Mit tanult Obama a terrorizmusról?

Miután április 15-én a Boston-maraton befutójánál felrobbantak a pokolgépek, Obama szinte azonnal a nyilvánosság elé állt és beszélni kezdett a támadásról – szavait azonban nagyon óvatosan válogatta meg: eleinte tudatosan kerülte a „terrorizmus” kifejezést. Ennek oka az, hogy az első elnöksége idején elkövetett terrortámadások kapcsán megtanulta: sokkal kifizetődőbb óvatosan fogalmazni és várni, mintsem elhamarkodott következtetéseket levonni.

Az elnök a támadás után megtartott három és fél perces beszédében – amiben ekkor még érezhetően kerülte a „terror” vagy a „terrorizmus” kifejezések használatát – elejét akarta venni a pánik kitörésének vagy az elhamarkodott ítélkezésnek. Volt oka az óvatosságra: Obamát első elnöksége idején számos támadás érte azzal kapcsolatban, hogy hogyan kezelte a hasonló helyzeteket.

Gyors reagálás, érdemi információk nélkül

A legmegosztóbb eset 2009 karácsonyán volt, amikor az amerikai Delta Airlines Amszterdamból Detroitba tartó járatát 290 emberrel a fedélzetén egy nigériai muzulmán férfi próbálta meg felrobbantani, szerencsére sikertelenül. Az esemény után három nap telt el, mire az elnök a kamerák elé állt és beszélt az incidensről. Ezt a késlekedést éles kritikával illették a republikánusok, akik szerint Obama azért nem fordított kellő figyelmet az esetnek, mivel éppen Hawaii szigetén vakációzott. Az elnök és tanácsadói mindenképpen szerették volna elkerülni azt, hogy ez megismétlődjön. A bostoni támadásokat részletesen elemző televíziós híradásokkal így szinte egy időben jelent meg az elnök a Fehér Ház briefing room-jában.

„Még mindig nem tudjuk, ki tette ezt és miért” – mondta ekkor az elnök. Mindenkit arra kért, hogy ne hozzon elhamarkodott következtetéseket addig, amíg nem ismerik a tényeket. Obama kijelentette, hogy felkutatják a tetteseket és megtudják, hogy miért követték el a merényletet.

Azonban rögtön azt követően, hogy az elnök befejezte beszédét, a Fehér Ház hivatalosan is bejelentette, hogy a kormányzat terrortámadásként kezeli az esetet, a „terrorizmus” szót háromszor is használva a közleményben. „Minden olyan esemény, ahol több robbantás történik – mint ahogyan itt is – terrortámadásnak minősül, és terrortámadásként is kezelendő” – mondta el ekkor egy meg nem nevezett fehér házi illetékes.

Rossz tapasztalatok

Úgy tűnik, az Obama-adminisztráció a nehezebb utat választotta arra, hogy megtanulja, hogyan kezelje ezeket a helyzeteket. A kormányzati kommunikációt ugyanis számos kritika érte korábban, főleg republikánus részről. Szerintük nem csak a Delta Airlines járatán történtek kezelése hagyott kívánnivalót maga után, de a 2009-es fort hoodi lövöldözést és 2010-ben a Times Square-en talált pokolgép ügyét sem kezelték megfelelően.

Az egyik legfontosabb lecke, amit Obama megtanult, az az volt, hogy a lehető leggyorsabban kell reagálnia az eseményekre még akkor is, ha nincs minden információ a birtokában.

Terrorizmus vagy sem?

A kérdés, hogy milyen feltételek mellett lehet terrortámadásnak minősíteni egy esetet, újra felmerült, amikor politikai vita bontakozott ki erről a múlt évi választások idején. Obama ugyanis vonakodott a terrorizmus szót használni a 2012. szeptemberi bengázi támadásokkal kapcsolatban is, amikor szélsőségesek a líbiai amerikai konzulátust támadták meg. Az elnök egy nappal az eset után csak „terror jellegű cselekménynek” minősítette, később azonban már a Fehér Ház közleményeiben is terrortámadásnak nevezték a történteket, és arra utaltak, hogy a támadás válasz volt az iszlámot sértegető internetes videóra.

A szakértők többségében pozitívan értékelték Obama válságkezelését a bostoni tragédiát követően. Szerintük, ha az elnök említette volna a terrorizmus szót, akkor az emberek többsége azonnal az al-Kaiádra gondol, ami tömeges pánikot okozott volna; noha a terrorcselekményeket rengeteg más szervezet vagy magányos farkasok is elkövethetnek – ahogyan utóbb kiderült, a bostoni robbantásoknál is történt. Mások szerint az, hogy Obama tudatosan kerülni kívánta a terrorizmus szó használatát, csupán annak tudható be, hogy az elnök el akarta kerülni a Bush-éra hibát. George W. Bush elnöksége idején ugyanis szinte minden gyanús esetet azonnal terrorizmusnak minősítettek – függetlenül attól, hogy ez végül igazolható volt-e.