Walter Steinmeier, német külügyminiszter láthatóan egy kicsit mindehhez képest is fogalmazott úgy hétfőn Brüsszelben, hogy „fel kell vérteznünk magunkat az ellen az illúzió ellen, hogy ez (a nyilatkozat) rövid távon változtatni fog a helyzeten”. Steinmeier hozzátette ugyanakkor azt is, hogy az uniós álláspont aligha fog érdemben módosulni a 2015-ös ukrajnai elnökválasztásokig. „Ukrajna egyelőre döntött. Meg kell várnunk, vajon az elnökválasztás hoz-e majd változást” – idézte ennek kapcsán a német diplomácia fejét a brüsszeli EUObserver.