Oroszellenes beszédet tartott Szaakasvili az ENSZ Közgyűlésen

Az orosz küldöttség Miheil Szaakasvili szeptember végi ENSZ Közgyűlésen elmondott beszédét oroszellenesnek és pravoszlávellenesnek nevezte. Az orosz küldöttség tagjai nem hallgatták végig a beszédet, hanem felháborodva elhagyták a termet.

Miheil Szaakasvili, Grúzia elnöke az ENSZ- Közgyűlésén mondott szeptember végi beszéde az orosz hatalommal szembeni ellenszenvéről tanúskodott. A több mint fél órás beszéd első húsz percét az orosz küldöttség tagjai végighallgatták, majd felháborodva távoztak a teremből. Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet a beszédet oroszellenesnek, pravoszlávellenesnek és oroszgyűlölőnek nevezte.  Szaakasvilit kijelentései alapján egyszerűen őrültnek tartják az orosz képviselők.

Miheil Szaakasvili politikai tevékenysége egyébként is leáldozóban van, mivel október 27- én lesznek a választások Grúziában. Újraválasztása nem lehetséges, hiszen két egymást követő elnökválasztást megnyert és a grúz jogszabályok szerint így elnöki mandátumát már kitöltötte. Korábbi bejelentések alapján nemcsak ő, hanem Bidzina Ivanisvili grúz miniszterelnök is távozik posztjáról. A grúz elnök beszédében végig az orosz hatalmat, illetve Vlagyimir Putyin orosz elnök személyét és az Eurázsiai Unió tervét kritizálta. Mindenkit szembesíteni akart azzal a ténnyel, hogy a térség retteg az oroszoktól, akik nem engedik, hogy a volt szovjet tagállamok szabadon hozzák meg döntéseiket.

Putyin eurázsiai uniós tervét azért ellenzi Szaakasvili, mert véleménye szerint ezzel a régi birodalom határait akarja visszaállítani. Úgy gondolja, hogy a környező országok „állandó nyomás és fenyegetettség” alatt élnek. Nem hagyta szó nélkül Örményország csatlakozását a Vámunióhoz, szerinte nyilvánvaló, hogy az örményeket az oroszok kényszerítették a döntés meghozatalára és nem az örmény nemzeti érdek kívánta ezt a lépést. Elmondta, hogy beszélt Viktor Janukovics ukrán elnökkel is, aki szintén arról számolt be, hogy az ukránok is félnek, mivel az oroszok fenyegetik őket az európai uniós kapcsolataik miatt. Moldova orosz blokád alatt van, az azeriekre hihetetlen nagy nyomás nehezedik – hangzott el beszédében.

Az örmény szakértők nagyon szűkszavúan cáfolták a grúz elnök által elmondottakat a Vámunióhoz történő csatlakozásukkal kapcsolatban és úgy vélik jelen helyzetben szükséges egy harmadik fél politikai jelenléte, hogy az azeri – örmény kapcsolat békés úton folytatódjon a későbbiek során – tudósított a Tert örmény hírportál.

 „Rosszul vagyok attól, hogy a volt KGB-ügynök Vlagyimir Putyin leckéket ad a világnak a szabadságról, az értékekről és a demokráciáról. Ez a legutolsó dolog, amit tehetne, hiszen a világ egyik utolsó birodalmának diktatórikus vezetője.” A kormány és az ortodox egyház jelenlegi kapcsolatát is kritizálta, amit egyszerűen képmutatásnak tart. „Ennyire süketek vagyunk, hogy nem halljuk a halott püspökök és papok szavát, akiket az orosz imperialisták és az orosz kommunisták kínoztak meg? Ennyire tanulatlanok vagyunk, hogy nem emlékszünk arra, hogy akik újrafestik templomainkat egykoron szent képeinket rombolták? Ennyire vakok vagyunk ma, hogy nem látjuk, hogy akik elpusztították templomainkat ugyanazok az emberek, akik a 19. században pusztították egyházunkat?” – tette fel a kérdéseket Szaakasvili.

Miheil Szaakasvili teljes videója itt tekinthető meg.

Oroszország és Grúzia közötti diplomáciai kapcsolat 2008-ban romlott meg, amikor Moszkva elismerte a Grúziától elszakadni vágyó Dél-Oszétiát és Abháziát független államként és támogatta a két országot gazdaságilag és katonailag, majd rövid ideig háború is dúlt a két ország között. A mai napig a legtöbb állam Grúzia részének tekinti a két területet.

Az oroszok nem reagálták túl a grúz elnök kijelentéseit annak ellenére, hogy nagyon komoly vádakat sorolt fel a grúz elnök, melyeknek a valóságtartalma nagy. Véleményük szerint Grúziának nagy szerencséje van, hogy Szaakasvili távozik az elnöki posztról és javasolják a grúz elnöknek, hogy keressen fel egy szakembert, aki kezeli a mentális problémáit – írta a The Moscow Times. 

Czézár Nikolett

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »