Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Az Európai Unió azonnali felvilágosítást követel Amerika adatgyűjtési módszerének kiterjedtségéről. Ellenkező esetben az uniós belügyi biztos levelében kilátásba helyezte fontos európai adatcsapok elzárást Amerika elől. Washington védekezik, és a franciákat hibáztatja – írja a Reuters.
Lényeges európai adatokat érintő egyezményeket bonthat fel az Egyesült Államokkal Brüsszel, amennyiben az nem tiszteli az Európai Unió által kitűzött adatvédelmi elveket – írja az uniós belügyi biztos, Cecilia Malmström az amerikai Belügyminisztériumnak írt levelében. A döntés azután született, hogy az Edward Snowden által kiszivárogtatott jelentések alapján Washingtont az Európai Unió és állampolgárai ellen elkövetett kémkedéssel gyanúsították meg.
A veszélyben forgó megállapodások név szerint a Terrorista Finanszírozást Nyomonkövető Program (The Terrorist Finance Tracking Programme), illetve az Utas Név Lista projekt (Passenger Name Record). Míg az első az amerikai Pénzügyminisztériumnak szolgáltat adatokat a nemzetközi pénzátutalásokról, addig a második az Egyesült Államokba induló járatfoglalásokról továbbít információt az Atlanti-óceánon keresztül. A vádak szerint a Fehér Ház visszaélt a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások után elfogadott közös egyezményekkel, amik révén az EU hozzájárult a terrorizmus ellen folytatott harchoz. Az eseményekre reagálva Brüsszel azonnali betekintést kért az amerikai adatgyűjtő programba, és időt nem pazarolva a héten szakembereket küldött a vitatott rendszer feltérképezésére.
„Ha nem tudjuk az egyezmények törvényes betartatását és egyben előnyeit szemléltetni állampolgárainknak, azzal a megállapodások hitelessége kérdésessé válik. Továbbá, köteles leszek felülvizsgálni, hogy fennállnak-e még azok a körülmények, amiért 2001 után szükséges volt bevezetésük” – írta Malmström levelében. Az Európai Parlament egyes tagjai tovább mentek: az egyezmények azonnali visszavonását követelték, amennyiben Washington nem működik együtt.
Az amerikai Hírszerzés szerint azonban a szövetségesek, különösen Franciaország, sokkal agresszívebb kémtevékenységet folytatnak. Amerikai biztonsági források kihangsúlyozták, hogy az ő rendszerük szigorúbb belső előírásokkal rendelkezik, mint a francia, és egyéb országok programjai. A WikiLeaks 2009-ben szivárogtatott ki egy üzenetet a berlini amerikai nagykövetség és Washington között, ami szerint: „Franciaország egy technológia tolvaj állam, és Németország tud erről.”
A francia parlament Hírszerzési Felügyelő Bizottságának tagja, Jean-Jacques Urvoas, reagált az országát ért vádakra. Szerinte a francia hírszerzés precízen, felesleges adathalászat nélkül működik.”Míg Amerika Nemzetbiztonsági Hivatalának (National Security Agency) működése olyan, mint hálót vontató halászhajóé, addig a mi rendszerünket a szigonyos halszerzéshez tudnám hasonlítani” – áll Urvoas nyilatkozatában. Úgy tűnik, hogy Washington és Brüsszel kapcsolata történelmi mélypontra kerülhet, ahogy az eddig kölcsönös bizalmat a kétely felcserélni látszik. A svéd belügyi biztos ezen aggályát kifejezve levelében kifejezte, hogy Washington-tól minden tőle telhetőt elvár a helyzet megoldása érdekében.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke kijelentette, hogy bár az ügy nem fogja befolyásolni az Amerikai-Európai szabadkereskedelmi egyezmény tárgyalását, vizsgálati csoportok felállítását fogja kezdeményezni.
Varga-Tóth Tamás
