Magyar cukrászda nyílt Portugáliában

“Egy szóban összefoglalva: mámorító.” Ilyen és ehhez hasonló jelzőkkel szokták illetni Erika Szabó Pascoal süteményeit, aki Choco & Mousse néven, idén tavasszal cukrászdát nyitott Portugáliában. A sütemények megálmodója adott interjút a márciusban megnyílt cukrászda létrejöttéről.

Hogyan kerültél kapcsolatba a cukrász mesterséggel?

Erdélyben nőttem fel, a hétvégéket és a nyarakat vidéki nagyszülőknél töltöttem. Szombat reggeli hagyomány volt, hogy a nagyi kenyeret és foszlós kalácsot, szilvás lepényt, ordás lepényt sütött a kemencében. Ezenkívül ő volt a falu szakácsa-cukrásza, így minden jeles alkalomra ő készítette a finomságokat, én meg mindig ott sürögtem-forogtam körülötte és segíteni akartam. Édesanyám is gyakran készített otthon süteményeket. Azt hiszem, hogy talán családi hagyomány a sütés-főzés szeretete, ismerete.

Aztán úgy alakult, hogy 19 évesen egy pékségben találtam munkát, eladóként. De állandóan a műhelyben voltam, próbáltam tésztát dagasztani, perecet formázni, amit a pékek engedtek csinálni. Sokszor annak is örültem, ha összemérhettem az alapanyagokat. Magyarországon dolgoztam több étteremben is, és mindig annak örültem a legjobban, ha desszert poszton lehettem.”

Mi vitt a luzitánok földjére, Portugáliába?

Utazásaim során mindig nagy érdeklődéssel figyeltem egy-egy ország süteménykínálatát, hazaérve mindig azt vettem észre, hogy a sütikről is legalább annyi kép készült, mint a látnivalókról. Azt hiszem, a sütemények mindig az életem része voltak, főleg hogy én magam nagyon édesszájú vagyok. Mindig kedveltem a barátnőkkel való találkozásokat, ami szinte mindig egy cukrászdában volt, egy finom süti és tea mellett. Azt hiszem, egy kicsit ezt az érzést elevenítem fel most a saját cukrászdámban.

2009-ben jártam először Portugáliában, mikor megismertem a páromat. Azóta többször voltam itt pár hétre, de tavaly júniusban költöztem csak ide. Az utóbbi években óceánjáró hajón dolgoztam és idegenvezetőként sok helyen megfordultam. Úgy éreztem, ideje valahol letelepedni és a férjem munkája miatt Magyarország nem jöhetett szóba, így én költöztem az ő otthonába.

Milyenek találod a portugál süteményeket?

Amikor először jártam Portugáliában meglepődtem, hogy mennyire „szegényes” a választék, hogy nem ismerik a cukrászda fogalmát, legalábbis nem olyan értelemben, mint mi. Itt minden sarkon található egy úgynevezett „pastelaria”, ahol péksüteményt, szendvicset, rántott húsos zsömlét, sós pitéket és leveseket, illetve cukrászati süteményeket, kávét és egyéb italokat egyaránt árulnak.

Első Portugáliában töltött karácsonykor a család azt kérte, hogy készítsek nekik magyar fogásokat, és a desszert az Erdélyben nagyon közkedvelt diplomata torta volt, amit mindenki imádott, és dicséretként azt mondták, hogy nekem ezzel kellene foglalkoznom, mert az emberek itt szeretik az édességet, de nincsenek ilyen jellegű sütemények. A következő évben gondolkoztam pályamódosításon, és úgy éreztem, itt az ideje, hogy megtanuljam a cukrászatot és ezzel foglalkozni a továbbiakban.

A portugálok nagyon édesszájúak, de a süteményeik számomra túl édesek, mivel többnyire egy tömény tojásos sárga krémmel vannak tele. A hagyományos születésnapi tortájuk is egy sima piskóta egy réteg ilyen sárga krémmel töltve, kívülről is sárga. Van még csokitortájuk, ami ugyancsak más, mint az általunk ismert csokitorta, illetve kedvelik a keksztortát is, ami háztartási keksz kávéba mártva, tojássárgás vajkrémmel rétegezve. Minden sarki boltban találhatók fánkok és piskótatekercsek is, ugyancsak sárga krémmel töltve.

Milyen kínálatra számítsunk, ha ellátogatunk hozzád?

A választék nagy része hagyományos magyar torták, tea- és péksütemények, de vannak francia jellegű sütemények, gyümölcsös finomságok és pár saját recept alapján készült édesség is. Megtalálhatóak a palacsinták és fagyis desszertek is, illetve kávé- és teakülönlegességek.

Kézműves csokoládék, illetve pár bonbonféle is a kínálat részét képezi, de ezek a meleg és a magas páratartalom miatt csak időszakos jelleggel megtalálhatóak a választékunkban. Cukormentes süteményből egyfajta mindig van a napi választékban, illetve kizárólag rendelésre készítek tej- és gluténallergiásoknak is süteményeket.

Rendezvényekre készítek süteménytálakat, illetve esküvői tortákat is. Szülinapi bulikra, egyéb alkalmakra pedig próbálok minden személyes kérést figyelembe véve készíteni el az alkalomhoz illő tortát, aprósüteményeket.

Az itt élő magyaroknak pedig végre nem kell arra várniuk, hogy Magyarországra menjenek, ha egy krémesre, egy szelet finom tortára, vagy épp egy gundel palacsintára vágynak. Hétfő kivételével minden nap nyitva vagyunk reggel 11.00-től este 20.00 óráig, hétvégén pedig 10.00-től 20.00-ig.

Mit lehet tudni a receptek eredetéről? Mitől lesz „Choco & Mousse”-os egy sütemény?

A süteményeim receptjei egyrészt a hivatalos magyar cukrászreceptek, némelyik módosítva egy picit, például sok helyen használok kakaópor helyett csokoládét, ami intenzívebb, finomabb ízt ad, illetve margarin helyett vajat. Másrészt pedig a gyakorlataim során tanultakat felhasználva, illetve egyéb receptekből merített ötletek alapján próbálok különleges, a megszokottól eltérő sütiket is létrehozni. Ezeket először mindig a család és a szűkebb baráti kör “teszteli”, és ha ízlik nekik, akkor bekerülnek a receptfüzetbe.

Milyen más portugáliai magyar vonatkozású éttermeket, cukrászdákat ismersz?

Más, magyar vonatkozású éttermek terén hallottam már itt Portugáliában a Zsazsa magyaros étteremről, illetve a The Taveller Café-ről, akiknek magyar a tulajdonosa, mindkettő Portóban. Valamint a Paragemblogról értesültem egy lisszaboni lakásétteremről, akinek szintén magyar a tulajdonosa. Véleményem szerint a portugálok érdeklődnek a magyar konyha iránt, akik ismerik azok szeretik. A cukrászatot pedig én hozom most nekik; az eddigi megrendeléseim a portugálok részéről pozitív.

A visszajelzések közül volt olyan, ami valamiért különösen kedves a számodra?

Az eddigi legmeghatóbb visszajelzést a tortámról az első portugál vendégemtől kaptam, aki az anyósának szeretett volna egy különleges születésnapi tortát, és azt kérte, hogy hortenzia virággal legyen díszítve, mivel a hölgyet Hortensiának hívták. Ijesztőnek tűnt számomra ez a megmérettetés, hiszen sosem csináltam még ilyen vagy hasonló jellegű tortát, de a végeredmény egészen jó lett és a vendég szerint “fantasztikus volt dekoráció és mennyei az íze”. Állítólag a hölgy elsírta magát, amikor felszolgálták a tortát, annyira megilletődött és nagyon tetszett neki, hogy ennyire személyre szóló a születésnapi tortája.