Reagálni fog a Bizottság a Tavares-jelentésre

Az Európai Bizottság megfelelő időben részletes választ fog adni a múlt héten az Európai Parlament által elfogadott Tavares-jelentés ajánlásaira, így arra a kezdeményezésre is, ami egyfajta monitoring rendszer felállítását szorgalmazza – közölték brüsszeli források a BruxInfóval.

Az Európai Bizottságot az EU-szerződés arra kötelezi, hogy reagáljon az uniós intézmények, köztük az Európai Parlament határozataira. Ezért a testület „megfelelő időben” részletes választ ad majd az EP által múlt héten elfogadott, Magyarországról szóló Tavares-jelentésben tett ajánlásokra – közölték uniós források a BruxInfóval.

Brüsszelnek ebben a várhatóan csak a nyári szünet után elkészülő dokumentumban a parlamenti határozatnak arra a részére is reagálnia kell, amely a három fő uniós intézmény képviselőinek részvételével egyfajta monitoring rendszert vezetne be a magyar kormányhoz intézett ajánlások teljesülésének nyomon követésére.

Az Európai Bizottság ugyanakkor nincs abban a helyzetben, hogy igent vagy nemet mondjon egy ilyen felkérésre – mutattak rá forrásaink. A testület ehelyett válaszában gondosan mérlegelni fogja azt, hogy a Parlament által tett ajánlások jogi szempontból helytállóak-e és összeegyeztethetők-e az EU szerződéseivel. „Ha az Európai Parlament lépésekről dönt, akkor azoknak összhangban kell állniuk a Szerződéssel” – szögezte le a nyilatkozó. Ebből az is következik, hogy az EP által kért monitoring rendszer felállításának is egy konkrét javaslaton kell alapulnia.

Emlékezetes, hogy a magyar kormány vitatja az EP-határozat két sarkalatos pontjában megfogalmazott ajánlás jogszerűségét. Az egyik gyakorlatilag intézményközi monitoring alá helyezné Magyarországot, egy másik ajánlás pedig egy „koppenhágai bizottság” létrehozására szólít fel az alapvető értékek érvényesülésének figyelemmel követésére az EU-n belül.

Egy brüsszeli forrás nem lát érdemi különbséget az Európai Parlament által szorgalmazott monitoring rendszer és az EU-alapszerződés 7-ik cikk első bekezdése szerinti eljárás között, hiszen utóbbi is lényegében egy párbeszédet és nyomon követést jelent egy országgal szemben, ahol az alapvető értékek folytatólagos és súlyos megsértésének veszélye fennáll.

Forrásaink cáfolták a Financial Times-nak azt az értesülését, hogy a biztosi testület augusztus 28-i szemináriumán már olyan konkrét lépéseket vitatna meg, amelyek egy leendő jogállamisági mechanizmus részei lehetnének, és amelyeket a gyanúba került országokkal szemben alkalmaznának. Emlékeztettek rá, hogy az augusztus 28-i biztosi eszmecserének nincs előre meghatározott speciális napirendje. A találkozó célja a Bizottság mögött hagyott és a ciklus végéig terjedő időszak történéseinek az áttekintése, amelynek során óhatatlanul egyes országokkal kapcsolatos kérdések is felmerülnek majd.

Forrásaink arra is felhívták a figyelmet, hogy a Barroso elnök által először tavaly szeptemberi beszédében említett új jogállamisági eszközökön a Bizottság szolgálatai már egy ideje dolgoznak, de ezt részleteiben egyáltalán nem fogják megvitatni augusztus 28-án. „Senki sem biztos abban egyelőre, hogy ez milyen jogi következményekkel jár majd” – tette hozzá.

A negyedik alkotmánymódosítás kapcsán felmerült három ügy közül kettőről (a bírósági döntések esetén kivethető különadóról és az Országos Bírósági Hivatal elnökének ügyáthelyezési jogáról) szóbeli megállapodás jött létre a Bizottság és Magyarország között. Brüsszel most a törvénymódosításokra vár, mielőtt lezártnak tekintené a vitát.

A kampányhirdetések ügyében ugyanakkor még tovább tárgyalnak, mivel az Európai Bizottságot nem elégítette ki a kormány ajánlata. Budapest azt javasolta, hogy a köztévéhez hasonlóan a kereskedelmi csatornák is közölhessenek kampányidőszakban politikai hirdetéseket, de ingyen. Ezt azonban Brüsszel még mindig nem tartja elegendőnek.