Enyhül a kormányzati szigor Ukrajnában

Szabadon engedhetik az eddig őrizetbe vett tüntetőket Ukrajnában – jelentette be Viktor Janukovics államfő a kormány legújabb húzását, amivel pacifikálni akarják a hetek óta utcán lévő tömeget. Eközben az ország legnagyobb oligarchái is kihátrálni látszanak az elnök mögül, a legfontosabb ellenzéki vezetőket pedig Brüsszelbe hívták egyeztetésre. Emellett írunk arról, hogyan úszhatják meg mostantól a korrupt román politikusok a számonkérést, beszámolunk a katalán függetlenséről szóló népszavazás legújabb fordulatairól, és bemutatjuk azt is, hogyan lehet privatizátor Magyarországból.

Megnyugodni látszanak a kedélyek Ukrajnában

Péntek kora reggel is mintegy négyezer tüntető folytatta Kijevben a Függetlenség terén a tiltakozást, követelve a kormány lemondását, és közben arról számolt be a helyi média, hogy folynak az előkészületek a hét végére meghirdetett ellentüntetésre.Az éjszaka folyamán incidensek nem történtek. A tiltakozók ügyelnek arra, hogy a térre érkezők közé ne keveredjenek „provokátorok”. 

Az Egyesült Államokban működő Közép és Kelet-európai Koalíció (CEEC), amely állítása szerint 20 millió amerikait képvisel, nyílt levélben sürgette Barack Obama amerikai elnököt, hogy az ukrajnai erőszak miatt tiltakozzon az orosz és az ukrán államfőnél.A csütörtökön az MTI-hez is eljuttatott, Obamának címzett levelet Maximilian Teleki, az Amerikai Magyar Koalíció, Frank Spula, az Amerikai Lengyel Kongresszus, Saulius Kuprys, az Amerikai Litván Tanács és Mamuka Tsereteli, az Egyesült Államok Grúz Egyesületének elnöke írta alá. A levél szerzői nyugtalanságuknak és aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy a kijevi Függetlenség terén – a Majdanon – és Ukrajnában általában erőszakot alkalmaztak a békés tüntetők ellen. Rámutattak, hogy a tüntetők, akik túlnyomórészt fiatal diákok, a szólás és a gyülekezés szabadságának alapvető jogát gyakorolva Ukrajnának az euroatlanti struktúrába történő integrálását sürgetik. 

Indul a szlovén privatizáció – magyar részvétellel?

Szlovénia idén novemberben 1,5 milliárd euró értékben 3 éves kötvényt bocsátott ki azért, hogy ne kelljen nemzetközi mentőcsomagért folyamodnia. Az euróövezeti országban a döntő részben állami tulajdonban lévő bankoknál a 90 napon túl nem törlesztő hitelek nagysága óriási méreteket öltött. Az eddigi „bezzeg ország” nagy bajban van, melyet jól mutat az a tény is, hogy most már a hetedik egymást követő negyedévben sem tudott növekedni a gazdaság. A kormány mindent elkövet, hogy az EU segítsége nélkül normalizálja a helyzetet.

A szlovén parlament annak érdekében, hogy növelje a bankszektor stabilitását megszavazta a mintegy 4,7 milliárd eurós segítséget. Ehhez az állami kiadásokat szabályozó törvény módosítására volt szükség.Az említett törvény megteremti a jogi keretet az állami segítségnyújtáshoz. Ez az összeg azonban biztosan nem lesz elég. Az úgynevezett „rossz hitel” idén eddig körülbelül egymilliárd euróval nőtt, mostanra megközelíti a 8 milliárd eurót (kb. 2400 milliárd forint).

Büntetlenül megúszhatják a korrupt politikusok

Románia és a korrupció az évek során szinte egymás szinonimáivá váltak. A korrupció mind a központi, mind pedig a helyi szinteken gyakorlatilag a politikai rendszer szervezőelveként működik, mindazonáltal a kétezres évek közepe óta, főként az Európai Unió nyomására, történt némi javulás. A büntetőtörvénykönyv (btk.) keddi módosítása azonban lehetetlenné teszi, hogy a közélet megtisztulása ezután is folytatódjon, egy a jövő keddi napirenden szereplő jogszabálytervezet pedig az eddig elítélt politikusokat is tisztára mosná.

A román képviselőház jogi bizottságának tagjai december 9-én este bármilyen előzetes egyeztetés és vita nélkül a másnapi plénum napirendjére tűzték a btk. két olyan módosítását, amely gyakorlatilag lehetetlenné teszi a választott politikusok korrupciós ügyekben történő felelősségre vonását.

Három szörnytől szenved az EU

Napjaink euroszkeptikus közhangulatában, amikor már maguk az uniós bürokraták és szakértők tartanak válságkonferenciát az Európai Unió problémáiról, okkal merül fel a kérdés: mi a baj azzal a politikai képződménnyel, ami 50 évvel ezelőtt a kontinens legnagyobb sikertörténeteként vonult be a köztudatba?

Az EU-nak feltehetően még soha nem volt akkora szüksége önmaga létjogosultságának igazolására, mint napjainkban. A kontinens-szerte növekvő euroszkepticizmus azt jelzi, hogy az integráció egyre kevésé vonzó az európai lakosság számára, ez pedig csak részben magyarázható a gazdasági válság elhúzódásával és az ebből fakadó társadalmi kiábrándultsággal. Az Unió valójában három szörnnyel viaskodik évek óta: diszfunkcionális döntéshozatali rendszerével, a közte és az állampolgárai közt húzódó politikai szakadékkal, illetve az eurózóna válságával.

Ha Madridon múlik, nem lesz népszavazás

A katalán politikusok kompromisszumra jutottak az autonóm tartomány jövőjéről tartandó népszavazás ügyében. Madrid azonnal kategorikusan elutasította,hogy engedélyezze a referendum megtartását.

Mint ahogy arról korábban beszámoltunk, az elmúlt napokban kemény tárgyalásokat kellett folytatnia Artur Mas katalán kormányfőnek koalíciós partnereivel és a Katalónia jövőjéről tartandó népszavazást támogató egyéb politikai erőkkel a referendumon felteendő kérdésről. Ezek a tárgyalások december 12-én eredménnyel zárultak.