Vasárnap lehet Szobjanyin nagy visszatérése

Oroszországban az elnök és miniszterelnök után talán Moszkva polgármestere van felruházva a legnagyobb befolyással és felelősséggel. Ezért is folyik hatalmas harc az orosz fővárosban, hiszen szeptember 8-án, vasárnap derül ki az előre hozott választásokon, ki kerül erre a posztra. Jelenleg az eddigi polgármester, Szergej Szobjanyin a legnagyobb esélyes, pont az, akinek lemondása miatt új választásokat kellett kiírni.

Szergej Szobjanyin 2010 októberében került Moszkva élére, miután már jelentős politikai karriert futott be. Oroszország miniszterelnök-helyettese volt 2005 és 2008 között, ezen kívül pedig az Egységes Oroszország Párt egyik vezető személyisége jelenleg is.  A polgármesteri posztban Jurij Luzskovot váltotta, aki 18 évig volt hatalomban. Luzskovot még Dmitrij Medvegyev akkori orosz elnök váltotta le, miután egy korrupciós médiabotrány miatt megrendült benne a közbizalom.

Elődei hibájából tanulva, amikor Szobjanyin polgármester lett, egyik fő célkitűzése a korrupció elleni harc lett. Luzskov politikáját erősen bírálta, számos követőjét eltávolította a vezetésből. Kinevezésekor ígéretei között szerepelt még a harc a hatalmas forgalmi dugókkal, valamint „minden moszkvai problémájának megoldása”. Ekkor még nem rendelkezett konkrét programmal, azonban saját bevallása szerint jó rálátással rendelkezett Moszkva gondjaira. 

Első hónapjában háromszorosára emelte a költségvetésben a közlekedésre fordítható összeget, ennek egy részét digitális ellenőrző rendszerekre költötték a tömegközlekedési eszközökön. 2011. október 19-én, amikor be kellett számolnia első évéről a Dumában, azt nyilatkozta, sikeresen megváltoztatta a város fejlődését a kívánatos irányba, megfelelő lépéseket tett a történelmi Moszkva megőrzéséért, valamint a szervezett bűnözés és a kereskedelmi csalások ellen. Állítása szerint átlagosan 20-40 százalékkal tette gyorsabbá a tömegközlekedést. A programnak köszönhette, hogy hivatali ideje viszonylag botrányoktól mentes és népszerű volt.

Több területen azonban nem sikerült beteljesíteni terveit. A történelmi Moszkva megőrzéséért tett lépések nem voltak hatékonyak, több szervezet azzal vádolta, hogy a régi városrészeket azért rombolja le, hogy új, modern épületeket emeljen. A forgalmi dugókkal való harcban pedig egyértelműen kudarcot vallott. Ezek száma és hossza átlagosan 66 százalékkal nőtt csak 2012-ben. Forgalmi dugók hosszában ezzel Moszkva vezeti a világ ranglistát.

Legnagyobb botrányt kiváltó lépése az volt, amikor 2011-ben illegálisnak nyilvánította Moszkvában a melegfelvonulást. Tiltakozásul többen is megtartották, ami miatt számos résztvevőt letartóztattak. Bevándorlókkal szembeni politikája sem volt eredményes. A múlt hónapban is megjegyezte, hogy összesen 200 000 migránsra van szüksége a moszkvai munkaerőpiacnak. Véleménye szerint „ azoknak, akik rosszul beszélnek oroszul, akiknek teljesen más a kultúrája, jobb lesz a saját országukban élni”. A 200 000 elég radikális váltás lenne ahhoz képest, hogy jelenleg körülbelül 1,74 millió regisztrált bevándorló tartózkodik a városban (becslések szerint azonban a számuk jóval több lehet).

A viszonylag népszerű politika ellenére Szobjanyin 2013. június 4-én a Kamara ülésén bejelentette lemondását. Arra hivatkozott, hogy amikor ő a polgármesteri székbe került, ez a cím még nem volt választáshoz kötve – azonban azóta visszaállt a polgármesterek közvetlen választása. Szerinte a moszkvaiak megérdemlik és igényt is tartanak arra, hogy ők válasszák meg saját vezetőiket. Lemondását csupán egy nappal később Vlagyimir Putyin orosz elnök is elfogadta. 

A demokratikus elvek hangoztatása mögött azonban valószínűleg egy nagyobb stratégia húzódik. Eredeti kinevezése szerint Szobjanyin 2015-ig maradhatott volna Moszkva élén, azonban ha most megválasztják, 2018-ig töltheti be a tisztséget. Szobjanyin politikája most népszerű, az ellenzék pedig egyre jobban erősödik. Még valószínűleg nem elég erős ahhoz, hogy megnyerjen ellene egy választást, azonban később már veszélyt jelenthetne. Így azzal, hogy a választásokat mostanra írták ki, Szobjanyin három évvel meghosszabbíthatja hatalmát.

Az elmúlt hónapokban az antikorrupciós retorikát folytató legnagyobb ellenzéki, Alekszej Navalnij egy hatalmas botrányt robbantott ki Szobjanyin ellen. Számos korrupciós ügyre fényt derített. Ezek között szerepelt néhány irreálisan magas összegű építkezés, valamint egy több mint 5 millió dollárt érő elit lakás törvénytelen privatizációja is.

A hírek hallatán esett valamennyivel Szobjanyin támogatottsága, azonban továbbra is egyértelműen vezeti az előzetes választási felméréseket. A felméréseket folytató orosz Levada Center szerint körülbelül a szavazatok 58 százalékát fogja megszerezni, míg a legnagyobb ellenfélnek, Navalnijnak is csupán 18 százalék fog jutni. A Center maximálisan 4,8-as hibaszázalékkal számol.

Orosz elemzők szerint a választás csak még inkább meg fogja erősíteni Szobjanyin hatalmát. Az előrehozott választással legitimitást nyerhet a moszkvaiak szemében, valamint ha nagy fölénnyel nyer, megmutathatja előnyét az ellenzékkel szemben. Azonban ha az ellenzék is jelentős százalékot szerez, azzal jelezheti a jelenlegi hatalomnak, hogy nem is olyan biztos a pozíciója.

Balogh Eszter

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »