Az uruguayi-magyar kapcsolatok lehetőségei

Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár háromnapos dél-amerikai látogatása során gazdasági és oktatási megállapodást írt alá Uruguayban – áll a kormany.hu közleményében. Cikkünkben azt mutatjuk be, hogy a kb. 3,5 millió lakosú dél-amerikai ország – amely néhány évtizeddel ezelőtt jelentős exportpiacunk volt – milyen lehetőségeket kínálhat Magyarország számára a jövőben.

A kevesebb mint három és fél millió lakosú Uruguay – guaraníul „a festett madarak folyója” – Dél-Amerika keleti partjain található. Területét tekintve Suriname után ez a második legkisebb ország a kontinensen (ami még így is Magyarország kétszerese). A lakosság mintegy 88 százaléka európai bevándorlók leszármazottja.

Mérete ellenére Uruguay gazdasága rendkívül fejlett, az egy főre jutó GDP-je régiós szinten igen magas. Politikai és gazdasági stabilitása kiemelkedő a térségben. A Transparency International kimutatta: Uruguay a második legkevésbé korrupt ország egész Dél-Amerikában, csupán kicsivel marad le Chile mögött. Életminőség szempontjából pedig a szubkontinens első helyén találjuk. A Reader’s Digest szerintis benne van a bolygó tíz „legélhetőbb és legzöldebb” államában. Az ország világelső volt abban az akcióban, amely során minden iskolás ingyen laptopot és vezeték nélküli internet-hozzáférést kapott.

Uruguayban, ahogy a latin-amerikai országok zömében, erős elnöki rendszer működik. A legutóbbi elnökválasztáson a Széles Front jelöltje, José „Pepe” Mujica nyert. Sokak szerint Mujica népszerűsége az egyszerű stílusában rejlik. Rosario Queirolo uruguayi politológus  személyiségével kapcsolatban korábban úgy fogalmazott: „ő egy antipolitikus, olyan aki nagyon is beszéli a nép nyelvét”.

Gazdaságáról röviden

Uruguayt hosszú évtizedeken át „Dél-Amerika Svájcaként” emlegették (fejlett pénzügyi rendszerének köszönhetően ugyanis banki szolgáltatásait a szomszédos államok is gyakran igénybe veszik), s bár regionális viszonylatban az életszínvonal még mindig az egyik legjobb és a gazdasági berendezkedés is szilárd, ma már egyre kevésbé használják rá ezt a jelzőt. A 2001-ben indult argentin pénzügyi válság Uruguayt is megrázta, azonban a főként mezőgazdasági termékek exportjára szakosodott ország gazdasága a világpiaci árak növekedésének és az államadósság sikeres átütemezésének köszönhetően rövid időn belül újra növekedni kezdett.

A Déli Közös Piac (Mercosur) központjaként működő főváros, Montevideo körzetében megvalósuló nagyszabású kikötői és vasúti fejlesztések révén Uruguay a MERCOSUR térség logisztikai–elosztó központja szeretne lenni, ezzel is segítve az ország további fejlődését. Ezen a téren gazdasági nyitottsága, valamint a Mercosur-on és más kereskedelmi szerződéseken keresztül elérhető, egyre növekvő piacai csak erősítik lehetőségeit. A térség harmadik legbiztonságosabb országában több szabadkereskedelmi övezetet hoztak létre a kereskedelmi, ipari és szolgáltatási szektorban működő cégek számára.

Uruguay külkereskedelme az utóbbi években dinamikusan nőtt, még a válság ellenére is. Hagyományosan legfontosabb külkereskedelmi partnerei, azaz Brazília és Argentína mellett már Kína is egyre jelentősebb szerepet tölt be mind az export, mind az import tekintetében.

Kapcsolatok Magyarországgal

A korábbi évtizedekben Uruguay fontos gépipari felvevő piacunk volt főként vasúti, energetikai berendezések, orvosi műszerek terén. Az állami vállalatok üzletkötései azonban a rendszerváltással megszűntek, s azóta rendkívül alacsony a kétoldalú kereskedelem volumene. Továbbra is elsősorban gépeket, illetve élelmiszeripari termékeket, vegyi anyagokat és gyógyszeripari termékeket exportáltunk a dél-amerikai országba. Cserébe fagyasztott halat, citromot, nyomdaipari termékeket, gyapjút, tűzoltó készülékeket, elektronikus integrált áramkört és orvosi műszert importáltunk kis mennyiségben. 2012-ben a kétoldalú kereskedelmi forgalom meghaladta a 36 millió dollárt.

Szijjártó Péter uruguayi látogatása alatt épp a magyar gépipari export újraindítása érdekében  írta alá a két ország közötti gazdasági együttműködési megállapodást. A kereskedelmi forgalom további növeléséről, valamint az Uruguayban zajló nagyszabású infrastrukturális fejlesztésekben történő magyar mérnöki, vízügyi és építőipari technológiai részvételről is tárgyalt a gazdasági minisztériumban.

Magyarok Uruguayban

A KIM adatai szerint Uruguayban a magyar származásúak száma háromezer fő körül van, míg más források körülbelül kétezer főre teszik számukat. napjainkban az uruguayi magyarok között 100-150 idős ember lehet, aki még itthon született. Az első magyarok valószínűleg a XIX. század első felében vándoroltak ki a mai Uruguay területére, köztük volt Debály Ferenc József zeneszerző is, aki később (1848-ban) megzenésítette az uruguayi himnuszt (feltételezések szerint a paraguayi himnusz zenéjét is ő szerezte, bár a mai verzió nem az ő nevét jegyzi).

A fennmaradt emlékek szerint azonban Debály nem önszántából telepedett le Uruguayban, ahol 1870-ig polgárháború dúlt: olasz származású feleségével Brazíliába igyekeztek, azonban a sárgaláz-járvány miatt nem engedték kikötni hajójukat, így Montevideo felé vették az irányt, ahol Debály hamar munkát is talált. Később Magyar László, híres Afrika-kutató is egy szerencsétlen véletlen folytán kötött ki Uruguayban: argentin hadnagyként szolgált, amikor az uruguayiak foglyul ejtették. Végh Sándor 1848-as honvéd már önszántából választotta a kis dél-amerikai országot, később unokája, Carlos R. Végh Garzón ipari és kereskedelmi miniszter, míg dédunokája, Alejandro VéghVillegas gazdasági és pénzügyminiszter lett.

Az első világháborút követően nőtt meg a Latin-Amerikába tartó kivándorlók száma, bár az első számú célpont Brazília volt, sokan vették az irányt Mexikó, Argentína, Chile és Uruguay felé is. Anderle Ádám 2008-as – már hivatkozott – cikkében azt írja, hogy „a magyarok összlétszáma a második világháború előtt megközelíthette a 150-180 000 főt. Többségük, elsősorban vidéken, a magyarnál is rosszabb viszonyok közé került az ültetvényes haciendák szorításában.” A magyarok egyes falvaknak magyar nevet is adtak, ilyen volt például Uruguayban Új-Jászberény.

Az uruguayi magyarok identitásának és a magyarországi hagyományok őrzésének feladatát a Magyar Otthon vállalta magára még az 1930-as években. A Kultika nevű kulturális portál szerint az Otthon kulturális rendezvényei között szerepel a magyar nyelvoktatás, színház, népdal-és néptáncoktatás, valamint olyan sportrendezvények megtartása is, mint az olimpiai torna, az európai bowling és az asztalitenisz. A magyar gasztronómia hagyományos ízeit sem hagyják feledésbe merülni:  a tagok egy csoportja évről évre Magyarországról hozott, generációkon át terjesztett receptek alapján készíti a kolbászt, a véres-illetve májas hurkát, a disznósajtot.

Kiemelt figyelmet érdemel az Otthon néptánccsoportjaink tevékenysége, amelyek az intézmény alapításától fogva működnek és a magyarországiakéhoz hasonlóan fejlődtek. A Tündérkert Néptáncegyüttes fiataljai hetente háromszor gyűlnek össze, hogy próbáljanak, és újabbnál újabb, magyar (kárpátaljai, erdélyi, vajdasági, felvidéki, délvidéki) táncokat tanuljanak. 2010 januárjában Uruguayban rendezték meg a X. Dél-Amerikai Magyar Néptánc Találkozót, ahol más latin-amerikai országok magyar együttesei léptek fel. 2013 augusztusában pedig közel három hetet tartózkodott Magyarországon a Tündérkert Néptáncegyüttes.

Az Uruguayi Magyar Otthon közel félórás, többnyire spanyol nyelvű rádiós adásait egyébként az interneten lehet nyomon követni, ezen a weboldalon: http://www.podomatic.com/profile/hhu.