Ismét rakétákat lőtt ki Észak-Korea

Hatodik rövid hatótávolságú rakétáját lőtte a Japán-tengerbe Észak-Korea a hét elején, ezzel folytatva a szombaton megkezdett rakétatesztet. Dél-Korea „sajnálatosnak” nevezte a hétvégi tesztelést, míg az ENSZ-főtitkára, Ban Ki Mun önmérsékletre szólította fel az északi államot.

Észak-Korea szombaton három, vasárnap egy kis hatótávolságú rakétát lőtt ki keleti partvidékeiről a Japán-tenger irányába, majd a hét elején folytatta rakétatesztjét. Bár a rakéták nem érintették Japán területi vizeit és mind a tengerbe csapódtak; a rakétagyakorlatra olyan időszakban került sor, amikor a Koreai-félsziget még csak kilábalóban van az elmúlt hónapok különösen magas katonai feszültségei után, amelyet az észak-koreai fél februári nukleáris kísérlete váltott ki.

Szöul elítélte és „sajnálatosnak” nevezte a rakétaindításokat, amelyek feszültséget kelthetnek a régióban. A dél-koreai elnök biztonsági tanácsadója Kim Jangszo pedig sürgette Phenjant, hogy hagyjon fel a további rakétagyakorlatokkal. „Függetlenül attól, hogy ez csak egy teszt vagy erődemonstráció, Északnak nem kellene részt vennie olyan intézkedésekben, amelyek feszültséget teremtenek” − idézi Kimet a Channel News Asia. Ezzel egy időben Peking és az ENSZ főtitkára, Ban Ki Mun is felszólította a rezsimet, hogy tanúsítsanak önmérsékletet. „Itt az ideje, hogy a felek folytassák a párbeszédet és csökkentsék a feszültséget” − mondta Ban vasárnap Moszkvában.

Nem provokáció, csak „katonai gyakorlat”

A rakéták típusát nem sikerült pontosan meghatározni, de úgy vélik, hogy KN-02-es föld-föld rakéták lehettek − informál a Korea Times. A két utolsó lövedék pedig feltételezhetően 300 milliméteres kaliberű rakéta-sorozatvetőből származik, amely fegyverzethordozók területén Észak állítólag fejlődik. „Próbáljuk meghatározni, hogy milyen töltetek voltak és milyen északi szándék áll a kilövések mögött” − közölte egy katonai tisztviselő. „Úgy tűnik Észak igyekszik megújítani a katonai feszültséget a Koreai-félszigeten” − tette hozzá.

Ezt a kritikát azonban hétfői közleményben Phenjan dühösen elutasította. „Intenzív katonai gyakorlatozást folytatunk védelmi képességeink megerősítésére” − idézte a phenjani Korea békés újraegyesítése Bizottságot a KCNA hírügynökség hétfőn. A tesztek egy Dél-Korea és az USA elleni nukleáris háborúban alkalmazható válaszcsapásra készítik fel Észak-Koreát. ”Hadseregünk annak érdekében folytatja ezeket a gyakorlatokat, hogy megbirkózzon a Dél-Korea és az Egyesült Államok háborús intézkedéseivel, amely törvényes joga minden szuverén országnak” − idézi a Reuters.

Észak-Korea egyben azt állítja, hogy az igazi provokátor Dél-Korea és az Egyesült Államok, akik egy sor kis és nagykörű hadgyakorlatot tartottak közösen az elmúlt hónapokban. A közös gyakorlatokon amerikai − nukleáris fegyver hordozására is alkalmas − B2-es lopakodó bombázók is részt vettek, míg a legutóbbi − április 30-án véget ért ún. Foal Eagle − éves gyakorlatozásra a nukleáris meghajtású repülőgép-hordozó USS Nimitz bevonásával került sor. Az Egyesült Államok ráadásul a héten teszteli Minutenam III-as interkontinentális ballisztikus rakétáját, amelynek tesztje több mint egy hónapja csúszott.

Dél-koreai válasz

 „Meg kell értetnünk Észak-Koreával, hogy észrevegye; a cél, hogy egyszerre folytasson nukleáris fegyverkezést és fejlessze gazdaságát egy lehetetlen illúzió” − jelentette ki Pak Gunhje dél-koreai elnök diplomaták és konzulok számára tartott éves rendezvényen.

Eme illúzió feladására azonban az északi állam jelenleg nem mutat hajlandóságot: az elmúlt hetek látszólagos hallgatása és feszültségcsökkenése nyomán ugyanis Washington és szövetségesei a közelmúltban megpróbálták újraéleszteni a diplomáciai erőfeszítéseket, hogy rábírják Észak-Koreát a nukleáris fegyverek leszerelésére; a KNDK ugyanakkor közölte, hogy soha nem adja fel őket.

A „jelenlegi politikai helyzetet” a Pentagon közleménye úgy jellemezte, hogy a „néhány hónappal korábbihoz képest alacsonyabb a feszültség a félszigeten”. Az amerikai Védelmi Minisztérium sajtótitkára, George Little újságíróknak azt mondta, „Észak-Korea visszavett a provokatív lépésekből és a harcias retorikából az elmúlt időszakban. Reméljük, hogy ezt a tendenciát követik a jövőben is”. A rakétakilövésekről Little elmondta, hogy bár azok értelmezhetőek provokatív cselekményként, „nem feltétlenül sértik a nemzetközi kötelezettségeket”. Szöul másképp látja a helyzetet: „Tekintettel arra, hogy ENSZ-határozat tiltja a rakéták kilövését, láthattuk, hogy ezt most megsértették” − jelentette ki a Védelmi Minisztérium szóvivője, Kim Min Szeok egy keddi eligazításon.

Eszkaláció vagy tárgyalóasztal?

„A rövid hatótávolságú rakéták tesztjével Észak-Korea emlékeztette Dél-Koreát és az Egyesült Államokat arra, hogy ismét eszkalálódhat a feszültség, és komolyabb lépésekkel folytatódhat, ha a dolgok nem abba az irányba mennek, amerre ők szeretnék” − magyarázta Kim Jong-hjun, a szöuli Dongguk Egyetem Észak-Korea elemzője. Egyes amerikai és dél-koreai tisztviselők szerint nem kizárt, hogy a fiatal északi vezető, Kim Dzsong Un talán abban reménykedik, hogy a fenyegetések megszüntetése ellenében nagyobb engedmények nyújtására kényszerítheti az Obama-adminisztrációt és Dél-Koreát, mint amennyire azok jelenleg hajlandóak. Caitlin Hayden, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője szombaton elmondta, hogy Észak-Korea „semmit nem fog elérni a fenyegetésekkel és provokációkkal, amelyek csak még jobban elszigetelik az országot” − idézi a New York Times. „Mi továbbra is arra buzdítjuk az észak-koreai vezetést, hogy vegye figyelembe Obama elnök felhívását; és válassza a békés utat és teljesítse nemzetközi kötelezettségeit”.

Az együttműködés lehetőségét pedig a rakétakilövések nemhogy távolabb, de közelebb hozhatták egy koreai professzor szerint: „Ezek a rakétakísérletek taktikai jelzések a világnak, hogy a rezsim most hajlandó tárgyalni, miközben egyben megőrzik az arcuk” − fejtette ki Kim Jeon-szu, a szöuli Koreai Nemzetvédelmi Egyetem professzora, aki úgy véli Észak-Korea arzenálja több száz rövid- és közepes hatótávolságú rakétából állhat.

Ballisztikus rakéták jelentik az igazi fenyegetést

Az igazi fenyegetést azonban nem ez az arzenál jelenti: Észak-Korea februárban és márciusban is indított már rövid hatótávolságú rakétákat. Az ilyen kísérletek ugyanakkor közel sem keltenek akkora figyelmet, mint a nagyobb hatótávolságú ballisztikus rakéták, amelyek kilövését ENSZ-határozat tiltja Phenjan számára. Dél-koreai és amerikai tisztviselők aggódnak, hogy Észak-Korea a februári nukleáris robbantást követő provokációt egy hosszabb hatótávolságú rakéta tesztelésével zárná le, amely a phenjani fegyvertár aggasztó javulását jelezné − írja a New York Times. A dél-koreai védelmi tárca szóvivője, Kim Min Szeok elmondta; „éberek maradunk és felkészülünk arra az esetre, ha a rakétaindításokat egy északi katonai provokáció követné”.

Elemzők szerint az ún. Muszudan rakéták képesek lehetnek csapást mérni az olyan távolabbi célpontokra is, mint Guam, ahol amerikai csapatok állomásoznak. Észak pedig már korábban is fenyegetőzött a támaszpontra mért csapással, ha provokálva érzi magát. Az amerikai hírszerző ügynökségek ugyanakkor megosztottak a tekintetben, hogy milyen közel juthattak az északiak egy ilyen technológiához. Észak-Korea ugyanis még soha nem tesztelte Musudan rakétáit, amelyeket legutóbbi az ország keleti partvidékén láttak. Amerikai tisztviselők szerint Phenjan májusban visszavonta a rakéták indítójárműveit, amely egyben megindította a találgatásokat, hogy a lépés vajon a két Korea közötti feszültség deeszkalációját szolgálta vagy csak a kémműholdak látóteréből mozdították el a rakétákat.