A világ polgármestere átalakítaná Albániát

Az Albán Szocialista Párt vezetője Edi Rama kormánya a júniusi választásokat követően bejelentette, hogy gyökeres változásokra és új gazdasági modellre van szükség Albánia fejlődéséhez.

Az albán kormányt ez év júniusáig Sali Berisha, a jobboldali Demokrata Párt vezetője irányította, aki nyolc évig vezette miniszterelnökként az országot. Ellenfele az az Edi Rama volt, aki 11 éven át töltötte be Tirana főpolgármesteri posztját, és reformjainak köszönhetően 2004-ben Londonban megkapta a világ polgármestere díjat. A két politikus rivalizálása nem újkeletű. Rama a Szocialista Párt vezetőjeként 2009-ben elvesztette a választásokat Berishával szemben. A szocialista pártvezető azonban vitatta az akkori eredményeket és ezt több hónapig tartó utcai tüntetések követték, kaotikus helyzetet teremtve az országban.

Tirana ex-polgármestere megválasztása után teljesen új gazdasági és társadalmi modell bevezetését tartja szükségesnek. A Balkan inside szerint Rama a korrupció megszüntetését és a gazdaság liberalizációját tartja a legsürgetőbb kérdéseknek. Előbbi azért is nagyon fontos, mert Albániától 2009 óta kétszer is megtagadták az EU-tagjelölti státuszt, azzal az indokkal, hogy a korrupció visszaszorításának ügyében nem tett hatékony lépéseket. Illetve ahhoz, hogy felvegyék, további lépéseket kell tennie a demokratikus intézményrendszer kiépítésére.

A gazdasági stabilizáció azért nagyon égető kérdés, mert az ország helyzete közép-európai szinthez képest is nagyon rossz. Felmérések szerint minden hetedik albán kevesebb, mint két dollárból (kb 436 forint) él naponta. A minimálbér 21 ezer lek, azaz mintegy 44 ezer forint havonta. Az államadósság meghaladja a GDP 60 százalékát.A gazdaság rendbe tételére az új kormány első intézkedéseinek egyikeként, a korábbi 3,1 százalékról. 1,7-1,9 százalékra mérsékelte az idei gazdasági növekedésre vonatkozó hivatalos várakozást.

A Rama kormányfő céljaként nevezte meg a szegénység és a munkanélküliség elleni küzdelmet, továbbá az ország európai integrációjának felgyorsítását. Ezek mellett a progresszív adózást, és a kisvállalkozások terheinek csökkentését is célul tűzte ki. Rama 300 ezer új munkahely megteremtésére tett számos ígéretet, melyet ellenfelei nevetséges nagyzolásként aposztrofáltak, hiszen ha ezt az ígéretét be is váltaná, nem lenne elegendő ember, akivel feltöltsék ezeket az állásokat. A Rama-kormány legerősebb fegyvere a polgárokkal való kommunikáció, ami miatt az ellenzék sokszor támadja őket. Szerintük Rama ígéretei mögött csak PR-fogások vannak.

Az új albán vezetés több reformot helyezett kilátásba. Egyike ezeknek az, hogy regionális szinteket megerősítenék, a vidékfejlesztést megkezdjék. A legnagyobb vitát jelenleg a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény okozza az ellenzék és a kormány között. Ennek a célja az lenne, hogy létrehozzon egy egységes jogi keretet a közigazgatásban, mely növelné az átláthatóságot és hatékonyabbá tegye a munkát. Ez az átfogó reform a törvényhozás működésének felülvizsgálatát, és az igazságszolgáltatás rendszerének átalakítását is érinti. A kormány az ellenzéket közös megbeszélésekre hívta, ám azok bojkottálták a megegyezést. A másik szintén ellenállásba ütközött kijelentése Ramanak az egészségügyhöz kapcsolható: a kormányfő a Balkan inside újságban úgy nyilatkozott, hogy mindenkit megilletne az ingyenes egészségügyi szolgáltatás, melyre a jövőben törekedni fognak. A nyugdíj-korhatár felemeléséről Edi Rama elmondta, hogy sajnos ez nem zárható ki, de erről még nem tudnak érdemben nyilatkozni.

A külpolitikát tekintve az új kormány kedvező helyzetben van, maga Edi Rama elismert politikusnak számít külföldön. Az új kormány szeretne együttműködni a régió valamennyi országával. A legfontosabb számukra a Koszovó és Szerbia közötti megegyezés, és a közöttük lévő helyzet normalizálása. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke Ramával való legutóbbi találkozása után úgy vélekedett, hogy Albánia még az idén hivatalosan EU-tagjelöltté válhat. Barroso emellett azt is kiemelte, hogy Albániának van még mit tennie a tagjelölti jogállás megszerzéséért, de jó úton halad. Amennyiben ezt sikerül Rama kormányának véghezvinni, megvalósíthatja azt, amit Berisha évekig nem tudott elérni. Ezt a Bizottság most megjelent jelentése is megerősítette, hiszen az Albánia fejlődését vizsgáló dokumentum pozitív fejleményekről számol be. Azonban azt kiemeli, hogy a korrupció, és a jogállamiság terén van mit javítania a balkáni országnak.