Olajért megy az USA a sarkvidékre

Az elmúlt években drámai módon csökkent a Föld állandó jégtakarójának területe. A jégpáncél zsugorodásának következtében a térségben található olaj bányászata várhatóan kevesebb akadályba fog ütközni, versengést kiváltva ezáltal az oroszok, az amerikaiak és a kínaiak között. Az USA tovább függetlenedhet a közel-keleti olajtól, amennyiben sikeresen veti meg lábát az északi vizeken – írja a Washington Post.

A sarkvidéki jég olvadása miatt hatalmas területek szabadulnak fel és válhatnak alkalmassá a kutatásra és bányászati tevékenységre. A nagyrészt még érintetlen területeken való terjeszkedés várhatóan növeli az államok közötti feszültségeket, de mindenekelőtt a konfliktusok elkerülésére kell törekedni, az Egyesült Államok pedig a térségben betöltendő vezető szerep megszerzésére törekszik a védelmi miniszter, Chuk Hagel szerint. Hagel egy szöuli biztonsági fórumon beszélt az USA sarkvidékre vonatkozó ambícióiról.

A Pentagon sarkvidéki stratégiájáról beszélve Hagel elmondta, hogy az Alaszka körüli területek feletti teljes ellenőrzés kiemelt fontossággal bír az Egyesült Államok számára. A Föld még feltáratlan olajkészleteinek mintegy 13 százalékával rendelkező északi-sarki terület jövőbeni konfliktusok színhelye lehet: az amerikaiak mellett többek között az oroszok és a kínaiak is ismerik az egyelőre nagyrészt jégpáncél alatt fekvő kincs értékét.

Az amerikai hadsereg növeli a térségbeli kapacitását, ami azonban hatalmas költségekkel jár: a tervek között szerepel ugyanis a teljesebb műholdas lefedettség, a flotta növelése és mélytengeri kikötők létesítése. Az év végére várható egy részletes tervezet a haditengerészet részéről.

A felmelegedés hatására az elmúlt években jelentős mértékben zsugorodott a jégtakaró, ennek köszönhetően azonban a Bering- szoros korábban soha nem látott forgalmat „bonyolított”: a 2005 és 2012 közötti időszakban a korábbi évekhez képest 50 százalékkal nőtt az amerikai és ázsiai kontinenst egymástól elválasztó szoroson keresztül közlekedő hajók száma. Ebben a tekintetben további 10-20 százalékos növekedés várható.

Az Északi-sark vidéke nem csupán a globális felmelegedés, hanem egyéb káros tevékenység hatása alá is kerülhet a közeljövőben, ennek ellenére Hagel szerint az Egyesült Államok képes lesz bármilyen természeti vagy ember által okozott környezeti katasztrófa megfékezésére.

A szakértők becslései szerint a következő évtizedben már jégmentes hónapok lehetnek nyaranta a sarkvidéken, ami azt jelenti, hogy a terület kevesebb mint 10 százalékát borítja jég. Valószínű továbbá, hogy 2030 nyarára teljes egészében hajózható, jégmentes lesz a térség. A haditengerészet klímaváltozással foglalkozó munkacsoportjának igazgatója, Jonathan White szerint ahhoz, hogy az USA vezető szerepet tudjon betölteni a sarki vizeken, jelentősen fejlesztenie kell a flottáját.

Az elmúlt években mind Oroszország, mind pedig Kína világossá tette, hogy az Északi-sark vizei kiemelt fontossággal bírnak, kiváltképp az ott található olaj- és gázlelőhelyek miatt. 2007-ben az Észak-sark közelében tűztek le zászlót az óceán mélyén az oroszok, Putyin pedig kijelentette, hogy a sarkvidéki jelenlét meghatározó jelentőségű Oroszország számára. Kína, ha földrajzilag nem is kapcsolódik az északi területekhez, tavaly vízre bocsátotta első jégtörő hajóját. Úgy tűnik az USA egyszerre több alternatívát is talált a közel-keleti olajimport helyettesítésére, de még kell még vívnia „harcát” az északi dominanciáért.