Januárban szavazhatnak az egyiptomiak az új alkotmányról

Adli Manszúr, Egyiptom ideiglenes elnöke múlt szombaton jelentette be, hogy az ország új alkotmányának elfogadásáról szóló népszavazást jövő év január 14-15-én fogják megtartani. Az új alaptörvény elfogadása fontos mérföldkő lehet a hadsereg által támogatott kormány tervében, hogy visszaállítsák a demokráciát az észak-afrikai országban.

Az ideiglenes államfő szerint „ez a dokumentum minden egyiptomit büszkeséggel tölthet el. Ez egy megfelelő kiindulópont az állam demokratikus és modern intézményrendszerének kiépítéséhez”. Az alkotmánytervezetet egy 50 főből álló testület készítette és a hónap elején adták át az ideiglenes elnöknek. A bizottságot, amelyet Amr Musza korábbi Arab Liga főtitkár elnököl, Manszúr nevezte ki. A tagok többsége liberális vagy baloldali, mindössze két iszlamista tagja van, akik azonban támogatták a korábbi elnök, Mohamed Murszi megbuktatását.

Az új alkotmány még nagyobb autonómiát adna a már így is jelentős kiváltságokkal rendelkező  hadseregnek. Többek között például az elnök helyett innentől kezdve a fegyveres erők neveznék ki a védelmi minisztert, ráadásul két elnöki ciklusra. Fontos változás lehet a korábbi iszlamista szellemiségű alkotmánnyal szemben, hogy a tervezet nagyobb hangsúlyt fektet az egyéni szabadságjogokra, illetve a nők jogaira. Ezzel szemben korlátoznák a vallási alapú pártok lehetőségeit, valamint az eredeti menetrendet megcserélve lehetővé tennék, hogy az elnökválasztást a parlamenti előtt tartsák meg.

Egyiptom 85 milliós lakosságából nagyjából 50 millióan szavazhatnak majd az alkotmány elfogadásáról. Több párt is bejelentette, hogy támogatják az új alaptörvény elfogadását, a Reuters hírügynökség által megkérdezett kairói lakosok többsége szintén pozitívan nyilatkozott.

Az ország előző alkotmányát még Murszi alatt fogadták el 2012-ben, majd felfüggesztették miután az exállamfőt ezév július 3-án a hadsereg eltávolította a hatalomból. Még nem tudni, hogy a Muszlim Testvériség, amelyhez Murszi is tartozik hogyan fog reagálni, de igen valószínűnek tűnik, hogy vagy a referendum bojkottjára fogják felszólítani híveiket, vagy arra, hogy szavazzanak nemmel januárban.

Kiss-Gálfalvi Tamás

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »