Európát is fenyegeti Észak-Korea

A héten Brüsszelben tartották a NATO külügyminisztereinek csúcstalálkozóját, melyen John Kerry, amerikai külügyminiszter is részt vett.

Kerry kijelentette, hogy Európa fontos stratégiai partnere az Egyesült Államoknak. E szövetségi rendszer fontos pontja a biztonság kérdése, mely biztonság azonban nem csak az Észak-Atlanti Szerződés által lefedett államok biztonságát jelenti, hanem kiterjed az egész világra. Ezek a szövetségi megbeszélések igen fontosak – jelentette ki a külügyminiszter – mivel lehetőséget teremtenek arra, hogy az érintett államok megismerjék egymás álláspontjait a releváns kérdésekről. A mostani megbeszélésen Afganisztán, Szíria, Észak-Korea és a közel-keleti békefolyamat került középpontba.

Afganisztán fontosságát a közelgő kivonulás adja. Kerry kiemelte az afgán védelmi erők felépítését, és kiképzését, mely a végéhez közeledik, s így az afgánok egyre több feladat ellátására képesek az országban. Az ő képzettségük hozzájárul ahhoz, hogy a teljes kivonulás után az állam megőrizze békéjét és stabilitását, valamint megelőzze az esetleges tálib megerősödést. A kivonulás ténye mindazonáltal újabb, és újabb feladatokat ró a NATO misszió szereplőire, s e feladatok is megtárgyalásra kerültek a csúcson.

A szíriai polgárháború ugyan nem tartozik szorosan a NATO által kezelt kérdésekhez, azonban a tagállamok fontosnak tartják a kérdést, így ezt is napirendre vették. Mindannyian egyetértettek abban, hogy Assad elnöknek távoznia kell ahhoz, hogy Szíria a jövőben fejlődni tudjon. A másik pont, amiben minden állam azonos állásponton volt, hogy a szíriai átmenetet politikailag kell kivitelezni, tevőleges külső beavatkozás nélkül. Egy olyan Szíriát szeretnének kialakítani, amely betartja az ENSZ Alapokmányban foglaltakat, s biztosítja a kisebbségek jogait.

Az észak-koreai helyzet nem egyszerűen a nemzetközi szerződések felrúgását jelenti, hanem komoly biztonsági kockázatot is, mivel destabilizálja térség békéjét. A nukleáris fenyegetés pedig kihat az egész világra, s így előtérbe hozza a nukleáris leszerelés kérdését. Mindazonáltal Kerry fontosnak tartja a helyzet békés rendezését, s ezzel párhuzamosan Észak-Korea nukleáris leszerelését.

A NATO csúcs teremtette lehetőségeket kihasználva Kerry több külön megbeszélést is tartott más államok képviselőivel. Az afganisztáni helyzet kapcsán a tálibok kérdése az egyik legfontosabb, mellyel kapcsolatban afgán és pakisztáni politikusokkal is beszélt. A kivonulás utáni béke szempontjából ugyanis fontos kérdés, hogy mennyire sikerül visszaintegrálniuk a tálib harcosokat az afgán társadalomba, s mennyire sikerül felszámolni bázisaikat az afgán-pakisztáni határon lévő hegyekben.

Az orosz külügyminiszterrel is tárgyalt. A tárgyaláson az afgán kivonulás mellett a szíriai helyzetet beszélték át. Ezen a ponton ugyanis vannak eltérések a két állam elgondolásaiban. Abban mindkét ország egyet értett, hogy a polgárháborúnak minél előbb véget kell vetni, azonban Assad távozásának kérdése már nem volt ilyen egyértelmű közöttük. Az orosz fél ugyanis nem ért egyet Kerry-vel abban, hogy Assadnak pontosan mikor, és miként kell távoznia az állam éléről.

Az Amerikai Egyesült Államok egyik fontos védelmi szerződése az Észak-atlanti Szerződés. A NATO csúcsok nyújtotta biztonsági megbeszélések, az álláspontok ütköztetése valamint az információk megosztása pedig új nézőpontba helyezhetik a vitás kérdések rendezését. Egy-egy megbeszélés remek kapcsolatépítési lehetőséget teremt a résztvevő államok számára, hiszen a tárgyalást kihasználva bilaterális kapcsolataikat is tudják építeni.