Venezuela: felülvizsgálják a választási eredményt

A Venezuelai Nemzeti Választási Tanács rövid időn belül reagált az ellenzék kérelmére a szavazatok ellenőrzésének kapcsán.

A vasárnapi venezuelai elnökválasztást – amelynek során Nicolás Maduro a szavazatok 50,66 százalékával győzött, maga mögött hagyva a voksok 49,07 százalékát szerző Henrique Capriles Radonskit- követően továbbra sem higgadnak a kedélyek a karibi országban. A választás utáni konfliktus lábaskongatásai és tűzijátékai felriasztják Venezuelát abból az álomból, amelyet Hugo Chávez elnöksége alatt aludt.

Az elmúlt napok legnagyobb kérdésévé az vált, hogy lesz- e „voto por voto” azaz a választás idején leadott szavazatok újraszámlálása. Az ellenzék a Nemzeti Választási Tanácsnak (CNE) benyújtott egy dossziét az általa tapasztalt szabálytalanságokról, amelyek körülbelül négymillió szavazatot érinthetnek. A CNE rövid idő múlva úgy döntött, hogy megteszi a szavazatok ellenőrzését azon urnák esetében, ahol ez vasárnap nem történt meg, azonban ez nem jelentett volna újraszámolást. Pénteken azonban bejelentették, hogy a leadott voksok 100 százalékát ellenőrzik le.

„Voto por voto”

A Capriles és támogatói által összeállított dokumentumban olyan szabálytalanságok szerepelnek, mint, hogy néhány szavazási helyszínen a voksok száma és a választók száma nem egyezik meg, kifogásolhatóak azok a szavazatok, amelyeket a kormány tanúinak kíséretében adtak le, akik a paraván mögé kísérték a szavazót, valamint az ellenzék felügyelőinek eltávolítása az urnák zárása és a szavazatszámlálás alatt. Ezek azok az érvek, amelyek miatt Henrique Capriles nem ismeri el elnöknek Nicolás Madurót.

Az Ellenzéki Pártok Koalíciójának elnökjelöltje pozitívan fogadta a CNE döntését, és elmondta, hogy felfüggesztette az útját Limába, ahol az Unasur rendkívüli ülést hívott össze a venezuelai események miatt. Capriles kijelentette, hogy részt fognak venni az ellenőrzési folyamatban, amely várhatóan harminc napig is eltarthat. „Összeszámoltuk: 12 ezer urnáról van szó, az napi 400-at jelent. Tudjuk, hogy hol vannak a problémák.” – nyilatkozta. 

Az 1999-es venezuelai Alkotmány eltörölte a szavazatok újraszámlálását, a szavazás automatikus, a választó egy gép képernyőjén nyom rá az általa preferált jelöltre, ami később kinyomtat egy bizonylatot, ez kerül az urnába. A CNE a szavazás után ellenőrzi a gépek 54 százalékát, melynek során tanúk előtt kinyitják az urnákat és a bizonylatokat összevetik az elektronikusan kapott eredménnyel. Most a fennmaradó 46 százalék átnézésére fog sor kerülni, a kezdés dátumát jövő héten jelölik ki.

Nicolás Maduro is támogatta az felülvizsgálatot: „Nem félünk. Beszéljenek az urnák, és mondják el az igazat erről a győzelemről, de vigyázat, lehet, hogy elsöprőbb lesz.” – mondta, majd azt nyilatkozta, hogy tiszteletben fogja tartani a CNE felülvizsgálatról hozott döntését.

A Nemzeti Választási Tanács öt tagból álló független szerv, az elmúlt napok eseményei azonban azt mutatják, hogy a tagok közül négyen a chavizmus szimpatizánsai, és csak az egyikükről, Vicente Díazról tartja úgy a közvélemény, hogy Caprilest pártolja. Díaz véleménye kezdettől fogva az volt, hogy az ország békéje és a CNE hitelességének érdekében engedni kell az ellenzék kérelmének. A BBC Mundo-nak adott interjújában azt is elmondta, hogy a történelmi tapasztalatok azt mutatják, az ilyen újraszámlálás vagy ebben az esetben ellenőrzés végül nem ad eltérő eredményt, azonban a nyugalom érdekében meg kell tenni, példaként Mexikót említette.

Mexikói „példa”

A mexikói választások történelmében nem kell messzire menni, a 2006-os és a 2012-es voksolás utáni konfliktusban is szavazatok újraszámlálását követelte a vesztes Andrés Manuel López Obrador („AMLO”), nem teljesen sikertelenül. A 2006-os megmérettetés hasonlított leginkább a most zajló venezuelai eseményekre. A Nemzeti Akció Pártjának (PAN) jelöltjeként az immár ex-elnök, Felipe Calderón kevesebb, mint 1 százalékkal, 243 ezer vokssal hagyta maga mögött, az akkor Demokratikus Forradalmi Párt (PRD) színeiben induló AMLO-t.

A Szövetségi Választási Hivatal (IFE) végül 9 százalékot számolt újra, újabb és újabb botrányok közepette, az urnák egy része sértett volt, sőt találtak megégetett szavazólapokat is. Az eredmény tüntetés lett. Obrador nem ismerte el, hogy ellenzéki pozícióba került, mert véleménye szerint azzal elárulta volna a támogatóit. Felipe Calderón kinevezésével párhuzamosan magát elnökké választatta, majd két éven át megtagadta a kormánnyal és a hatóságokkal való párbeszédet. Obrador e döntésével azonban jelentős hátrányba hozta magát, ami megmutatkozott a 2012-es választáson is, ahol szintén veszített, a különbség azonban immár a 3 millió szavazatot is meghaladta. Ismét nem ismerte el a vereséget, számos a választás során tapasztalt rendellenesség felmutatása után az IFE újraszámolta a voksok több, mint felét.

A mexikói közvélemény e párhuzam miatt kiemelten foglalkozik a venezuelai eseményekkel. Miközben Peńa Nieto a régió többi elnökéhez hasonlóan elismerte Maduro győzelmét, Obrador egy twitter bejegyzéséből kiderült, hogy a szavazatok újraszámlálása mellett áll.

Mexikói újságok által közölt karikatúrák azonban az USA viselkedésére hívják fel a figyelmet. Míg Peńa Nieto és Felipe Calderón győzelmekor az Egyesült Államok egyből elismerte az eredményt, lévén, hogy egy jobboldali (PAN) valamint egy balközép párt (PRI) élén kerültek az ország élére, amelyek a kampány során nem ütöttek meg az USA érdekeit veszélyeztető hangnemet. Venezuela esetében Washington már támogatja a szavazatok újraszámlálását és egyelőre nem ismeri el Nicolás Maduro győzelmét.

Szűkül a kör

Capriles és az ellenzék lehetőségei korlátozottak. Nem tudni, hogy végül mi lesz az eredménye az urnák leellenőrzésének. Amennyiben számukra kedvezőtlenül alakul, akkor jogi úton megtámadhatják a választás eredményét, annak érdekében, hogy egyes államokban újakat írjanak ki. Ez egy hosszabb folyamat lenne és az új rendszer bevezetése óta még nem volt rá példa.

Az idő azonban sürget, egyrészt Nicolás Maduro a történtektől függetlenül leteszi az elnöki esküt, másrészt Miranda államban, ahol Capriles kormányzói tisztséget tölt be, kormánypártiak a leváltását szorgalmazzák, arra hivatkozva, hogy nem tesz eleget a feladatainak. A venezuelai vezetés pedig arra figyelmeztetett, hogy azok az ellenzéki kormányzók, akik nem ismerik el Nicolás Madurot elnöknek, nem kapnak majd támogatást a központi kormánytól. Az elmúlt napok eseményei rávilágítanak arra, hogy a tüntetés és az szavazatok újraszámlálásának követelése nem járható utak az Ellenzéki Pártok Koalíciójának (MUD) számára, ha a jövőben meg akarja őrizni a támogatóit.

A legnagyobb problémát az jelenti, hogy kettészakadt a társadalom, ebben a helyzetben a venezuelai kormány és az ellenzék a fenyegetéseken és az egymás felelősségre vonásán túl nem hajlandóak a kommunikációra. A kormányerők nem tudnak mit kezdeni az ellenzéki szavazók megnövekedett táborával, ezt mutatja az, hogy egyedül Caprilesnek és az ellenzéki politikusoknak célozzák kijelentéseiket. Kérdés, hogy Nicolás Maduro kinevezése önmagában véget vethet-e a hosszú idő óta nem tapasztalt belpolitikai válságnak.