Fosztogatások és erőszak Argentínában

Argentína legtöbb tartományában helyreállt a rend a hét végére a zavargások és erőszak után. A rendőrök magasabb béreket követeltek, és nem látták el köztéri feladataikat, így fosztogatáshullám indult el. A zavargásoknak 13 halálos áldozata van. Cristina Kirchner elnök szerint a rablások megszervezettek voltak, melyek mögött kormányellenes csoportok állnak. Ebben a feszült légkörben ünnepelték meg a demokrácia visszatértének harmincadik évfordulóját kedden.

Szinte az egész országban az erőszak lett úrrá

A múlt kedden Córdoba tartomány azonos nevű városában kezdtek sztrájkba a rendőrök, és követeltek magasabb béreket a helyi vezetéstől. Nem álltak szolgálatba, így az utcákat a fosztogatók lepték el. Áruházakat fosztottak ki, az alapvető élelmiszerektől kezdve az elektronikai eszközökig mindent vittek, amit találtak. Az üzletek tulajdonosai és alkalmazottai közül többen fegyverrel védekeztek. Azok a rendőrök, akik nem vettek részt a sztrájkban, próbálták megfékezni az erőszakot. A helyi kormányzó a központi kormány segítségét kérte. Szerdán délelőtt jelezte a kormány, hogy csendőröket fognak a városba küldeni. Két nappal a rablások után 2000 csendőr érkezett, de addigra megoldódott a helyzet: a rendőrök és a helyi vezetés megállapodtak a béremelésről – írta a La Nación.

A córdobai eseményeket követően az ország több tartományában kezdtek hasonló sztrájkba a rendőrök. A védelem és felügyelet nélkül maradt utcákon az erőszak lett úrrá. A La Nación napilap információi szerint 13 halálos áldozata van a rablásoknak, és közel kétezer áruházat fosztottak ki. Az ország 24 tartománya közül húszat érintettek a zavargások. Péntekre mindenhol befejezték a sztrájkot a rendőrök. Tucumánban a lakosság kezdett tüntetésbe a helyi kormány ellen szerdán, Santa Fe tartományban pedig a tanárok követelnek fizetésemelést.

A kormány kabinetfőnöke, Jorge Capitanich szerdai sajtótájékoztatóján közölte, hogy a helyzet rendeződött, a konfliktusokat megoldották. A kormány álláspontja szerint előre kitervelték az eseménysorozatot, mellyel bizonytalan légkört akartak teremteni. A rendőrök bérköveteléseit zsarolásnak titulálta. Szerinte a sztrájk és a rablások célja a demokrácia elleni támadás volt, és hogy az argentinok ne ünnepeljék meg annak harmincéves fennállását. Kiemelte, hogy a történteket bírósági eljárás útján kell kivizsgálni, meg kell keresni a felelősöket.

Bírálatok kereszttüzében a kormány

A történtek kapcsán sok kritika érte a kormányt, miszerint nem reagáltak időben, későn küldtek segítséget az érintett zónákba. Córdoba kormányzója, az ellenzéki peronista José Manuel De la Sota például azt kifogásolta, hogy ugyan kért segítséget, viszont a csendőrök már akkorra érkeztek meg, mire a helyzet rendeződött. Jorge Capitanich a bírálatra azzal reagált, hogy a csendőrség kivezénylése időigényes. Azt is elmondta, hogy a közbiztonság és a védelem megteremtése tartományi hatáskörbe tartozik, a központi kormány segítséget nyújthat, és a megelőzést tudják elvégezni.

Amíg sok tartományban az erőszak és a káosz uralkodott, a fővárosban kedden a demokratikus berendezkedés visszaállításának harmincadik évfordulója alkalmából szervezett ünnepséget a kormány. Az ellenzék részéről emiatt is bírálatok hangzottak el, sokak szerint el kellett volna halasztani a rendezvényt. Az évforduló alkalmából tartott beszédében Cristina Kirchner kijelentette, hogy szerinte a fosztogatások megszervezettek, „sebészi pontossággal végrehajtottak” voltak. Az időpont miatt sem tartja véletlennek az eseményeket: 2001-ben és tavaly is hasonló fosztogatási hullám volt Argentínában ebben az időszakban.

Kihívások

Az elmúlt hét eseményei megmutatták a mai argentin társadalom legégetőbb problémáit, melyeket a jelenlegi kormány eddig nem tudott megoldani, vagy nem vett róla tudomást. A rendőri jelenlét hiányában az utcákon eluralkodott a káosz. A vezetés késve reagált. A politikusokat érintő korrupciós botrányok miatt sok fosztogató gondolta igazolhatónak azt, amit tesz.

A rendőrök elérték, hogy fizetésemelést kapjanak, de ezek után felmerül, hogy más közalkalmazottak is sztrájkba kezdhetnek. Córdoba és Santa Fe tartományokban már tüntettek a közalkalmazottak. A béremelések ráadásul olyan többletköltségeket jelentenek majd az eladósodott tartományok számára, amelyet nem biztos, hogy elő tudnak teremteni.